Ember, állat és gép kötelékrepülése - videó

Sokféle válfaja létezik a kötelékrepülésnek, azonban talán egyik sem annyira különleges és meghökkentő, mint amikor egy ember vezette repülő szerkezet szárnyal együtt madarakkal. Egy francia fiatalember, Christian Moullec tökélyre fejlesztette ezt a világon egyedülálló "free style" ember-állat-gép produkciót, rendszeresen elkápráztatva az európai repülőnapok közönségét.

A sport és katonai kötelékrepülő pilóták a megmondhatói annak, mennyire nehéz az alakzatokat szigorúan tartva egy ritmusra, pontosan koreografálva repülni. Pedig az ő dolgukat megkönnyítik a különféle elektronikai és optikai rendszerek, hogy a folyamatos rádiókapcsolatról és a földi irányítás segítségéről ne is beszéljünk. Christian Moullec és vadludai számára azonban csak az ösztönök és a gyakorlás, valamint az egyedülálló kötődés segít abban, hogy szemkápráztató és egyben hihetetlennek tűnő manőversorozatot mutassanak be.

Moullec a Holland Királyi Légierő leeuwardeni támaszpontján tart bemutatót apácaludakból álló kötelékben

Elsősorban a katonai repülés iránt érdeklődve az elmúlt másfél évtizedben az európai és tengerentúli repülőnapokon már számos magas színvonalon végrehajtott kötelékrepülést örökítettem meg fényképezőgépemmel. A hollandiai Leeuwarden légitámaszponton a nagy sebességű és igencsak hangos harci repülőgépek után a légtérben feltűnő sárkányrepülő és a körülötte alakzatba rendeződött madarak látványa azonban minden eddiginél különlegesebb élmény volt 2008-ban. A halk motorral felszerelt ultrakönnyű repülőszerkezet és a produkcióhoz illő zenei aláfestés mellett jól hallatszott az állatok kommunikációja is, ahogyan egymást, illetve vezérgépüket követve többször is elhúztak a lelkesen tapsoló több százezres közönség előtt. Különleges kontraszt volt ez a pusztításra megalkotott vasmadarak lenyűgöző, ugyanakkor hátborzongató bemutatójához képest, egy kicsit úgy éreztem, mintha tényleg az igazi békét hozták volna el a katonai bázisra.

 

 

Miért és hogyan vette rá Moullec pont a vadludakat arra, hogy vele és sárkányrepülőjével egy köteléket alkotva szárnyaljanak?

A híres V

A vadludak szabályos, V alakú kötelékrepülésének fizikai hátterét az adja, hogy a csapat minden egyes tagjának szárnycsapása az őt követő madár számára olyan légmozgást, örvénysort teremt, amely emelő hatással bír. Az így keletkező felhajtóerő és - a versenyautók mögött is érzékelhető - szívóhatás együttesen azt eredményezi, hogy az állatoknak kisebb erőt kell kifejteniük egy adott repülési sebesség és magasság megtartása érdekében. Egyes kutatók szerint a V alakban, nagyobb kötelékben való repülés az egyedül szárnyaláshoz képest mintegy 70%-os teljesítménynövekedést jelent adott erőkifejtés mellett. A V alak élén mindig a legtapasztaltabb madár repül, de mivel a legelső pozíció ebben az esetben is nagy megterhelést jelent, ezért az elől haladó madarat társai rendszeresen váltják, így mindenkinek megvan a lehetősége egy kis pihenésre.

A már gyermekkora óta a repülésről és a madarakról álmodozó fiatalember tudatosan készült az ornitológiai pályára, rengeteget olvasott a témában, majd szakmai utazásokon vett részt. Így figyelt fel egy a vadludak közé tartozó fajra, a kis lilikre, amelynek egyedei - a többi lúdféléhez hasonlóan - nem ösztönösen ismerik, hanem szüleiktől lesik el a vándorlási útvonalat. Egy-két út megtétele után a fiatal állatok már egyedül is képesek tájékozódni.

A nagy ötlet ebből a felfedezésből fakadt, ugyanis az időközben ultrakönnyű repülőeszközökre szakszolgálati engedélyt szerző kutató azt találta ki, hogy majd ő felneveli és "elnavigálja" a biztonságos telelőhelyekre a fiatal madarakat.

Kis lilik

A hazánkban is előforduló, szürke színezetű vadludak közül a legkisebb méretűnek számító kis lilikek (Anser erythropus) kifejlett állapotukban általában 55-60 centiméter hosszúak. A kis lilik leginkább a nagy lilikkel keverhetők össze. Elkülönítő bélyegei: kerek fej, csőrszín élénk rózsaszín, csőrvégen csontszínű pont. A csőr minden esetben rövid és vaskos, hossza a fej átmérőjének legfeljebb a fele. Meredek homlokán a hókája a szem irányába megtörik, így fut fel a fejtetőre. Nyaka rövid. Hasi fekete foltok a testoldalra nem futnak fel. Szárnyai mindig kékesebbek, élénkebb színűek. Testtömegük átlagosan 2 kilogramm körül alakul, szárnyfesztávolságuk pedig 120-135 centiméter. Különös ismertetőjegyük, hogy szemeiket sárga gyűrű veszi körül, mely annyira domináns, hogy 200-300 méteren belül bármilyen időjárási viszonyok mellett is látszik. Vonuló madarak, amelyek Magyarországot is érintik éves vonulásuk során.

Ajánlat: Ritka madárvendéget fotóztak Tatán

Az első próbálkozások során két, általa felnevelt madárral igyekezett megértetni, hogy mit is vár el tőlük. A Fifi és Loulou nevű egyedek követték is gazdájukat, aki egy motoros sárkányrepülővel alkotta a "vezérgépet". A sikeren felbuzdulva és a felkészítési és repülési technikát csiszolva Moullec később már tucatnyi lilikkel is megpróbálkozott. Ő és felesége számos liliket neveltek fel és tanítottak meg kötelékben repülni. Egyre hosszabb légi utakra vállalkoztak, főleg Skandinávia és Németország között ingáztak. Érdekesség, hogy a Vándormadarak című filmhez megcsinálták ugyanezt a kötelékrepülést gólyákkal és darvakkal is. Valójában szinte bármilyen fészekhagyó vonuló madárral működhet az együtt repülés.

1600 km kötelékben

Közel egyévnyi felkészülés után 1999. szeptember 1. és október 7. között a Moullec vezette 27 tagú lilik-kötelék egy rendkívül hosszú, mintegy 1600 km-es átrepülést hajtott végre. A svéd főváros, Stockholm közelében lévő Oster Malm és egy németországi, Düsseldorf melletti madárrezervátum között, 15 szakaszra bontva teljesítették ezt a hihetetlenül nagy repülési távot.

Az állatokkal való együtt repülés nem öncélú mutatvány, hanem egy fontos madármentési akció része. A főleg Észak-Európában őshonos, ám a mediterrán országokban telelő kis lilikek számára ugyanis új helyet kellett megmutatni, ahol biztonságban átvészelhetik a zord időjárású hónapokat. Mivel eredeti telelőhelyeiken jórészt levadászták őket, illetve megszűntek a természetes búvóhelyeik, madárrezervátumokat hoztak létre a számukra, ahova azonban át kellett repültetni őket.

A repülési próbák során Moullec speciális, tollakkal borított ruhával álcázta magát, így a fiatal, még tapasztalatlan állatok sem ijedtek meg tőle, majd szépen fokozatosan a sárkányrepülővel is megbarátkoztak. Moullec célja az, hogy minél több madarat tudjon ezzel a módszerrel átrepültetni a biztonságos rezervátumokba. A különböző rendezvényeken bemutatott kötelékrepüléssel irányítja rá a figyelmet programjára, hogy így nyerjen támogatókat a folytatáshoz. A munka fontosságát jelzi, hogy a kis lilik az elmúlt évtizedekben a kihalás szélére került, és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió leginkább fenyegetett, a kipusztulás által közvetlenül veszélyeztetett kategóriájában szerepel. Európai fészkelő állománya nincs ötven pár.

A cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségért a szerző ezúton mond köszönetet Bolla Adriennek és dr. Magyar Gabriellának.

Temesvári Péter