Vágólapra másolva!
A Wired.com űrfelvételekből készített egy lélegzetelállító gleccser-válogatást.
Vágólapra másolva!

A gleccserek vagy jégárak igen látványos természeti jelenségek, amelyek felszínformáló munkája markánsan mutatkozik meg a tájon. A magashegységek eredeti V-alakú völgyeit U-alakú völgyekké formálják át, illetve formálták át a legutóbbi jégkorszakban, hatalmas törmelékhalmokat (morénákat) halmoznak fel, és a legkeményebb kőzeteken is otthagyják a nyomukat az aljukon sodort sziklákkal. Az eljegesedési (glaciális) formakincset hozzánk viszonylag közel a Kárpátokban és az Alpokban figyelhetjük meg (a Kárpátokban jobban, mert az ma már nincs eljegesedve).

A gleccserek rövid távon is igen érzékenyek a hőmérséklet globális változásaira. Sok olvasónk láthatott már olyan képpárokat, amelyek látványosan demonstrálják egy-egy jégár utóbbi évtizedekben történt visszahúzódását, ami napjainkban globális folyamat. "Nem kétséges, hogy a legtöbb hegyvidéki gleccser világszerte zsugorodik a felmelegedő klíma miatt" - mondta Edward Josberger, az Amerikai Geológiai Szolgálat kutatója azt kommentálva, hogy egyes észak-amerikai gleccsereknél 50%-os térfogatvesztést is megfigyeltek.

Forrás: NASA

A kép letöltése nagyobb méretben

A Wired.com most űrfelvételekből készített egy lélegzetelállító gleccser-válogatást. Az első helyen a NASA egyik 2005-ben közölt felvétele szerepel az alaszkai Bear-jégárról (Bear Glacier). A gleccser végéről letöredező darabok hatalmas jégszilánkokként úsznak a kékes-zöldes tavon, amely a belésodort apró hordalékszemcsék miatt sokkal világosabbnak látszik. A gleccser feltöredezése egyébként az alsó harmadban jól megfigyelhető, a végén már keresztirányú hasadékok formájában is. Feljebb látható igazán markánsan az úgynevezett középmoréna, amely két oldalmoréna egyesüléséből alakul ki: két gleccser összefolyik, és az oldalukon sodort hordalék egy része így középre kerül (sötét sávok).

A képet az IKONOS űrszonda készítette; a kép szélessége körülbelül 8 kilométer.