A legkorábbi föld alatti dinoszaurusz-járatot fedezték fel Ausztráliában

Vágólapra másolva!
Három különálló föld alatti dinoszaurusz járatot azonosítottak Ausztráliában amerikai paleontológusok, akik a rejtekhelyek korát 106 millió évesre becsülik. Korábban mindössze egy helyen, az egyesült államokbeli Montanában fedeztek fel egy föld alatti dinoszauruszbúvóhelyet 2005-ben, ám az ott talált leletek "csak" 95 millió évesek voltak.
Vágólapra másolva!

Anthony Martin, az atlantai Emory Egyetem paleontológusa, akinek nevéhez a montanai lelet is fűződik, 2007-ben találta meg a három alagutat Melbourne-től 240 kilométernyire, ez év májusában pedig visszatért a helyszínre, hogy tanulmányozza a struktúrákat.

A paleontológus, aki felfedezéséről a Cretaceous Research című szaklapban számolt be, három különálló üregre bukkant, egymástól alig három méteres távolságban. Közülük kettőben a járat csigavonalban mélyült az egykori talajból kialakult kőzetben. A legnagyobb és a legjobb állapotban lévő egy alagútra emlékeztette, amelynek járata kétszer fordult, mielőtt egy nagyobb üregben végződött volna, összességében hossza 2,1 métert tett ki.

Anthony Martin szerint egy 10 kilogramm súlyú állat kényelmesen elfért benne. A ma élő állatok közül is sokan építenek ilyen rejtekhelyeket, amelyekben a járat "elfordításával" kétféle célt érnek el: megakadályozzák a ragadozókat, hogy beljebb hatoljanak, másrészt állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosítanak.

A paleontológus nem tudja biztosan, miféle teremtmények éltek a föld alatti üregekben 106 millió évvel ezelőtt, de mivel szerkezetük kísértetiesen hasonlít a Oryctodromeus cubicularis Montanában fellelt rejtekhelyére, feltételezi, hogy dinoszauruszokról lehet szó. A korábban talált csontmaradványok alapján tudják, hogy a térségben sokféle kistermetű ornithopoda (madárlábú, növényevő dinoszaurusz) élt.

Mint a kutató megjegyzi, a mai Ausztrália területe 106 millió évvel ezelőtt közelebb volt a Déli-sarkhoz, mint napjainkban, s az éghajlat meglehetősen zord volt, a föld alatti üregekben viszont a dinoszauruszok átvészelhették a telet.

A lelet "újabb bizonyítékként szolgál arra, hogy a dinoszauruszok bizonyos adaptációs mechanizmusokat voltak kénytelenek kifejleszteni. A sarki dinoszauruszok egyebek közt úgy alkalmazkodtak, hogy a kis testméretű fajok beásták magukat, a föld alatt kivárva a meleg beköszöntét" - magyarázta Anthony Martin.