Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás

2009.10.29. 13:41

Bajban van a NASA: a még George Bush előző amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új űreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az űripari cégek lobbizása miatt egyelőre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot. Eközben Európa is a helyét keresgéli, és együttműködne az USA-val is, Kínát azonban nem hívta meg az első ilyen egyeztetésre. Almár Iván és Both Előd űrkutatókat kérdeztük.

Az elmúlt hónapokban több, alkalmanként eltérő vélemény és helyzetjelentés is megjelent azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak, illetve a NASA miként és mikor térne vissza a Holdra, mikor jutna el a Marsra. Az USA tétovázása közben az Európai Unió is keresi űrkutatásának, űrpolitikájának helyét, jövőjét. Október 23-án Prágában ültek össze a tagállamok képviselői, hogy véleményt nyilvánítsanak az EU jövőbeli űrtevékenységének fő célpontjairól. Dr. Almár Ivánt, a Magyar Űrkutatási Tanács tagját kérdeztük.

Bizonytalankodó Egyesült Államok

A NASA tervei szerint az emberes marsutazás felé vezető fontos lépés lenne egy állandóan vagy időszakosan lakott holdbázis létesítése égi kísérőnkön 2020 környékén. Az elmúlt hónapokban azonban bizonytalanná váltak a tervek, ugyanis lassan egyértelművé vált: a NASA jelenlegi költségvetése mellett nem képes ezeket megvalósítani. Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után sok pénzt emészt fel az új Orion űrhajó és az új hordozóeszköz, az Ares rakétarendszer fejlesztése.

[origo]: A NASA az űrrepülőgépek nyugdíjazását tervezi, miközben a Holdra és a Marsra készül. Mondhatjuk-e, hogy egy nagy váltást látunk napjainkban?
Almár Iván: Inkább kritikus helyzetnek nevezném, ami az USA űrprogramja körül zajlik. Ez elsősorban politikai hátterű, és részben az elnökváltáshoz kapcsolódik, de természetesen a gazdasági válság is komoly hatással van rá. Fontos megjegyezni, hogy a NASA önmaga nem hozhat alapvető döntéseket. Inkább egy végrehajtó szervnek tekinthető, amely az ország vezetése által kijelölt feladatokat valósítja meg, azokat, amelyekre pénzügyi keretet kap.

Mivel országos szinten politikai döntésekről van szó, konkrétan a képviselők véleménye számít, fontosak az egyes döntéshozókat mozgató érdekek a Fehér Házban. A befolyásoló tényezők közül kiemelkedik az űripari lobbi. A nagy űripari cégek állami megrendelések és azok teljesítése esetén kapnak pénzeket. Ez a fejlesztések szétágazó jellege miatt nem kevés céget és munkavállalót érint. Ezért egy-egy képviselő a saját állama és az ott található űripari cégek érdekeit tekinti elsődlegesnek.

 


Videó a tervezett új holdprogramról (NASA)

Bush korábbi amerikai elnök annak idején az új űrprogramot az exploration, tehát a felfedezés jegyében hirdette meg. Miként illeszkedik ez a NASA mai tevékenységéhez?
Az űrállomás és az űrrepülőgépek nem illeszkednek az új programba. Az exploration jelleg egy új szállítórendszer, az Ares hordozórakéták és egy új űrhajó, az Orion kifejlesztését igényli. Ezek azok az eszközök, amelyek a cél eléréséhez kellenek: a felfedezéshez, az ember kilépéséhez az ismeretlenbe, ahol korábban még nem járt. Utóbbi lehet a Mars vagy akár egy kisbolygó is. Az űrállomás üzemeltetését és a felfedezőutakhoz szükséges fejlesztéseket nem tudja egyszerre végrehajtani a NASA a jelenlegi költségvetésből. Ennek megfelelően választania kell, vagy változtatni az eredeti elképzeléseken.

Mire futja a NASA költségvetése?
A NASA jelenleg évi 16 milliárd dollárt kap az államtól. Ezt sem használhatja fel kedve szerint, a támogatás jelentős részét, néha még egészen kis pénzösszegeket is meghatározott célra kell költenie. Az elmúlt időszakban több elemzést is olvashattunk, hogy ez az összeg - hozzátéve a Bush által egykor megígért kiegészítést is -, nem elegendő az új rendszerek kifejlesztésére, illetve az űrrepülőgépek és az űrállomás ezzel egyidejű üzemeltetésére.

A Nemzetközi Űrállomás, az ISS kiépítése befejeződött, összeállítása nem kifejezetten sikertörténet, inkább hasznos tanulságok sora. Lassabban született meg a tervezettnél, de mára egy jól működő rendszer, és végre elkezdődhet azon kutatási feladatok végrehajtása, amelyekért létrehozták. Fent van a japán Kibo és az európai Columbus modul is, megindulhat az intenzív kutatómunka. Az ISS ezért most lett fontos az USA külső partnereinek, így feltehetőleg súlyos nézeteltérést okozna esetleges leállítása - amire várhatóan nem is kerül sor. Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után az oroszok szállítják majd a legénységet az űrállomásra, amiért borsos árat kell fizetni nekik a kereslet-kínálat irányította piacon. Nem véletlen, hogy a magánűrhajók fejlesztését is támogatják ma már az USA-ban.

Ugyanakkor a Bush által meghirdetett Exploration program miatt a hangsúly az emberes hold-, illetve marsutazás felé tolódik. Az új eszközök kifejlesztése megkezdődött, de nem világos, hogy ma mi lenne olcsóbb: leállítani vagy befejezni a programot.

 

 

Videó az Ares hordozórkéta előkészítéséről és működéséről (NASA)

Mit lehet a megoldás ebben a helyzetben?
Két megoldást látok. Az egyik lehetőség, hogy az Exploration fejlesztéseit időben kitolják, az éves költségvetésből így talán fedezhető lenne mindkét tevékenység. Ennek a hátulütője az USA számára egyrészt az, hogy a program feltehetőleg drágább lesz, mint azt tervezték. Időközben fogy a lelkesedés, valamint a munkára fogható tapasztalt szakemberek köre - ami egy ritkán említett, de fontos tényező. Eközben a gyorsan fejlődő Kína komoly vetélytárssá nőheti ki magát, és az űrtevékenység egyre nagyobb részét hódíthatja el az USA-tól. Az egyértelmű, hogy Kína látványos eredményeket ért el az űrprogramban, és fejlődési üteme nem látszik lassulni. Ha az emberes holdutazást az amerikaiak a jelenleg tervezett 2020-ig végrehajtják, a Távol-Kelet ebben valószínűleg nem tudja őket megelőzni. Azonban ha költségvetési okokból a fejlesztést időben elhúzzák, és, mondjuk, 10 évvel elhalasztják a programot, nem kizárt, hogy előbb lép kínai ember a Holdra, mint ahogy amerikai visszatér oda. A másik lehetőség, hogy széles körű nemzetközi együttműködésben hajtják végre az Exploration programot - akárcsak a Nemzetközi Űrállomás fejlesztését. Utóbbi kivitelezése szintén nem egyszerű, és nem is kedvez az amerikai felfogásnak.

Kell-e a Hold mint közbülső lépés a Mars emberes meghódításához?
A Hold sokat segítene egy leendő emberes marsexpedíció kivitelezésében. Számos olyan technológia szükséges ahhoz, hogy emberek megéljenek a Marson a küldetés alatt, amelyek még nincsenek kidolgozva. Ezeket kifejlesztésük után tesztelni kell, amire a Hold jobb helyszín. Bármilyen probléma esetén a Holdról haza lehet jönni, azonban a Marsnál erre nincs lehetőség. Különösen a szkafanderben végzett terepi munka, a helyszíni erőforrások hasznosítása terén kevés a tapasztalat. Szükség lenne eljárásokat kidolgozni és kipróbálni a veszélyes külső felszíni környezet, valamint a lakóegység belső légterének egymástól történő teljes elkülönítésére.

Emberes holdbázis a sarkvidéken

A NASA tervei szerint az emberes marsutazás felé vezető fontos lépés lenne egy állandóan vagy időszakosan lakott holdbázis létesítése égi kísérőnkön 2020 környékén. Ennek megvalósítása sok olyan technológia kifejlesztését igényli, amelyek később segítenének a vörös bolygó meghódításában. A holdbázis sarkvidéki helyzetének kedvez, hogy az itt található kiemelkedések és a rajtuk elhelyezett napelemek folyamatosan kapnak napfényt, ugyanakkor a mélyedések állandó sötétségben vannak.

Forrás: NASA

Fantáziarajz a tervezett holdbázisról (NASA)

A cikkben ismertetett elgondolások szerint a mélyedésekben vízjég halmozódhatott fel az évmilliók alatt becsapódó üstökösmagokból, amelynek használata sokkal olcsóbbá tenné a bázis fenntartását. A kibányászott H2O nem csak ivóvízként hasznosítható, de a bontásával nyert oxigén belélegezhető, illetve hajtóanyagnak is megfelel.


Mit vár a következő hónapoktól, illetve évtől?
A jelenlegi helyzetben meghozott döntések alapvetően befolyásolják majd a következő tíz-húsz év űrtevékenységét. A következő hónapokban-évben ki kell derülnie a prioritásoknak. Jelenleg a háttérben eltérő érdekek ütköznek, de az feltételezhető, hogy az űripari lobbi nem engedi a megrendelések leállítását. Ez sok munkahely megszűnését vonná maga után, ami a politikusoknak kényelmetlen volna. Egyelőre nem tudni, hogy a két fenti lehetőségből melyik lesz a befutó - az viszont nyilvánvaló, hogy mindezekben nem a tudományos szempontok fognak dönteni.

* * *

A munka mindenesetre zajlik: október 28-án elindult az Ares-I-X, a NASA új hordozórakétájának első tesztpéldánya. A 816 tonnás új hordozóeszköz kifejlesztése 445 millió dollárba került. Feladata az új generációs Orion űrhajók, valamint a tervezett hold- és esetleg marsutazás megvalósítása lesz a NASA Constellation programjának keretében.

Aktívabb Európa

Az USA bizonytalankodása közben az Európai Unió is keresi űrkutatásának, űrpolitikájának helyét, jövőjét. Október 23-án Prágában ültek össze a tagállamok (továbbá Svájc és Norvégia) űrtevékenységért felelős miniszterei (illetve megbízottaik), hogy véleményt nyilvánítsanak az EU jövőbeli űrtevékenységének fő célpontjairól. A fókuszban a Nemzetközi Űrállomáson való munka, illetve a Föld körüli pályán kívüli felfedezések ("space exploration", jellemzően a Hold és a Mars kutatásában való részvétel) voltak, utóbbi robotos és emberes küldetés megközelítésében is.

A prágai konferencián több mint száz fő vett részt, az európai országok képviselői mellett jelen voltak a nemzetközi partnerek - az USA (NASA), Oroszország, India, Izrael, Japán és Kanada küldöttei is. Kína nem volt a meghívottak között. Magyarországot dr. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke képviselte.

ForrA!s: [origo]Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója az [origo]-nak elmondta: a tematikus miniszteri szintű találkozó az első volt a maga nemében az európai űrkutatásban. Elindult egy olyan folyamat, amelynek során az EU - az Európai Űrügynökséggel, az ESA-val közösen - kidolgozza a fő kutatási célokat (és meghatározza ezek prioritását), a robotos és emberes küldetések ütemterveit, meghatározza a végrehajtási és finanszírozási módokat (fontos cél például, hogy a következő 7 éves EU-pénzügyi terv már az űrtevékenység költségeit magában foglalva készüljön el).

A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban az a javaslat merült fel a leghatározottabban, hogy ennek alapja a Nemzetközi Űrállomásnál kidolgozott együttműködés legyen, de az USA-val való kooperációt illetően még sok a bizonytalanság, hiszen először ki kell derülnie, mire kap felhatalmazást és támogatást a NASA. Ezután lehet csak érdemben tárgyalni egy lehetséges együttműködésről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK