Föld alá nyomná Kína a szén-dioxidot

Kína geológiai adottságai rendkívül kedvezőek a szén-dioxid föld alatti tárolására. Az üvegházgáz föld alatti tárolása volt a témája egy kedden véget ért londoni szakmai fórumnak is, amelyen a résztvevő energiaügyi miniszterek egyetértettek abban, hogy a technológia kulcsszerepet játszhat a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (Carbon Capture and Storage - CCS) kísérleti stádiumban lévő eljárás, melynek során a kibocsátott szén-dioxidot egy geológiai képződmény alkotta föld alatti tárolóba sajtolnák. A technológia segítségével elvileg megelőzhető a globális felmelegedés legfontosabb kiváltójának tartott üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légkörbe jutása. Számos kérdés azonban, így például a gáz esetleges szivárgása, még nem megoldott.

A Washington állambeli Richlandben található Pacific Northwest National Laboratory tudósai ötéves kutatás eredményeit tették közzé szerdán. A tanulmányban egyebek közt kimutatták, hogy Kínában több mint száz évre elegendő tárolókapacitás áll rendelkezésre a szén-dioxid elzárására. A legtöbb szóba jöhető tárolóhely a gázt kibocsátó üzemek 160 kilométeres környezetében található, így a szállítási költség sem lenne magas.

A technológia fontos eleme lehet Kína jövőbeli energiapolitikájának, hiszen az ország gazdasága erősen függ a bőségesen rendelkezésre álló, ám rendkívül szennyező széntől.

Kína az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb energiafogyasztója, egyúttal a világ legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója. A szeptember 22-i New York-i klímacsúcson Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök kijelentette: Kína "jelentős mértékben" csökkenteni tervezi a káros gázok kibocsátását a 2020-ig tartó időszakban.

A CCS-technológia volt a központi témája a 23 ország energiaminiszterei, valamint az EU energiaügyi biztosa részvételével zajló, kedden véget érő londoni tanácskozásnak is.

"Egyetértettünk abban, hogy a decemberi koppenhágai klímacsúcson csak a CCS-eljárás bevonásával képzelhető el megállapodás" - nyilatkozta a négynapos egyeztetés végén Terje Riis-Johansen norvég energiaügyi miniszter. Az energiaügyi tárcák vezetői "életbevágóan fontosnak" tartották, hogy elinduljon legalább húsz ipari méretű CCS-tesztprojekt, részben a fejlődő országokban.