Barlangi kutatómerülés a Hévízi-tóban

Közel ötven méterrel a vízfelszín alatt végeznek kutatásokat a könnyűbúvárok a hévízi tófürdőben. A búvármerülés során vízmintát vesznek a barlangban lévő forrásokból, mérik a víz hőmérsékletét, ellenőrzik a hőmérsékletmérő szondákat. A barlangi kutatómerüléseket negyedévente végzik el, ugyanis a föld mélyéből előtörő hideg és meleg források - kevertvíz - hőmérsékletét csak a forrásnál lehet megmérni.

A tavat a nyugat-dunántúli termálkarszt meleg vize és a Bakonyból érkező hidegáramlás táplálja. A tó vizének hőmérséklete néhány évtizeddel ezelőtt elérte 38,5 Celsius-fokot, de az ezredforduló környékén - a bauxitbányászat megszűnése után - a barlangból kiáramló kevertvíz hőmérséklete 37,9-37,8 Celsius-fokra csökkent, és azóta is ezt az értéket mutatja - mondta el Csiszár Viktor, a Hévízgyógyfürdő ökológusa, kiemelve: a Hévízi-tó a világ egyetlen, gyógyászatra hasznosítható meleg vizű tava. Gyógyhatását a felfelé áramló víz, a víz hőmérséklete és a benne található kémiai vegyületek együttesen adják. Olyan mikroszkopikus élőlények találhatók benne, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő.

A búvármerülés a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Nemzeti Park engedélyével történik. A Hévízi-tó - Magyarország legmélyebb tava - 38 méter mély. A barlangnyílás 30 méterrel a vízszint alatt található, a gömbfülke legmélyebb pontja 49,5 méter. A forrásbarlang helyét egyébként a tófürdő épületének teraszán elhelyezett Szent András kereszt jelzi. A lencse alakú, 16 méter átmérőjű barlangot Kovács György búvármester és csapata 1972. március 16-án találta meg és tisztította ki.

A melegvíz, a zárt tér és a nagy mélység miatt a merülés összetett feladatot jelent - összegezte több évtizedes tapasztalatait Kovács György búvármester. Az emelkedő hőmérséklet miatt szigorúbb "zsilipelési" szabályokat kell betartani; míg a tengerben felfelé jövő búvárnak a különböző szinteken, mélységekben 5-10 perc várakozás elegendő, itt ez az idő szinte duplájára nő. A nagy mélységből csak szakaszos nyomáscsökkentéssel - dekompressziós idők eltöltésével - lehet a felszínre jönni - magyarázza a búvármester.

A hévízi tófürdőben a teljes merülés 118 percet vett igénybe; a búvárok 30 percet töltöttek el 46 méter mélységben, és további 88 percig tartott a felszínre jutás.

Kovács György szerint a búvárkodás alapja a rendszeres orvosi vizsgálat. A búvármester eddig 28 700 órát töltött el a vizekben; a Dunán, Tiszán, Balatonon kívül lemerült már a paksi atomerőmű duzzasztójába is, de búvárkodott már Thaiföldön, Egyiptomban, Horvátországban és a Földközi-tengeren is.