Kiderült, hogyan öl a békagyilkos gomba

Ausztrál kutatóknak sikerült megfejteniük, hogyan végez kétéltű áldozataival a Batrachochytrium dendrobatidis nevű gomba. A gomba a kétéltűeket sújtó legnagyobb ellenség napjainkban, világszerte tizedeli állományait, olyannyira, hogy mára a világ kétéltűfajainak akár a felét is a kipusztulás veszélye fenyegetheti.

A kétéltűek bőre különböző szerepeket tölt be az állatok életében. A fajok legtöbbje lárva állapotában (külső vagy belső) kopoltyúval lélegzik, a kifejlett példányoknál azonban a tüdő, sőt ennél is jelentősebb mértékben a bőrlégzés veszi át e szerepet. Az állat a bőrön keresztül emellett elektrolitokat például (nátrium-, kálium-ionokat) is képes felvenni környezetéből vagy leadni.

A Batrachochytrium dendrobatidis évtizedek óta pusztítja a világ kétéltűállományát, olyan mértékben, hogy mára az állatvilág e csoportja gyorsabban tűnik el bolygónk színéről, mint a madarak vagy az emlősök. Az 1980 óta kihalt 120 kétéltűfajból mintegy 90 kihalásáért részben vagy teljes mértékben ez a gomba a felelős. Azt, hogy a kihalásokban a Batrachochytrium dendrobatidis vezető szerepet játszik, 1998 óta tudják a szakemberek, az viszont, pontosan miként pusztít, eddig rejtély volt a kutatók előtt.

Az ausztráliai James Cook Egyetem kutatói kísérletek során bőrmintákat vettek egészséges és fertőzött ausztrál levelibékáktól, és rájöttek, hogy a gomba súlyosan megbontja az állat szervezetének elektrolit-egyensúlyát. Más állatokról és az emberről is ismert, hogy ez a zavar szívleálláshoz vezethet - ez alól a békák sem kivételek. A kísérletek során az elektrolitok sokkal kevésbé jutottak át a bőrön, ha azon megtelepedett a gomba, a fertőzött békák vére és vizelete pedig sokkal kevesebb nátriumot és feleannyi káliumot tartalmazott, mint egészséges társaiké. A kutatók a békák szívműködését műszerekkel mérve kimutatták, hogy a szívleállást megelőzően ritmuszavar lépett fel. Az elektrolitok egyensúlyát helyreállító gyógyszerek adagolásával az állatok nem kezelt társaikat néhány órával, nappal is túlélték - írják a kutatók a Science folyóiratban. Következő feladat az lesz, hogy pontosan kiderítsék, miként gátolja a gomba az elektrolitok cseréjét.

Számos kutatócsapat próbálja felderíteni a békák bőrén természetesen előforduló baktériumokban rejlő lehetőségeket. Virginiai kutatók már rá is találtak egy baktériumra, amely képes megállítani a gyilkos gomba terjedését. Az egyes kétéltűfajok bőrén természetes módon jelen lévő baktérium, a Janthinobacterium lividum olyan gombaölő összetevőt termel, amely reményt adhat a kétéltűek védelmében - vélik a szakemberek. Laboratóriumban be is bizonyosodott, hogy e baktérium hatékony fegyver lehet a gombával szemben, ám az, miként juttatható ez el a világ minden kétéltűjére, még nyitott kérdés.