Jéghegy-flotta tart Új-Zéland felé

Riadóztatták a hajókat, a tengerészeti hatóságok pedig feszülten figyelik annak a több száz kisebb-nagyobb jéghegynek a mozgását, amelyek az Antarktiszról leszakadva Új-Zéland felé sodródnak.

Bár az ország déli vizein, ott, ahol a jéghegyek megjelentek, nem vezetnek nagy tengerjáró útvonalak, és az évnek ebben a szakában viszonylag kevesen hajóznak ki a szigetország kikötőiből, a jégóriások a tengeren lévő hajókra komoly veszélyt jelenthetnek, hiszen egy-egy ilyen hegynek tényleg csak a csúcsa emelkedik a vízfelszín fölé, 90 százaléka a víz alatt van.

Legutóbb 2006-ban értek Új-Zéland közelébe jéghegyek ilyen nagy mennyiségben, az azt megelőző ilyen eseményt pedig évtizedekkel korábban, 1931-ban jegyezték föl.

A mostani jéghegy-flotta első tagja kedden 260 kilométernyire közelítette meg az új-zélandi Stewart-sziget délkeleti partjait. A jégtömb 100-200 méter hosszú lehet, magasságát a műholdképek alapján nem lehet megbecsülni - nyilatkozta Neal Young ausztrál jégkutató. Young elmondása szerint szintén nem lehet pontosan megmondani, hány jéghegy sodródik a Csendes-óceánon, ő maga csak két műholdképen összesen 230-at számolt össze. A flotta mintegy 1000-szer 700 kilométeres területet borít be.

Az egyik jéghegy november 16-án a Macquarie-sziget közelében

Mike Williams, új-zélandi óceánkutató szerint a jéghegyek körülbelül 25 kilométeres utat tesznek meg naponta, és legtöbbjük nem éri majd el Új-Zélandot, az óceáni áramlatok és a szél kelet felé sodorják őket a szigetektől.

Arról, hogy az Antarktisz melyik részéről származnak a jéghegyek, megoszlanak a vélemények. Williams szinte biztosnak tartja, hogy a Ross-jégmezőről szakadtak le 2000-ben, és megjelenésük a klímaváltozás eredménye. (Az antarktiszi selfjégmezők történetében az utóbbi 30 év legnagyobb eseménye volt, amikor a 3250 négyzetkilométer területű és mintegy 220 méter vastag Larsen-B jégself összeomlott, majd több ezer kisebb tömbre darabolódva eltávolodott a kontinenstől.) Young viszont úgy véli, a "flotta" az antarktiszi jég természetes borjadzásaként egy másik vidékről, a Ross-tenger partjairól indult útnak, a klímaváltozásnak ehhez semmi köze.

Az, hogy milyen messzire jut el egy jéghegy, alapvetően a méretétől függ: ha nagy hegyként szakad le, és így kezdi meg útját, tovább fog tartani. Mozgásának irányát az időjárási viszonyok, a hőmérséklet, a szél és az óceáni áramlatok szabják meg.

Két héttel ezelőtt a jéghegyek még Tasmániától 1500 kilométerrel délkeletre fekvő Macquarie-sziget közelében jártak.