hirdetés

Holdfénynél is lehet szivárvány - kép

2009.09.07. 11:22

A legtöbb ember hét színt lát a szivárványban. Ezek: vörös, narancs, sárga, zöld, cián vagy türkizkék, kék, ibolya vagy lila vagy indigó. Bár nem szokás felsorolni, de jól kivehető a sárgászöld, illetve a zöldeskék szín is. A megkülönböztethető színek száma száznál is több lehet. Éjszakai holdas égen is előfordulhat szivárvány, de mivel az emberi szem színérzékelése gyenge megvilágításnál nem működik, az ilyen, úgynevezett holdszivárvány fehéresen dereng.

A normális színlátású szem ideghártyájában a színek érzékelése szerint háromféle csapsejt van. A protoszt tartalmazó csapok a vörös és a sárga fényre, a deuteroszt tartalmazók a zöldre a legérzékenyebbek. A kék fényre reagáló csapsejtek színpigmentje a tritosz. Ezenkívül ott vannak a szemben a pálcikasejtek, melyekben a rodopszin a fényérzékeny anyag. A pálcikasejtek is a zöld fényre a legérzékenyebbek, de a bennük keletkező ingerületből nem színérzetet, hanem intenzitásérzetet gyárt az agy. A milliónyi szín a csapsejtek ingerületeiből, a három alapszínből: a vörösből, a zöldből és a kékből keverődik ki. Emiatt a normális látás másik neve trikromácia, háromszín-látás, mely az emlősök között csak az emberre és néhány főemlősre jellemző.

Akik hatnál-hétnél kevesebb színt látnak a szivárványban, azok vagy színtévesztésben, vagy színvakságban szenvednek. A színtévesztők szemében mind a háromfajta csap jelen van, de közülük kettő annyira hasonlóan reagál a fényre, hogy egyes színek érzékelése nem teljes. A leggyakoribb színtévesztés a vörös és a zöld színek összetévesztése. Dalton, aki saját magán fedezte fel ezt rendellenességet, három színt látott a szivárványban: sárgát, kéket és ibolyát.

A férfiak 6-8%-a, a nők 0,4-0,5%-a színtévesztő. Ők vagy gyengén látják a vörös komponenst a szivárványban, vagy ugyanolyannak látják, mint a zöldet. A nemek közötti eltérés oka az, hogy a színtévesztésért, színvakságért felelős gének az emberben az X kromoszómán vannak. A kutyák is kétszín-látók, azaz dikromátok. Kétségtelen, hogy kétszín-látással nehezebb például gyümölcsöt szedni, számos szakma nem is űzhető dikromátok számára, de megvannak ennek az előnyei is: a kétszín-látók ugyanannak a színnek több árnyalatát képesek megkülönböztetni.  Így mást vesz észre egy trikromát, mást egy tetrakromát. A trikromát állatfajok között nem olyan nagy a színtévesztők aránya, mint az embernél. Valószínűleg előnyös volt, ha egy őskori vadászcsapatban színtévesztők, azaz extra felismerési készségekkel rendelkezők is voltak. A második világháború óta ismert, hogy a színtévesztő katonák több a keki szín több árnyalatát képesek megkülönböztetni, így könnyebben észreveszik a terepszínű álcázást.

Forrás: [origo]

Fehér szivárvány éjszaka, holdfényben

A kilencvenes években felfedezték, hogy vannak olyan emberek, akiknek a szemében négyféle csapsejt van. Ez ritka genetikai mutáció, mely a protosz nevű színpigment olyan változatát hozta létre, melynek fényabszorpciós görbéje kicsit eltér az eredetitől. Ez a négyszínlátás, a tetrakromácia. A tetrakromát képességű személyek mind nők, a normálisnál sokkal több színt látnak, amelyek nem írhatók le a normál - hozzájuk képest színvak - embereknek.

Az elsőként felfedezett négyszín-látó egy angol asszony, aki 10 színt lát a szivárványban, de száz szivárványbeli szín megkülönböztetésére képes tetrakromátról is történt említés. Magyarországon Lukács Béla fizikus talált egy négyszín-látót. Akárhány színt is látnak a tetrakromátok, az négy alapszínből adódik ki, melyeket összekeverve ismét fehér szín az eredmény - a fehér legalább közös. Ha egy kisgyerek különösen nehezen tanulja meg a színeket, akkor az azért van, mert vagy színtévesztő - azaz több szó tartozik egy színhez -, vagy azért, mert tetrakromát - sok különböző színt jelöl ugyanaz a szó.

Forrás: [origo]

Alföldi szivárvány

A tetrakromát képességűek szempontjából újfajta "színtévesztést" kell feltételezni: még nincs rá példa, de létezhet olyan típusú háromszínlátás, ahol mindkét vörös protosz jelen van a szemben, és vagy a deuterosz, vagy a tritosz hiányzik. Az állatvilágban nem ritkaság a négyfajta, sőt az ötfajta színpigment jelenléte a szemben. A galambok például ötszínlátók, és az egyik alapszínük az ultraibolya tartományban van. Szép szivárványt láthatnak.

Forrás: [origo]

Aki ezen az ábrán nem lát számokat és betűket, az nem tetrakromát

Visszatérve a háromszínlátáshoz, hogyan jön ki a szivárvány színeinek hetessége az alapszínek hármasságából? Az alapszínek a szemünkben az additív színkeverés szabályai szerint keverednek. Például a narancssárga és a sárga színnek megfelelő fény a vörösérzékeny és a zöldérzékeny csapsejtekben is ingerületet kelt, az észlelt színt e két ingerület aránya határozza meg. Ha feltételezzük, hogy minden alapszín között két további szín helyezhető el, mint például a vörös és zöld közé a narancs és a sárga, a zöld és az ibolya közé a türkiz és a kék, akkor a szivárvány színeinek száma = alapszínek száma + 2*(alapszínek száma-1). Bár ez a képlet kihozza a négy alapszínre a tetrakrómok által látott szivárványra a tízes értéket, mégis vitatható, mert az előbb kéket, most meg az ibolyát tekintettük alapszínnek, azonkívül még nagyon kevés adat van tetrakrómokról.

Posztobányi Kálmán

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat