Veszélyben a pilseni sör a klímaváltozás miatt

A sör egyik legfontosabb alapanyaga a komló, amely az ital jellegzetes, keserű ízét adja. Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedés miatt veszélybe került például a pilseni sör, miután évek óta romlik a cseh saazer-komló minősége. Mint kiderült, nincs ez másként a többi európai komlótermesztő vidéken sem, ahonnan a közeljövőben várhatóan hidegebb vidékekre költözik a sörgyártás.

A komló (Humulus lupulus) világszerte elterjedt haszonnövény, mely a sörkészítésében játszott fontos szerepéről vált ismertté. Illóolaj és keserűanyag (alfa- és béta-sav) tartalma adja az ital ízét, aromáját, míg gyantája a baktériumok fejlődését gátolja. Csehország Németország és az Egyesült Államok mellett a világ legnagyobb komlótermelői közé tartozik; a csehek elsősorban a nemes saazer-komló termesztésével foglalkoznak, amely a közkedvekt pilseni sör alapanyaga. A saazer jobb minőségű, ám gyengébb hozamú, mint az újabb hibridek. A különféle komlófajtákat eltérő alfasav tartalom jellemzi, ez a cseh komló esetében meglehetősen alacsony, mindössze 2,5-6,5 százalék, míg más fajtákban ez az érték akár 14 százalék is lehet. A saazer-komlót a nyugat-csehországi Zatec (németül Saaz) városa környékén termesztik, ahol az évi átlaghőmérséklet 7,4-8,7 Celsius-fok körül alakul, az éves csapadékmennyiség pedig mindössze 450 mm, mivel a vidéket északnyugatról hegyek védik.

Kevés a jóból

A Cseh Hidrometeorológiai Intézet kutatói Martin Mozny klimatológus vezetésével több mint száz évre visszamenőleg tanulmányozták a rendelkezésre álló időjárási adatokat, és összevetették a komlótermesztők által évről-évre lemért alfasav tartalommal. Megállapították, hogy 1891 és 2006 között a nyári időszakban évente 0,015 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, sőt, az utolsó 25 évben ez még jobban fokozódott. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a komló hamarabb virágzik, száz évvel ezelőtt ugyanis július közepén kezdődött a virágzás, míg ma már június második felében megindul. Az alfasav-tartalomról 1954 és 2006 közötti adatok álltak rendelkezésre, és a kutatók kimutatták, hogy ebben az időszakban évente 0,06 százalékkal csökkent a mennyisége a termesztett komlóban, s párhuzamot találtak az április-szeptember közötti időszak napi átlaghőmérséklet emelkedése és az alfasav-tartalom csökkenése között.

A klímaváltozás várható hatásait előrejelző modellek a folyamatos felmelegedés miatt további minőségromlást jósolnak, ami veszélybe sodorhatja a cseh komlótermesztést. Francesco Tubiello, az Európai Bizottság szakértője, és az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) negyedik jelentésének szerzője elmondta, hogy a híres kelet-német és közép-szlovák komlóvidékek is hasonló helyzetben vannak, így könnyen lehet, hogy a komlótermesztés más, hűvösebb vagy magasabb vidékekre fog áttolódni.