Általánosan elfogadott nézet szerint a kutyák ősei Kelet-Ázsiában csapódtak az emberek mellé, háziasításuk itt történt meg. Nemrégiben azonban genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy ez a hely akár Afrikában is lehetett.
A mai háziasított kutyák (Canis familiaris) ősei valószínűleg szürkefarkasok (Canis lupus) voltak, amelyek körülbelül 15-40 ezer évvel ezelőtt szegődtek az ember mellé. Az eddig tudományosan elfogadott nézet szerint az első kutyák háziasítása Kelet-Ázsiában történt, innen származtak eddig a kutyáktól vett legváltozatosabb genetikai minták.
Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben 318 egyiptomi, ugandai és namíbiai kóbor kutya véréből vett DNS-mintákat elemzett. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukból kiderül, hogy az afrikai falvak környékén élő kóbor kutyák genetikai változatossága épp olyan nagy, mint a kelet-ázsiaiaké - a háziasítás helye tehát a szerzők szerint akár Afrikában is lehetett. A kutatók olyan tenyésztett kutyafajtáktól is vettek mintákat, amelyekről azt tartják, hogy Afrikából származnak - ilyen például a saluki, a basenji, a rodéziai ridgeback vagy a fáraókutya. Kiderült, hogy a saluki DNS-állománya a mai egyiptomi falusi kutyákéval, a basenji egyes namíbiai és ugandai falvakban élő kóbor kutyákkal mutat hasonlóságot, míg a fáraókutya és a rodéziai ridgeback DNS-ük alapján nem Afrikából származik.
Mindez azt jelenti, hogy a korábbi eredményekből talán elhamarkodottan vonták le a tanulságot, amikor a kutyák háziasítását egyértelműen Kelet-Ázsiába tették - nyilatkozta a BBC-nek Adam Boyko, a Cornell Egyetem biológiai statisztikusa, a tanulmány egyik szerzője.
Minden vizsgált afrikai kutya hordozta a szürkefarkasok DNS-ét, ezért az új információk alapján a kutatók nem azt kérdőjelezik meg, hogy a kutyák eurázsiai farkasok leszármazottjai. Elképzelhetőnek tartják azonban, hogy az afrikai falvakban ma élő kutyák ősei Ázsiából érkeztek a fekete kontinensre.
A kutatók már hozzáláttak, hogy Portugáliától Pápua-Új-Guineáig európai és ázsiai falusi kóbor kutyáktól vegyenek vérmintákat, hogy kiderüljön, hol a legnagyobb a kutyák genetikai változatossága.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.