H1N1: kismamák, szülő nők, csecsemők, kisgyerekek oltása

2009.11.10. 8:38

Gyerekorvosokat és gyermekinfektológusokat kérdeztünk arról, mit gondolnak a terhes nők, csecsemők, kisgyerekek oltásáról. Szerintük biztonságos az 1-3 éves korosztály oltása, sőt javasolják a szezonális oltást is. Néhány hét múlva ugyanis egyszerre fog tombolni a két influenza és a számtalan felsőlégúti vírus, és mire kiderül a diagnózis, az orvosok kicsúszhatnak a terápiás időből. Szerintük a csecsemők környezetében mindenkit be kell oltani, őket pedig nem szabad tömegbe vinni.

Szerkesztőségünk sok levelet kapott legutóbbi H1N1 összefoglalónk után, amelyben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a vírus a fiatal és felnőtt korosztályt veszélyezteti leginkább, köztük az egészséges gyerekeket, embereket is. A legtöbb kérdés a terhes nőkre - akik az egyik legveszélyeztetettebb csoport - és csecsemőkre, kisgyerekekre vonatkozott, akik szintén kiemelt kockázati csoportnak számítanak a fertőződés szempontjából. A kérdéseket összegyűjtve és kiegészítve szakorvosoknak és az oltással foglalkozó szakembereknek küldtük el:

Dr. Kulcsár Andrea csecsemő- és gyermekgyógyásztól, a fertőző betegségek szakorvosától, védőoltási szaktanácsadótól, a Fővárosi Szent László Kórház Gyermekgyógyászati Osztályának főorvosától;

Dr. Mészner Zsófiától, védőoltási szaktanácsadással foglalkozó gyermekinfektológustól, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatójától;

Dr. Paál Tamástól, az Országos Gyógyszerészeti Intézet operatív bizottságának elnökétől;

Dr. Berencsi Györgytől, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadójától.

Reméljük, hogy az információk segíthetik a megalapozott döntést a védőoltásról.

Kisgyerekek oltása

2009. október 20-ai összesített amerikai adatok szerint szeptember óta a halálesetek 88 százaléka a 65 év alatti korosztályt sújtotta. A halálesetek 25 százaléka, a kórházi kezelések 53 százaléka a 25 év alatti korosztályban volt. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok és gyerekek a legveszélyeztetettebb csoportban vannak, köztük az egészségesek is.

Ajánlja-e 1-3 éves kor között az oltást az egészséges gyerekeknek is? Biztonságos-e a vakcina ebben a korcsoportban? Körülbelül hány gyereket oltottak be eddig ebből a korcsoportból?

Dr. Kulcsár Andrea: Igen, ajánlom. Én eddig 303 személyt oltottam be. Köztük súlyosan beteg (itt nem influenzáról, hanem más, általában krónikus betegségekről van szó -  a szerk.) és egészséges gyerekeket, és számos alkalommal végeztem oltást 1-3 éves gyermekeknél, illetve a gyerekek szüleinél. Nem tapasztaltam súlyos oltási reakciót: nincs magas láz, nincs komoly helyi reakció. Az oltóanyag tehát nem reaktogén, másfél hónap alatt sem egészséges, sem beteg, sem gyerek, sem felnőtt nem jelzett panaszt.

Az oltásnál kizárólag az anafilaxiával, azaz orvosi beavatkozás nélkül életet veszélyeztető állapottal járó tojásallergia ellenjavallt. Ez azonban ritka, és nem szabad összetéveszteni az allergiatesztek eredményeivel, amelyek nagyon sok esetben mutatnak fals tojásallergiát. Itt tényleg csak olyan esetekről van szó, amikor valaki már a tojás érintésétől is légúti duzzadással, fulladással, vérnyomáseséssel járó reakciót produkál. A tojásfehérje-allergiának semmi köze a tejfehérje-allergiához. Ellenjavallt az olyan gyógyszerekre való allergia, amelyek benne vannak az oltóanyagban. Minden négymilliomodik oltás után egy ilyen eset van - most nem csak influenza elleni oltásokról van szó -, és nincs adat arra, hogy bárki meghalt volna emiatt.

A szezonális magyar oltóanyagban, a Fluval AB-ben mindhárom vírusból 15 mikrogramm van, tehát összesen 45 mikrogramm vírus, míg az újinfluenza elleni magyar vakcinában, a Fluval P-ben mindössze 6 mikrogramm. A Fluval AB ezért sokkal reaktogénebb, hevesebb reakciót vált ki, sokkal több mellékhatása lehet gyerekeknél, ezért gyerekek szezonális oltására inkább hasított, split vírust tartalmazó oltást javaslok. A szezonális split influenzavakcinákkal évek óta van tapasztalatunk ebben a korcsoportban is, és nem volt probléma még autoimmun betegek körében sem.

A külföldi, újinfluenza elleni split vakcinákra nem érdemes várni, nem érdemes hajszolni őket, mert most minden ország a saját lakosságával törődik, és csak az adott ország orvosa írhatja fel. Én is tartottam a Fluval P-től, de az irodalmi adatok (a szakmai közlemények - a szerk.) alapján most azt látom, hogy a külföldi split vakcinákhoz képest a magyar vakcina hatékonysága meggyőzőbb. Tényleg úgy fest - én sem gondoltam volna -, hogy a magyar oltóanyag hatékonyabb. Az oltóanyagok klinikai hatékonyságát a járvány lezajlása után lehet majd összegezni. Nagy hibának tartom, hogy a gyártó cég nem kérte európai törzskönyvet, nyilván ez pénzbe került volna, és nem feketetett energiát a szakirodalmi publikációra sem, így hivatkozási irodalma nincs. A hazai és nemzetközi bizalomnak mindez sokat jelentett volna.

Összefoglalva: ha egy mérleg két serpenyőjét nézzük, akkor jelenleg a járvány és fertőzés veszélye felülmúlja az oltás feltételezett rizikóját. A betegség lefolyása kiszámíthatatlan. Fiatalokra és egészségesekre éppúgy lehet veszélyes, mint a krónikus betegekre, és gyerekeknél gyakori a baktériumok okozta felülfertőzés.

Dr. Mészner Zsófia: Igen, ajánlom - a fertőzés szempontjából ugyanis kiemelten magas kockázati csoportnak számítanak. A vakcina minden eddigi tapasztalat szerint biztonságos ebben a korcsoportban is, mivel nem várható lényeges eltérés a 3-4 és az 1-2 évesek között. A lényegesen több antigént, azaz a védettség kialakításához szükséges immunanyagot tartalmazó szezonális influenza vakcinákkal már a korábbi években is oltottunk 3 évesnél fiatalabbakat, a Fluval P pedig körülbelül hétszer kevesebb antigént tartalmaz. Valószínűleg ezzel függhet össze, hogy jól tolerálható és igen kevés, átmeneti oltási reakciót látni. A vakcina élő vírust nem tartalmaz. Néhány hónap múlva, a szezon végén fogjuk megtudni, hány gyereket sikerült beoltani ebben a korcsoportban - minden európai országban most teszik az első lépéseket, ezért pontos adatot jelenleg nem lehet tudni sehol, csak annyit, hogy mindegyik engedélyezett vakcinánál a GCP (Good Clinical Practice - a megfelelő klinikai gyakorlat szerint - a szerk.) elveinek megfelelően előírt létszámú páciens oltásai megtörténtek.

Dr. Paál Tamás: Nem tudunk róla, hogy a vakcina befolyásolná más gyógyszeres kezelések hatását, kivéve, hogy ha immunszupreszáns, azaz az immunrendszert elnyomó gyógyszert kap valaki. Az 1-3 évesek körében történt kipróbálás során semmiféle olyan tünet nem jelentkezett, ami a nagyobb gyerekeken ne tapasztaltak volna. Elvileg egyéves kor alatt is adható lenne, de mivel a próbákba bevont legfiatalabb gyermek csak tizenegy hónapos volt, a tisztesség kedvéért nem engedélyezték.

Dr. Berencsi György: Sok ezer gyermeket oltottak már be a külföldi gyártmányú szezonális influenzavakcinákkal Magyarországon is. A hazai, újinfluenza elleni oltóanyagot a világjárványra tekintettel vizsgálták meg 1-től 3 éves gyermekekre. Az engedély nemrég született meg, de egyelőre kevés gyermeket oltottak. Az én unokáim köztük voltak.

Várható-e, hogy 1-3 éves kor között erősebbek lesznek a mellékhatások? Melyek a leggyakoribb mellékhatások, mikor jelentkeznek és mennyi ideig tartanak? Mikor kell esetleg orvoshoz fordulni velük?

Dr. Kulcsár Andrea: Az előző kérdésnél elmondottak alapján: az eddigi oltások után sem egészséges, sem beteg, sem gyerek, sem felnőtt nem jelzett komoly panaszt.

Dr. Mészner Zsófia: Az oltást követően várható mellékhatások valójában úgynevezett oltási reakciók - vagyis a védőoltás beadása után nem sokkal, az immunizáció, azaz a védettség kialakulásának jeleként számítani lehet a beadás helyén bőrpírra, duzzanatra, fájdalomra, ami átmeneti, minden beavatkozás nélkül is 2-3 napon belül eltűnő jelenség. Nem várható, hogy gyakoribb legyen 1-3 évesekben, mint idősebbekben. Érdemes más tűt használni az oltóanyag felszívására és másikat a beadására, a helyi reakciók így is csökkenthetők. Általános tünetként a láz és a hőemelkedés igen-igen ritka, esetleg múló rossz közérzet, gyomor-bél panaszok adódhatnak. Mindezen oltási reakciókra az oltást követő napon, illetve legfeljebb és csökkenő tendenciával másnap, harmadnap lehet számítani. A fájdalomra panaszkodó kisgyereknek paracetamol, például Panadol, Rubophen vagy ibuprofen (Nurofen) adható, ám a borogatás felesleges és nem is javít. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha valami olyan panasz vagy tünet jelentkezik, amit a szülő aggodalomra okot adónak tart - ugyanis az orvos feladata eldönteni, hogy szóba jöhet-e a fellépő tünet/panasz és az oltás között ok-okozati kapcsolat, vagy nem. Attól ugyanis, hogy valaki védőoltást kapott influenza ellen, még kialakulhat bármikor más betegsége is - például torokgyulladása - aminek az oltáshoz semmi köze, még ha időben annak beadása után is alakult ki!

Dr. Paál Tamás: Nem várhatók erősebb mellékhatások az 1-3 éves korcsoportban, mint a nagyobb gyerekeknél. Sőt, még enyhébbek is a mellékhatások, mert a kisgyerekek immunrendszere még nem olyan erős. A leggyakoribb mellékhatások a karfájás, nyűgösség lehetnek. Orvoshoz akkor kell fordulni velük, ha egy nap alatt nem múlnak el - ez egyébként mindenre igaz.

Dr. Berencsi György: A mellékhatások sokkal kevésbé veszélyesek, mert a káros anyagokra is gyengébben reagálnak a gyerekek. A gyerekeket rendszerint nem kezelik Gentamycinnel, Neomycinnel, Vancomycinnel, ami ellen allergiások lehetnének (ezek azok az antibiotikumok, amelyek az oltóanyagban annak tisztasága miatt kis mennyiségben jelen vannak, és az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okozhatnak; de mint az előző válaszok egyikében olvashattuk, ez rendkívül ritka, és nem tudnak emiatti halálesetről - a szerk).

Mi a helyzet akkor, ha valaki akkor fertőződik meg élő vírussal, amikor már be van oltva, de még nem alakult ki az immunválasz az oltásra (tehát mondjuk néhány nappal, egy héttel az oltás után)?

Dr. Kulcsár Andrea: Ez nem probléma, nem erősíti a betegségét, semmilyen hatása nincs a betegségre, csak ebben az esetben feleslegesen kapta már meg az oltást.

Dr. Mészner Zsófia: Ez esetben sem jár rosszabbul, mintha nem kapott volna védőoltást. Sőt, arra számíthat, hogy a kialakulóban lévő immunitása, azaz védettsége enyhébb lefolyású betegséghez segíti hozzá.

Dr. Paál Tamás: Súlyosabb nem lesz a betegsége.

Dr. Berencsi György: Az oltás után minden nappal emelkedik az immunrendszer képessége a védekezésre. Az oltás napján fertőződött gyermekben egyébként ezerszer annyi élő vírus keletkezik, mint amennyi elölt vírus van a védőoltásban. Magyarul: a legrosszabb esetben sem történik semmi, ami rontana a betegségen.

Lehet-e szempont a 3 év alatti gyerekek oltásánál, hogy jár-e a gyerek közösségbe vagy sem?

Dr. Kulcsár Andrea: A közösség szinte biztos fertőződést jelent, és a család is egy közösség. Nagyon fontos, hogy nem szabad elfeledkezni a szezonális influenzáról és egyéb vírusokról sem. A szezonális vírusok és a H1N1 pandémiás típusa együtt fogja okozni a nagy problémát, ezt a helyzetet sokan még nem ismerik fel. Egyre nehezebb lesz a helyzet, mert nem lehet majd megállapítani a tünetek alapján, hogy a világjárvány vírusa okozza, a szezonális vírus, vagy az ősszel-télen egyébként is tomboló felsőlégúti vírusok. Mire megéled a gyanú és megszületik a diagnózis, kicsúszunk a terápiás időből, ami az első 48 óra lenne.! Néhány hét múlva már várható a szezonális vírus is.

Dr. Mészner Zsófia: Ez lehet szempont az oltás mellett, ám az otthon nevelt kétéves is fertőződhet a testvéreitől, a szüleitől, ha kimegy a játszótérre stb. Egészen tavaszig nem tartható ő se búra alatt - jobb inkább az oltást választani neki is.

Dr. Paál Tamás: Igen, közösségben természetesen a legkönnyebb megkapni a vírust.

Dr. Berencsi György: A közösségbe járó gyermek nagyobb fertőzési kockázatnak van kitéve. Az oltás azonban annál fontosabb, mert a közösségben a gyermekek legalább 15 másik kórokozóval is megfertőződhetnek. Azok ellen a vakcina nem véd, de az influenza rendszerint egy másik kórokozóval együtt szokta a szövődményes megbetegedéseket okozni. Oltani akkor is kell, ha a gyermek nem jár közösségbe. Előre nem lehet tudni, kinek lesz komplikált fertőzése a gyermek környezetében.

Javasolja-e, hogy az 1-3 évesek a szezonális influenzavírusok ellen is megkapják most a védőoltást?

Dr. Kulcsár Andrea: Én javaslom az oltást szezonális és újinfluenza ellen is, és a két oltást lehet egyszerre is adni. Először ezt nem javasoltuk, de azóta van már tapasztalat arra, hogy együttes beadásuk sem okoz problémát. Szezonális influenza ellen évek óta ajánlás van, hasított, úgynevezett split vakcinával oltunk, jó a tapasztalat. A szezonális vírus ellen tehát olyan oltóanyagot válasszunk, amely nem egész, hanem hasított, split vírust tartalmaz. Szezonális influenza ellen az oltás 6 hónap felett lehetséges. Az oltóanyagok Fluarix, Begrivac, Vaxigrip, 3 éves kor alatt fél dózisban. Kilenc éves kor alatt, akit először oltanak annak 2 oltás jár 4 hetes időközzel.

Dr. Mészner Zsófia: Igen, én például a saját családomban minden ilyen korút is beoltottam a szezonális influenza ellen is.

Dr. Paál Tamás: Igen, és ezt például a saját unokáimra is értem. Mindegyik influenza veszélyes a gyerekekre, és egyszerre is támadhatnak. Ha egyiktől legyengül a gyermek, a másik könnyebben megtámadhatja.

Dr. Berencsi György: Ha van védőoltás, be kell oltani, mert ők az előző évi szezonális járvány során még nem szerezhettek védettséget. Másrészt az elmúlt évi szezonális A/H1N1-változat ellenálló lehet Tamiflu iránt. (A szezonális vírusok között is vannak H1N1 törzsek. A Tamiflu vírusellenes gyógyszer, tehát nem védőoltás, hanem gyógyszer, amelynek a betegség elején történő beadása megelőzheti a szövődményeket. A világjárvány vírusa egyelőre érzékeny erre a gyógyszerre - a szerk.)

(Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szakértői véleménye az, hogy inaktivált, azaz elölt vírust tartalmazó szezonális és pandémiás oltóanyagok együttadása nem növeli a reaktogenitást és nem csökkenti a hatékonyságot, a kivárás felesleges és járványidőszakban veszélyes - a szerk.)

Az 1-3 évesek egyébként is több védőoltást kapnak/kaphatnak, ebben az összefüggésben nem jelent-e problémát egy újabb oltás?

Dr. Kulcsár Andrea: Nem jelent problémát. Az esetleges allergiás reakciókat nem fogja erősíteni.

Dr. Mészner Zsófia: Nem, ugyanis minden tévhit ellenére a védőoltások nem képesek az immunrendszert kimeríteni, éppen ellenkezőleg: működtetik az immunrendszert, és a betegség kockázata nélkül adnak védettséget!

Dr. Paál Tamás: Nem, és ezeket az oltásokat nem is egyszerre kapják meg. Midnen esetben azt kell nézni, hogy mi okozza a nagyobb veszélyt: egy újabb oltás, vagy egy betegség nagy kockázata.

Dr. Berencsi György: Pontosan fordítva van. Az influenza vakcina javítja a többi oltás - kanyaró, rubeola, mumpsz hatékonyságát!

Újinfluenza: fejreálltak a halálozási statisztikák

Az influenzajárványt felügyelő amerikai egészségügyi hatóság (US Centers for Disease Control and Prevention, CDC) egyik legutóbbi összegzése látványosan megerősíti, hogy az újinfluenza a gyerekeket, fiatalokat és felnőtteket veszélyezteti leginkább.

Egy szezonális ("normális") influenzaszezonban a halálesetek 90%-a az idős korosztályban van, a világjárvány vírusa azonban 88%-ban a 65 év alattiak köréből szedi áldozatait.

Az áldozatok közel 25%-a a 25 éven aluliak köréből kerül ki. A kórházba került betegnek viszont már 53%-a 25 év alatti (az USA 27 államának adatai alapján), és csak 7%-uk idős ember.

A fiatal korosztályban is kiemelten veszélyeztetettek a krónikus betegségben szenvedő gyerekek/fiatalok/felnőttek és a terhes nők, de a vírus kiszámíthatatlan, és az áldozatok körülbelül 20%-át az egészségesek köréből szedi.




Kismamák, csecsemők védelme

November 7-i hír szerint válságos állapotban kórházba szállítottak egy várandós nőt Magyarországon. Ő az első kismama hazánkban, akinél súlyos szövődményeket okozott a vírus. A terhes nők az eddigi adatok alapján az egyik legveszélyeztetettebb csoportnak számítanak, csecsemőket pedig nem lehet oltani. Mit lehet tenni a védelmükben?

A szülés után már hiába kap az anya oltást, ez már nem védi a babát, mert a tejből nem szívódnak fel az influenza elleni antitestek a baba vérébe. Mit javasol a szülés előtt álló nőknek, illetve általában a terhes kismamáknak?

Dr. Kulcsár Andrea: A vakcinológiai alapismeretek alapján nem élő kórokozót tartalmazó oltással a terhesség alatt is lehet oltani, a terhesség II. trimeszterétől, tehát a terhesség 12. hete után. Az új típusú influenzáról kiderült, hogy terhesekben súlyos formában jelentkezhet a fertőzés. Ezért nem érdemes várni a szülő nőknek. Én magam legalább 10 olyan nőről tudok, aki beoltatta magát, tehát van már erre is tapasztalat. Javasolt a terhesség alatt az oltás, mert a feltételezett oltási rizikó alulmarad a fertőzés várható következményétől. Aki szeretne oltást, mert tisztában van a betegség veszélyével, az orvosával közösen hozza meg a döntést, az orvos felvilágosítja a betegségről és az oltóanyagról. A szoptató anyát is be lehet oltani. Viszont az első trimeszterben ha lehet, kerüljük el az oltást, mert bármilyen külső hatás felboríthatja a kényes egyensúlyt a magzat fejlődésében.

Dr. Paál Tamás: A szülő nők is nagyon veszélyzetettek. Azt javaslom, hogy a szülés előtt lévő nő is oltassa be magát, egyeztetve a szülészorvossal.

Dr. Berencsi György: Két héttel a szülés előtt még elég idő van arra, hogy az anyai ellenanyagok átkerüljenek az újszülöttbe és az anyatejbe. Az újszülötteket viszont 6 hónapig (a hazai vakcinára vonatkozó engedély szerint 1 éves korig - a szerk.) nem szabad oltani. Ha a kismama beoltatja magát, az újszülöttje érdekében teszi. Az anyai ellenanyagok hat hónapig maradnak meg az újszülött szervezetében. Hat hónap alatt pedig elmúlik az influenzajárvány első hulláma. Ha már két héten belül van kiírva, akkor is érdemes oltatni, mert nem fogja megfertőzni az újszülöttjét. A védőoltás akkor is a gyermek érdekét szolgálja leginkább. Amerikában évente az összes terhes 10 százalékát oltják elölt influenzavírust tartalmazó védőoltással. Soha senkinek ettől nem lett semmi baja. Valamennyi elölt oltóanyag ártalmatlan volt a terhesekre, de védte az újszülöttet, akit nem szabad még beoltani. Szülés után abban a pillanatban, ahogy nem lázas az édesanya, már szabad oltani, természetesen egyeztetve a szülésszel. Ami az első trimesztert illeti: sok ezer terhes kapott már védőoltást akkor, amikor még nem tudta, hogy terhes. Ettől a magzatoknak soha nem lett kára. Czeizel Endre és munkatársai írták le legutóbb, hogy az influenza miatt kialakult 39 fok feletti láz a magzatok egy részének fejlődési rendellenességeket okoz!

Mi a helyzet azokkal a csecsemőkkel, akik 1 éves kor alattiak? A magyar vakcinát csak ekkor kaphatják meg. Elérhető lesz esetleg külföldi vakcina Magyarországon, amelyek már 6 hónapos kortól is adhatók?

Dr. Kulcsár Andrea: Egyik külföldi vakcinával sem oltanak szabadon féléves kortól, és nem is biztos, hogy bármelyikkel lemennek hathónapos korig. A csecsemő környezetében mindenkit be kell oltani, őt magát pedig nem kell tömegbe vinni.

Dr. Paál Tamás: Az igazi védettséget az jelenti, ha a környeztében mindenkit beoltanak, és nem teszik ki fertőzésnek. Három külföldi vakcinának van forgalomba hozatali engedélye Magyarországon, a gyártókon múlik, szállítanak-e.

Dr. Berencsi György: Ha már megszületett a baba és még nem szabad beoltani, akkor minden családtagot be kell oltani, aki találkozhat a babával. Oltatlan rokonokat egyszerűen nem szabad áprilisig beengedi a csecsemőhöz!


A Guillain-Barré szindróma (GBS) és az influenza elleni védőoltások

A védőoltás kapcsán sokszor előkerül a Guillain-Barré szindróma. Ez egy ritka autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer a szervezet saját idegsejtjeit támadja meg. A tünetek néhány hétig-hónapig tartanak, de a legtöbb ember teljesen felépül. A betegség elfordulás a korral nő, 50 év felett a leggyakoribb.

Egymillió emberből átlagosan 10 ember betegszik meg, attól függetlenül, kapott-e előtte védőoltást. A betegség kialakulásának pontos okát nem ismerik, de különféle baktérium- és vírusfertőzések (pl. campylobacter, influenza and Epstein-Barr vírus) növelik a kockázatát.

Az 1976-77-es influenzaszezonban volt az USA-ban egy vakcina, amely körülbelül a kétszeresesére növelte a ritka betegség előfordulását: egymillió oltás után további 9 eset jelentkezett. Ezt a vakcinát azonnal betiltották, és azóta is figyelik a betegség előfordulását az oltási szezonokban. Hasonló jelenséget azóta nem tapasztaltak, és az sem bizonyosodott be, hogy 1976-77-ben valóban a vakcina okozta az esetszámok növekedését.

Éppen ellenkezőleg: a gyarapodó eredmények, köztük a legjobb jelenlegi európai adatokkal nem mutatnak összefüggést a GBS és az influenzavakcinák között, ehelyett viszont jelentős összefüggés látható a GBS és az élő influenzafertőzés, azaz a GBS és maga a betegség között - olvasható a Eurosurveillance című szaklap (amely Európa vezető szaklapja a fertőző betegségek járványtanával, megelőzésével és felügyeletével kapcsolatban) 2009. október 15-i számában.

Összeállította: Simon Tamás

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK