Világrekord született éjszaka a CERN-ben

Vasárnapról hétfőre virradó éjjel minden eddiginél magasabb energiájú részecskenyalábokat hoztak létre a nagy hadronütköztetőben.

November 30-án, hétfőn 00:42-kor az 1-es és 2-es nyalábban is sikerült 1,18 TeV-re felgyorsítani a protonokat. A november 29-én este indult tesztek során először 22 óra körül érték el az 1,18 TeV energiát az egyik protonnyalábnál. Ez világcsúcsnak számít. Röviddel ezután mindkét nyalábbal sikerült elérni ezt az energiát, és néhány percig fenntartani azt. Ennél a nyalábenergiánál az eltérítő dipólmágnesekben 2 kA (2000 amper) áramerősséget használtak - írja a magyar nyelvű CERN-blog.

Eddig az USA Tevatronja (Fermilab) volt a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója, 0,98 TeV-es értékkel.

Ez újabb nagyszerű eredmény a nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) üzemeltetésének folyamatában. Mint arról előző összeállításunkban beszámoltunk, november 23-án történtek az első ütközések a detektorok területén.

A CERN még karácsony előtt reméli az első ütközéseket 1,18 + 1,18 TeV energián, ami újabb világcsúcsot jelentene, mert ezzel az LHC-ben érnék el az eddigi legnagyobb ütközési energiát. Az igazi felfedező potenciált, az új fizikát 2010-ben várhatjuk, még nagyobb energiájú nyalábok ütköztetésétől.

Ismerkedés az energiaegységekkel

A részecskegyorsítókkal való "barátkozáshoz" elengedhetetlen a magfizikában és részecskefizikában használatos energiaegységek megismerése. 1 elektronvolt (eV) az a mozgási energia, amelyre egy elektron 1 Volt feszültségkülönbséget befutva szert tesz. Többszörösei: ezerszerese a kiloelektronvolt (keV); milliószorosa, vagyis a keV ezerszerese a megaelektronvolt (MeV); a MeV ezerszerese a gigalelektronvolt (GeV). Újabban már a TeV egységre is szükség van a gyorsítók leírásánál, ez a teraelektronvolt, az eV billiószorosa, a GeV ezerszerese. (1 TeV=10³ GeV=10⁶ MeV=10⁹ keV=10¹² eV)