Az oroszok akarják megmenteni a világot a fenyegető kisbolygótól

Az orosz űrügynökség bejelentette, hogy megkezdték az előkészületeket egy, a Földet várhatóan veszélyeztető kisbolygó eltérítésére. Az Apophis nevű égitest 2029-ben és 2036-ban halad el bolygónk mellett, s az oroszok - nemzetközi együttműködésben - az első alkalmat használnák fel arra, hogy módosítsák pályáját. Ezáltal, vélik, elkerülhető lenne, hogy amikor másodszor ideér, becsapódjon a kisbolygó.

Anatolij Perminov, a Roszaviakozmosz (az orosz űrügynökség) vezetője a Voice of Russia rádiónak elmondta: szeretnék befolyásolni az Apophis nevű kisbolygó pályáját, amikor az 2029-ben elhalad a Föld mellett. Szerinte ezzel biztosítható, hogy 2036-ban, amikor majd visszatér az égitest, biztosan elkerülje a Földet.

2004 decemberében, az akkor rendelkezésre álló adatok alapján 2,7%-os, azaz minden korábbinál jóval nagyobb esélyt láttak arra a csillagászok, hogy az Apophis 2029-ben eltalálja bolygónkat. A 250-300 méteres égitest nem robbanna fel a légkörben, hanem elérné a felszínt, hatalmas krátert ütne és regionális pusztítást okozna (tehát például egy nagyobb várost képes lenne eltörölni), tengerben landolva pedig nagy szökőárat indítva el.

A pontosabb pályaszámítások után aztán csillapodtak a kedélyek. A 2029-es ütközést kizárták, bár a kisbolygó ekkor csak 30 000 kilométerre halad el mellettünk (a Hold távolsága 384 000 kilométer). Izgalmasabb lesz a 2036-os visszatérés, mert addig módosulhat a pályája. Ha az Apophis éppen egy adott távolságra halad el bolygónk mellett 2029-ben, egy úgynevezett gravitációs kulcslyukat talál el, s az ekkor elszenvedett pályaváltozás miatt 2036. április 13-án mégis ütközhet a Földdel.

A későbbi adatok ennek lehetőségét is minimalizálták: a NASA legutóbbi, 2009. októberi álláspontja szerint annak esélye, hogy az Apophis 2036-ban eltalálja a Földet, 1 a 250 000-hez. Ez jóval kisebb valószínűség a korábban becsült értékhez (1 a 45 000-hez) képest.

Úgy tűnik, a NASA adatai nem nyugtatták meg az oroszokat (vagy ők is kiszámoltak valamit, amiről még nem tudunk). Mindenesetre azon szeretnének ügyködni, hogy a 2029-es közelítéskor úgy befolyásolják az Apophis pályáját, hogy az 2036-ban már biztosan ne veszélyeztesse a Földet. Részleteket azonban egyelőre nem árultak el a terveikről. Perminov csak annyit mondott a BBC-nek, hogy az űrügynökség tudományos tanácsa egy zártkörű ülésre készül, hogy "megvitassa a lehetőségeket".

Lehetőség több is van, de még egyiket sem próbálta ki senki, ezért komoly kockázata is lehet egy pályamódosítási kísérletnek. A manapság leginkább elfogadott elképzelések alapján százméteres átmérő felett már robbantani kell. Érdekes, hogy ekkor sem magán a kisbolygón - amely ettől szétdarabolódhat - sokkal inkább a felszíne közelében. Egy nukleáris bomba erős sugárzása részben elnyelődne az égitest felszíni törmeléktakarójában, a robbanás felé tekintő oldalon. A felforrósodó regolit aztán "lerobbanna" a felszínről, aminek ellenhatásaként megváltozhatna az objektum mozgása. Az Interfax orosz hírügynökség azonban annyit megtudott, hogy nukleáris fegyvert nem szándékoznak használni az égitest eltérítéséhez.

2029-ig talán a kisbolygóvontatót is meg lehetne építeni

Perminov szerint a terv megvalósítása nemzetközi együttműködést igényel, és az oroszok máris meghívókat küldtek amerikai, európai és kínai szakértőknek, hogy csatlakozzanak a programhoz. "Néhány százmillió dolláros költséggel építünk egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi számunkra az összeütközés elkerülését, ahelyett, hogy ölbe tett kézzel ülnénk, és várnánk, mi történik" - mondta.

Horváth András űrkutató-csillagász az [origo]-nak elmondta: azt eddig is lehetett tudni, hogy az oroszok gondolkodnak egy olyan űrszondás küldetésben, amely az Apophis felszínén szállna le, a visszatérő egysége mintát venne, és azt visszajuttatná a Földre. A kisbolygó felszínén maradó egység pedig folyamatosan rádiójeleket sugározna, amelynek segítségével nagyon pontosan meg lehetne határozni az Apophis pályáját. Ez az űrszonda a tervek szerint a FoboszGrunt nevű űreszközhöz lenne hasonló, amely 2011-ben indul a Marshoz. Érdekes, hogy a NASA is tervez egy kisbolygós mintavevő küldetést, Osiris Rex néven, ennek célpontja azonban egyelőre nem ismert.