Meghökkentően kicsi volt a Neander-völgyiek populációja

Egy nemzetközi kutatócsoport a Neander-völgyiek ősmaradványaiból származó mitokondriális DNS elemzéséből megállapította, hogy a genetikai sokféleségük jóval kisebb volt, mint a mai embereké vagy akár az emberszabású majmoké. Ebből arra következtetnek, hogy a populációjuk is meglehetősen kicsi lehetett.

A kutatók tavaly nyáron jelentették be, hogy sikerült meghatározniuk a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét. A DNS szekvenálását a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói végezték Richard E. Green és Svante Pääbo vezetésével. A munkához használt mitokondriális DNS-t (a mitokondrium a sejt energiaellátásában fontos szerepet betöltő sejtszervecske, amely a sejtmagétól független, önálló, de kis méretű, kör alakú DNS-sel rendelkezik) egy horvátországi barlangban talált 38 ezer éves csontdarabból nyerték ki a tudósok.

A Science legújabb számában megint a lipcsei, valamint néhány külföldi intézet kutatói számolnak be arról, hogy az ősi DNS szekvenálásának egy új módszerével sikerült meghatározni újabb hat Neander-völgyi fosszília mitokondriális DNS-ének teljes vagy majdnem teljes bázissorrendjét.

A mitokondriális DNS új elemzésébe a Neander-völgyiek egész elterjedési területéről - Spanyolországtól Oroszországig - vettek mintákat. Az eredmények azt sugallják, hogy az ősi homininák genetikai változatossága csak mintegy harmada volt annak, ami a modern emberek mitokondriumaiban megfigyelhető.

A diverzitás csekély mértéke valószínűleg azt jelzi, hogy a 38-70 ezer évvel ezelőtt élt Neander-völgyiek genetikai sokfélesége sokkal kisebb volt, mint a modern embereké vagy akár az emberszabású majmoké. Adrian Briggs, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint a Neander-völgyiek hosszú távon létező effektív populációja talán kevesebb, mint 3500 nőt számlált (a férfiak és a gyerekek számáról nem közöltek becsléseket a kutatók).

Két külön faj

A ma élő összes ember ugyanazon fajhoz (Homo sapiens sapiens, modern ember) tartozik. A Neander-völgyi embert (amelyet régebben "ősemberként" vagy "unokatestvéreinkként" említettek) a szakemberek többsége már nem a Homo sapiens egyik kihalt csoportjaként, hanem önálló fajként tekinti (Homo neanderthalensis), jórészt éppen Svante Pääbo kutatásai nyomán. A Neander-völgyiek néhány százezer évvel ezelőtt éltek Európa-szerte és Nyugat-Ázsiában, de mintegy 30 ezer éve kihaltak. Noha az ősmaradványok és a régészeti leletek alapján meglehetősen sokat tudunk a fiziológiájukról és a társadalmi életükről, hirtelen eltűnésük a mai napig rejtély.

Forrás: Science/AAAS