Az amerikai Yale Egyetem mérnökeinek először sikerült megfigyelni és filmre venni, miként mozognak folyékony közegben a gyakran fertőző betegséget okozó Escherichia coli (E. coli) baktériumok. A Physical Review Letters szeptember 29-ei számában közzétett eredmény segíthet jobban megismerni, miként változtatnak helyet ezek a baktériumok, s így ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy meggátoljuk terjedésüket.
A kutatók már jó ideje feltételezik, hogy a baktérium pálcika alakú, 2 mikrométer hosszú sejtjei egyéb mikroorganizmusokhoz hasonlóan olyan periodikusan ismétlődő elemek segítségével mozognak, amelyek leginkább a kajakevezők mozgására emlékeztetnek. Ezt a mozgást azonban nem sikerült megfigyelni - egészen mostanáig.
Hur Koser, a Yale Egyetem mérnökeivel már korábban felfedezte, hogy a baktérium és a folyadék között fellépő hidrodinamikai hatások nyomán a baktériumok fölsorakoznak egymás mögött - ez teszi lehetővé, hogy az áramlatok ellenében ússzanak. "A leghatékonyabb mozgással úsznak szemben az árral" - magyarázza Koser, aki a legmodernebb képalkotó technológiát alkalmazva több millió nagy felbontású képet készített több ezer ostor nélküli E. coli baktériumról, amint víz és glicerin oldatában evickélnek. Kiderült, hogy minél hosszabb ideig és minél közelebb vannak a felszínhez, annál lassabban "lapátolnak".
Az E. coli más baktériumokhoz hasonlóan bárhol megtelepszik, ahol víz és elegendő tápanyag áll rendelkezésére. Ilyen élőhely számára például egy folyómeder, a háztartások vízvezeték-rendszere vagy az emberi emésztőrendszer. A baktérium természetes módon jelen van az ember szervezetében, ám virulens törzsei fertőzéses megbetegedéseket okozhatnak. Mozgásuk, így elterjedésük meggátolása kulcs lehet a fertőzés megállításához.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.