Népességnövekedés: Magyarország a 220. helyen

Ideje átállítanunk az agyunkat egy új adatra, ha a Föld népességéről beszélünk: hatmilliárd helyett mondjunk inkább hetet a jövőben. A világ népessége 2050 körül érheti el a kilencmilliárdos csúcsot, és az idei lehet az első év, amikor csökkenni kezd az éves népességnövekedés. Tudjuk, hogy Magyarországon már régóta negatívak a mutatók, de a 2009-es adatokkal való szembesülés sokak számára még így is sokkoló lehet.

Az USA népességszámláló hivatalának (U.S. Census Bureau) 2010. január 4-i adata szerint a világ népessége 6 794 283 722 fő. A hivatal becslései szerint az idei évben másodpercenként 4,2 ember születik és 1,8 hal meg, ezért percenként 143, óránként 8607, naponta pedig 206 563 fővel, tehát nagyjából Debrecen lakosságának megfelelő értékkel gyarapodik majd a Föld népessége.

A becsült éves növekedés 2010-ben így 75 395 378 fő lesz, és az alábbi ábrán látható, hogy egy körülbelül egy évtizedes stagnáló állapot után ez az érték stabilan csökkenésnek indulhat. Azzal együtt, hogy a világnépesség százalékos növekedési üteme az utóbbi 25 évben lassul, ez tovább mérsékli a népesség növekedését, amely becslések szerint 2050-re 9 milliárdra nőhet. A legoptimistább forgatókönyvek szerint nem sokkal itt meg is állhat a növekedés, sőt egyes kutatók szerint 2050 után gyors csökkenési fázis következik, és 2100-ra már nem egészen 6 milliárd ember el a Földön, ahol az elöregedő társadalmak okoznak majd egyre nagyobb problémákat.

"A növekedés megállásának legnagyobb kérdőjeleit India és Kína jelenti. A kérdés az, hogy központi akaraton múló család- és népesedéspolitikák miként jutnak el az egyes családok döntéseihez, azok erre miként reagálnak" - mondta az [origo]-nak Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajztudományi Központjának vezetője. Egy öregedő társadalomban - és erre a kínai "egyke" erőltetetése, illetve a leánygyermekek "eltűnése" lehet példa -, olyan deformált nemi és életkori összetétel alakul ki, amely csak igen nagy távlatban módosítható.

A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. A becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén (Kr.e. 10 000 körül) a világ népessége 5 millió fő lehetett. Míg az első megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr.e. 10 000 - Kr.e. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950-1985). Népességföldrjazi alapismeretek a Sulinet honlapján.

Afrika nő a leggyorsabban

Egyelőre azonban még felfelé megyünk, és a hétmilliárdos érték következik, amelyet valamikor 2012-ben érhetünk el. 2009-ben a világ népessége 83 millió fővel nőtt, ez nagyjából megfelel Németország egész lakosságának. A fejlett országokban csökken a születések száma, növekszik az életkor, elöregedik a népesség. Ezzel szemben a világ népszaporulatának 95 százalékát a fejlődő országok adják, és itt is a városi lakosság száma gyarapszik ugrásszerűen.

Afrika népessége növekszik a leggyorsabban: 2009-ben a kontinens lakossága túllépte az egymilliárdot, és a jelenlegi népességszaporulat mellett negyven év alatt elérheti a kétmilliárdot. Az évszázad derekára változás történik a legnépesebb országok listájának élén: 2050-re India megfosztja első helyétől Kínát.

"A demográfiai átmenet a Föld egyes részein eltérő módon és ütemben zajlik le. Jelenleg a legtöbb országban a születések száma alatta marad a halálozásnak, és a lakosságszám csökkenése következik be. Afrikában a magas termékenység, a családonkénti 6-10 gyermek születése jellemző, és a születéskori átlagosan várható élettartam 40 és 50 év között mozog. Magas a csecsemőhalandóság, amivel nemcsak a gyereket, de a vele megélhető éveket is elveszíti a statisztika. Újabban az AIDS a fiatalokat jobban érinti, így jellemzően a fejlett országokban jellemző érték tizedét sem éri el a nyugdíjas korúak aránya. Mindez nem jelenti azt, hogy ne öregedne Afrika is, de ott a 60 év felettiek aránya 2-4%" - mondja Rédei Mária.

Magyarország helyzete

A népesség növekedése a születések száma mellett annak köszönhető, hogy folyamatosan nő a várható élettartam. Globális szinten az elmúlt évtizedekben ez utóbbi a fontosabb: a termékenységi ráta az 1960-as évek óta csökken, a várható élettartam viszont világszerte átlagosan 10 évvel emelkedett az 1970-es évek óta.

Ha megnézzük például a CIA Factbook 2009-es adatait, akkor Magyarország szempontjából mindhárom fontos érték nagyon rossz. A születések szempontjából a 205. helyen állunk egy 223 országot tartalmazó listán (9,51 élveszületés 1000 főre nézve egy év alatt).
A halálozási listán viszont a 30. helyen vagyunk 222 országból (12,94 halálozás 1000 főre egy év alatt).

Az élveszületések és halálozások különbsége tehát nálunk továbbra is negatív szám (azaz nem természetes szaporulatról, hanem természetese fogyásról kell beszélnünk). Egy 233 országot tartalmazó listán ezért a 220. helyen állunk, és érdemes megnézni, kik vannak mögöttünk, még rosszabb helyzetben: Litvánia, Grúzia, Belorusszia, Oroszország, Szerbia, Litvánia, Észtország, Ukrajna, Bulgária, Montenegro (illetve néhány törpeállam).

"Európában az egyik legrövidebb élettartam nálunk jellemző, de vannak olyan helyek, ahol ez afrikai szintű" - mondja Rédei.   

A világ legnépesebb országai (2009. július)

1. Kína 1 338 612 968 fő 
2. India 1 166 079 217  
3. USA 307 212 123 
4. Indonézia 240 271 522 
5. Brazília 198 739 269
...
82. Magyarország 9 905 596

Forrás: CIA Factbook

Három Föld kellene 2050-re

A WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés szerint jelenleg az emberiség természeti erőforrásokkal szemben támasztott igénye (azaz az emberiség ökológiai lábnyoma) már 25 százalékkal túllépi a Föld biokapacitását. Vagyis az emberiség 1 év alatt annyit használ fel a természeti erőforrásokból, amennyi csak 1 év és 3 hónap alatt tud regenerálódni. Másképpen: 1,25 Földre lenne szüksége az emberiségnek ahhoz, hogy a jelenlegi színvonalon fenntartható módon éljen, az erőforrások rombolása nélkül.

Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2003 közt több mint háromszorosára nőtt, és az 1980-as évek során haladta meg a Föld biokapacitását (a biokapacitás egy adott terület - vagy akár az egész Föld - eltartóképessége, amely azt mutatja, mennyi erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez).

A jelentés szerint, ha a népességnövekedés jelenlegi tendenciája tovább folytatódik, és az emberiség környezetpusztító technológiái sem változnak, akkor 2050-re már 200 százalékos túllépés várható: ez olyan mennyiségű fogyasztást jelent 1 év alatt, amennyit a Föld csak 3 év alatt tud megújítani. Tehát ekkorra már 3 Földre lenne szüksége az emberiségnek. Mindez pedig előbb-utóbb az erőforrások kimerülését hozza magával.

A regionális különbségek természetesen itt is óriásiak. A fejlett ipari országok egy átlagos lakójának ökológiai lábnyoma elérheti a 10-15 globális hektárt (gha), míg a legszegényebb országokban ez 1 gha-nál is kisebb.

A legnagyobb lábnyomú (gha/fő), egymilliónál nagyobb lélekszámú országok: Egyesült Arab Emirátusok (11,9 gha), USA (9,6 gha), Finnország (7,6 gha), Kanada (7,6 gha), Kuwait (7,3 gha), Ausztrália (6,6 gha), Észtország (6,5 gha), Svédország (6,1 gha), Új Zéland (5,9 gha), Norvégia (5,8 gha). Kína ma ugyan még csak a 69-edik, de növekedő gazdasága és gyors fejlődése miatt kulcsszerepet fog játszani a fenntarthatóság felé vezető úton. Magyarország jelenleg a 32. helyen áll (5,1 gha).

A népesség földrajzi eloszlása

A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38-40 fő/négyzetkilométer.
A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik.
A világnépesség 25%-a a  tengerpartokon, további 25%-a a folyóvölgyekben lakik.
Az emberiség 80%-a 500 méteres tengerszint feletti magasság alatt él.