A vizsla tükrözi leginkább a farkast - megvannak a kutyaszőr génjei

Az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutatóintézet által vezetett, több intézet és egyetem részvételével végzett átfogó kutatás kiderítette, hogy a kutyák különböző szőrtípusait jelentős részben három gén különböző változatai határozzák meg. A génkombinációk elemzésének a tanulmányban használt módszerét föl lehet használni az emberi betegségek kutatásában is.

A vizsla szőrzetét a három gén eredeti változata határozza meg

Egészen mostanáig viszonylag keveset tudtunk azokról a génekről, amelyek a kutyák szőrzetének hosszát, növekedési típusát és textúráját (szövetét) meghatározzák. A kutatók 80 kutyafajta 1000 egyedének genomját vizsgálták meg jellegzetes DNS-variációkat, úgynevezett egypontos nukleotid-polimorfizmusokat (a genom egy pontján bekövetkező nukleotidmegváltozásokat, SNP-ket, pontmutációkat) keresve. Az adatokat összevetették a különféle szőrzettípusokkal. Kiderült, hogy jószerivel az összes kutyaszőrzet-típus milyenségét három gén - RSPO2, FGF5 és KRT71 - különböző változatainak kombinációja határozza meg.

A kívánatos tulajdonságokat előnyben részesítő mesterséges szelekció gyors változásokhoz vezetett a kutyatenyésztés rövid történetében. Bár a kutatók úgy becsülik, hogy a modern kutyafajták nagyjából 15 000 éve váltak el a farkasoktól, a sokféle szőrzettípust létrehozó változásokat a kutya genomjában jórészt csupán a legutóbbi 200 évben idézték elő a tenyésztők. A kutatók kimutatták, hogy a rövid, egyenes szőrű kutyafajták, például a beagle vagy a vizsla a három gén eredeti, leginkább farkasszerű változatát tükrözik.

A Science legújabb számában megjelent tanulmányban a kutatók részletesen leírják, hogy milyen génváltozatok társíthatók az egyes szőrtípusokkal. Az RSPO2 gén megváltozása például drótszőrű szőrzethez vezet, jellegzetes szakállal és busa szemöldökkel. Ilyen kutyafajták például a skót terrier és a schnauzerek. A cocker spániel vagy a hosszúszőrű csivavák hosszú, selymes, hullámos szőrzete az FGF5 gén változatainak köszönhető. A KRT71 gén változata göndörszőrű kutyafajta kialakulásához vezet, amilyen az ír vízi spániel. Végül, ha mindhárom génváltozat jelen van, akkor a kutyának hosszú, göndör szőre és szakálla meg szemöldöke van. Ilyenek például az uszkárok különböző típusai.

Néhány kutyafajta és szőrzettípus. Balról jobbra: simaszőrű tacskó, border terrier, Jack Russell terrier keverék, yorkshire terrier

A kutatók kiemelik, hogy munkájuk fő jelentősége nem a szőrzettípusokat meghatározó gének fölfedezésében rejlik. Vizsgálataik nagy lendületet adhatnak az emberi betegségek kutatásának is. "Igazából az a módszer fontos, ahogy megtaláltuk a kutyaszőrzettípusok kialakításában részt vevő géneket, és kiderítettük, hogyan működnek együtt" - magyarázza Elaine A. Ostrander, a Nemzeti Humán Genom Kutatóintézet rákgenetikai részlegének vezetője. "Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítésmód segít meghatározni az összetett emberi betegségekben, például a daganatos megbetegedésekben, a szívbetegségekben, a cukorbetegségben és a kóros elhízásban szerepet játszó géneket is."

Forrás: Science/ AAAS