Kép: világgá megy a legépebb mamutbébi

Jövőre világkörüli útra indul Ljuba, a világ legépebben fennmaradt gyapjas mamutja. A mamutbébi egy hónaposan iszapba fulladt, maradványa negyvenezer évet töltött a csonttá fagyott talajban.

A mamutborjú maradványaira két évvel ezelőtt Oroszországban, a Jamal-Nyenyec autonóm körzetben bukkantak. A nőstény állat fagyott teteme külsőleg teljesen ép volt, s még a szőrzete is itt-ott megmaradt, mindössze a fülét, valamint a farkát harapta le valamilyen állat.

Halálakor Ljuba mindössze egyhónapos lehetett, 50 kilót nyomhatott, bélrendszerében a kutatók kimutatták az anyatej nyomait. Földi maradványainak köszönhetően a kutatók sok olyasmit is megtudhattak a mamutokról, amelyeket lehetetlen kiolvasni egy csontvázból. Így kiderült, hogy a tarkóján egy "zsírpúp" volt, amely "kályhaként" üzemelt, segítve fenntartani az optimális testhőmérsékletet a hidegben. Ljuba egyébként tökéletes egészségnek örvendhetett. Ormányában, szájában és a garatban iszapot és üledéket találtak, ami arra utal, hogy megfulladt, miközben próbálta kiszabadítani magát a sár fogságából.

Forrás: AFP

A chicagói Field Múzeumban március 5-én nyílik a mamutoknak és masztodonoknak szentelt tárlat, amelynek egyértelműen Ljuba lesz a sztárja. A kiállítás fél éven át marad Chicagóban, majd 10 várost bejárva vendégszereplésre indul, amelynek utolsó állomása 2014-ben a londoni Természettudományi Múzeum lesz. A Magyar Természettudományi Múzeumban legutóbb tavaly novemberig volt látható mamutbébi: a Jégkorszak című kiállítás központi szereplője, Gyima. A múzeumnál nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a következő években Ljubát is vendégül látják.

A mamutok Afrikában jelentek meg először, mintegy 4 millió évvel ezelőtt, azután észak felé vándoroltak, és széles körben elterjedtek egész Eurázsiában. A kezdetben eléggé általános megjelenésű elefántféléből később számos specializálódott mamutfaj fejlődött ki, amelyek alkalmazkodtak a környezetükhöz. A gyapjasmamut például a jégkorszaki Szibéria hideg éghajlatán fejlődött ki. A jégkorszaki emberek számos fafaragás és barlangfestmény formájában megörökítették a hatalmas állatokat, amelyek 3-4 méter magasságot és körülbelül 7 tonna tömeget értek el. A legutolsó jégkorszak végén, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt az éghajlat felmelegedése a gyapjasmamut kihalásához vezetett.

Egyes becslések szerint akár tízmillió mamut is eltemetődhetett Szibéria állandóan fagyott talajában.

Ajánlat: Bámulatos képek egy teljesen ép mamutbébiről