Közismert, hogy egyes emberek jóval kevesebb alvással is beérik, mint mások. Amerikai kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya szerint ez a tulajdonság - legalább részben - genetikailag meghatározott.

Noha az alvás az élethez nélkülözhetetlen folyamat, az alvást szabályozó agyi áramkörök és az összetett folyamatban részt vevő sejt-, illetve molekuláris szintű mechanizmusok még mindig kevéssé ismertek. Az alvás vagy az "alvásszerű" viselkedés jószerivel az összes eddig tanulmányozott állatnál megfigyelhető. A teljes alvásmegvonás végzetes lehet, és még a részleges alvásmegvonás is súlyos gondolkodásbeli, hangulati és egészségügyi következményekkel jár.
A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem neurológiai tanszékének kutatói - más egyetemek kutatóival együttműködve - fölfedeztek egy olyan genetikai mutációt, amely a jelek szerint legalább részben felelős azért, hogy a hordozóknak néhány órával rövidebb alvásra van szükségük a szokásos nyolc óránál.
A kutatók szerint ez a mutáció viszonylag ritka, tehát valószínűleg nem lehet ráfogni például azt a szokást, ha valaki sokáig szeret éjjel tévézni vagy olvasni. A tanulmány azonban mindenképpen új támpontokat ad az alvás emberi egészségre gyakorolt hatásainak tanulmányozásához.
Ying He és munkatársai egy olyan családot vizsgáltak, amelyben az anya és lánya rendszeresen nagyjából hat órát aludt éjszaka. Miután a kutatók az előzetes vizsgálatok alapján meghatározták család tagjainál az alvással kapcsolatba hozható gének szekvenciáját, azt tapasztalták, hogy a DEC2 jelű gén egyik változata csak az anyában és a lányában fordult elő, a többi rokonban nem.
Ez a gén egy úgynevezett transzkripciós represszor, ami azt jelenti, hogy gátolja bizonyos más gének kifejeződését, és korábban már kiderült róla, hogy szerepet játszik a cirkadián (nagyjából 24 órás) ritmusok szabályozásában.
A mutáns gén megfelelője egerekben is előfordul, ezért a kutatók a következő lépésben összehasonlították a mutációt hordozó és a normális egerek alvási ciklusait és agyi aktivitását. A mutáns egerek nemcsak kevesebbet aludtak - gyakoribb ébrenléti periódusokkal -, hanem kevesebb időre volt szükségük, hogy kiheverjék egy alvásmegvonási időszak következményeit. A kutatók ecetmuslicákban is fölfedeztek hasonló mutációkat, amelyek szintén megrövidült alvási időszakokhoz vezetnek.
A szerzők szerint a mutáns állatok hasznos új modellként szolgálhatnak az emberi alvás tanulmányozásához. Az alvás minőségét és mennyiségét szabályozó mechanizmusok megértése a jövőben megnyithatja az utat olyan módszerek fejlesztése előtt, amelyek megkönnyítik az alvászavaros kórképekben szenvedő betegek életét.
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.