Nem bírunk hideg fejjel dönteni a drogokról

Magyarországon nincs olyan lista, amely veszélyességük alapján egyértelműen rangsorolná a különböző pszichoaktív anyagokat. Nagy-Britanniában készült egy ilyen, de a listát összeállító testület elnökét menesztették, mert egy előadásában kijelentette: a kannabisz kevésbé ártalmas, mint az alkohol vagy a dohány. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint a drogpolitikát a társadalom kívánalmai alakítják, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni.

David Nutt és munkatársai három éve jelentették meg a legális és az illegális drogok veszélyességét vizsgáló tanulmányukat. A Lancet című neves brit orvosi folyóiratban 2007 márciusában közölt elemzés az alkoholt a veszélyességi lista ötödik, a dohányt pedig a kilencedik helyére sorolta. Ezzel összességében pusztítóbb hatásúnak ítélték őket, mint a legnépszerűbb illegális szert, a kannabiszt, amely a lista tizenegyedik helyére került.

A téma a múlt év októberének végén vált ismét aktuálissá, amikor a brit belügyminiszter felmentette pozíciójából a kormány drogügyi tanácsadó testületének (Advisory Council for the Misuse of Drugs; AMCD) addigi elnökét, Nutt professzort. A menesztés oka Nutt egy előadása volt, ahol a professzor - saját korábbi tanulmányukra hivatkozva - a kannabiszt kevésbé veszélyesnek nevezte, mint az alkoholt és a dohányt. Az ügynek voltak más előzményei is, így például Nutt azon korábbi kijelentése, miszerint a lovaglás nagyobb kockázattal jár, mint az ecstasyhasználat. A brit sajtóban és a tudományos körökben Nutt októberi menesztése óta gyűrűzik a vita arról, hogy kötelessége-e a politikának figyelembe vennie a tudományos bizonyítékokat, és elmozdíthat-e egy független tudományos tanácsadót, ha annak megállapításai nem egyeznek a politikusok véleményével - írja a Medical Tribune legutóbbi száma.

Nagyon nehéz listát készíteni

Nagy-Britanniában a drogok törvényi által szabályozott besorolása A, B, illetve C osztályokba osztja a különféle anyagokat. Hasonló listákat az EU-tagországok nagyjából felében alkalmaznak a drogok büntetőpolitikai megítélésére. "Fontos megjegyezni, hogy ennek a kategorizálásnak semmi köze a Nutt és munkatársai által 2007-ben közölt veszélyességi skálához, sőt pont az a lényeg, hogy a kettő semmilyen módon nem korrelál egymással" - mondta az [origo] kérdésére dr. Demetrovics Zsolt pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa.

"A tudományos besorolásnak többféle értelme is van, így használni lehetne például a megelőzésben is. Nagyon nehéz azonban olyan listát készíteni, amely minden szempontból helyesen veszi figyelembe a drogok különféle ártalmait, ideértve az alkoholt és a cigarettát is. Nuttnak és kollégáinak éppen ezt sikerült kombinálniuk. Egy példa: ha a halálozási adatokat nézzük, a dohányzás esetében magas - több tízezres nagyságrendű - számot kapunk, szemben például a kemény drogokkal.

A cigaretta miatt viszont nem esnek szét például a családok, míg a kemény drogoktól igen. Az alkoholra pedig igaz lehet mindkettő. Ártalom tehát csaknem mindenhol van, és érdemes még megemlíteni a kutatások számából fakadó torzító hatást is. A kannabiszt például az alkoholnál sokkal intenzívebben kutatják, így az előbbi ártalmairól értelemszerűen több eredmény jut el a nyilvánossághoz. Holott a mentális betegségekkel való kapcsolat nemcsak a kannabisznál, hanem az alkohol nagyobb mennyiségű és rendszeres fogyasztásánál is kimutatható" - mondta Demetrovics Zsolt.

Együtt kell kezelni a legális és illegális szereket

Magyarországon jelenleg nem létezik olyan lista, amely a veszélyességük alapján rangsorolná a drogokat. Ennek létrehozását a közeljövőben sem tervezik, mivel nem lenne politikai realitása - mondta az [origo]-nak Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatóhelyettese. Topolánszky szerint a büntetőjogban a kereskedői elkövetési magatartások esetében van értelme veszélyességi sorrendet felállítani, hiszen nem alkalmazhatjuk ugyanazt a megítélést egy enyhe és egy kemény drog esetében.

A fogyasztók viselkedésének megítélésében azonban ugyanez már kevésbé működik: "Az enyhe drogokat használók általában nem veszélyesek sem magukra, sem a társadalomra. A kemény drogok használóinál pedig azért nincs értelme a büntetőjogi szigornak, mert függőkről van szó, így elsősorban kezelésre szorulnának, és nem büntetésre. A kemény és az enyhe drogok megkülönböztetésének ilyenkor csak a terjesztői oldalon van értelme. Az Európai Unió is ilyen értelmű elvárást fogalmazott meg már 2004-ben a tagállamok felé" - mondta Topolánszky.

Topolánszky szerint a szenvedélyproblémák megelőzésében régóta magától értetődő, hogy a pszichoaktív szerek mesterséges megkülönböztetésének nincsen értelme, így azokat egy jelenségként értelmes kezelni. "Csak olyan társadalom lesz képes hatékony szenvedélybetegség-megelőzési programok megvalósítására, amely hitelesen küzd saját szenvedélyeivel, együtt kezeli a legálisnak és illegálisnak tekintett, de minden esetben pszichoaktív hatású szerek kérdését, emellett nem ideologizálja a jelenséget. Ha nem így tesz, akkor nem segít azoknak, akiknek problémáik vannak, viszont gondot okoz azoknak, akiknek nincsen" - mondta Topolánszky. 

A drogpolitika a társadalom kívánalmai szerint működik

"Az Egészségügyi Minisztérium szerette volna, ha a Pszichiátriai Szakmai Kollégium összeállít egy veszélyességi listát, ez azonban végül nem készült el. Ebben a témában azóta nem volt újabb hazai kezdeményezés. Veszélyességi rangsorolás hiányában a hazai törvényhozók és bíróságok egyaránt a mennyiségi korlátokat veszik figyelembe. Itthon elsősorban a csekély mennyiség felső határa utal egy drog veszélyességére, melyet tiszta hatóanyag-mennyiségben adnak meg. Ez utóbbi például sokkal alacsonyabb a heroinnál, mint - mondjuk - a marihuána esetében, bár itt amúgy sem volt sosem kérdéses, hogy melyik drog a veszélyesebb" - mondta az [origo]-nak dr. Szemelyácz János addiktológus és pszichiáter szakorvos, az INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány vezetője.

Szemelyácz szerint bele kell nyugodnunk, hogy a drogpolitika alapvetően a társadalom kívánalmai szerint működik. "Egy objektív veszélyességi lista összeállítását számos olyan tényező akadályozza, amely kívül esik a tudományos tényeken alapuló érvelés körén. A szeszes italok és a dohánytermékek forgalma például jelentős adóbevételt jelent az államnak, gazdasági szempontból tehát nem érné meg korlátozni a kereskedelmüket. Annak ellenére sem, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás köztudottan nem a hosszú élet titka. Azt tehát sajnos a jövőben sem várhatjuk, hogy széles körben elfogadásra kerüljön egy olyan veszélyességi lista, amelyet kizárólag tudományos szempontok alapján állítottak össze" - mondta dr. Szemelyácz. 

"A fő probléma az, hogy a drogok veszélyességének kérdése mindig a legalizálással kapcsolatosan jön elő, de ez egy tévút. A szerek legalitása a világon mindenhol kulturális tradíciókon nyugszik, és lényegében nincs sok köze a veszélyességükhöz. Mindenhol az adott kultúra számára idegen drogok a tiltottak, s a megszokott saját drogok az elfogadottak. Ez egyszerű, természetes, emberi reakció. Így logikus, de nem kell úgy csinálni, mintha racionális döntés állna a háttérben" - mondta dr. Demetrovics.  

Mi alapján tekintünk veszélyesnek egy legális vagy illegális drogot?

A legális és az illegális drogok veszélyességi sorrendjét általában négy fő szempont, a fizikai ártalmak, a társadalmi szintű kár mértéke, az elterjedtség, valamint a függőségi potenciál szerint rangsorolják. 2007-es tanulmányukban Nutt és munkatársai is három alapvető dimenzió mentén rangsoroltak, a fizikai ártalom, a függőség és a szociális ártalom alapján. Ezek további három alcsoportból tevődtek össze: a függőségnél például külön kategória volt az élvezet, a pszichológiai és a testi addikció.

Meg kell jegyezni, hogy a testi és lelki függőség kizárólagos elkülönítése nem teljesen ésszerű: a sóvárgás maga, illetve a függőség pszichológiai tünetei a mérvadók. "A fizikai tünetek még a heroin esetében is viszonylag gyorsan, maximum egy hét alatt rendezhetők, ám ettől még visszaszokik a használó. Vagyis egyáltalán nem csak a fizikai tünetek a jelentősek: a dohányzás megvonásának például nincsenek jelentős fizikai megvonási tünetei - nem jár például fájdalommal - a leszokás folyamata azonban mégis hasonló, mint a heroin esetében. Szigorúan véve a kannabisznál is megjelenik fizikai függőség, lelki függőséget pedig minden drog kialakít" - mondta Demetrovics Zsolt.

Fontos még a különféle szerek elterjedtsége, ami szintén tovább árnyalja a képet. "A legális szerek közül igen elterjedt az alkohol és a cigaretta, az illegális szerek közül pedig a kannabisz. A heroin és más kemény drogok ezzel szemben sokkal kevésbé elterjedtek. Ebből a szempontból elmondható, hogy a legálisan hozzáférhető, súlyos függőséget okozó szerek társadalmilag nagyobb veszélyt jelentenek, mint az illegálisnak tekintett párhuzamos anyagok" - mondta Topolánszky Ákos.

A veszélyességi listák egy fontos hiányossága, hogy számos kábítószerként is használható anyag, így például a ragasztók ("szipuzás"), egyetlen hivatalos listára sem kerülnek fel. Mivel az olcsó ragasztószereket bárki megveheti, a használók általában veszélytelenebbnek tartják őket az illegális drogok fogyasztásánál. "Halálos áldozatot évente néhány esetben követel a szipuzás, azt viszont megbecsülni sem tudják a szakemberek, hogy hányan élnek rendszeresen az oldószerek, ragasztók szippantásának bódító hatásával. Büntetni senkit nem lehet azért, mert ragasztót vásárol vagy ad el" - mondta az [origo]-nak korábban Topa Zoltán, a BRFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa.

Kapudrog-e a kannabisz?

"A kannabisz mint kapudrog abban az értelemben nem igazolódott, hogy a szer kipróbálása okilag nem vezet a keményebb drogokhoz. Természetesen a heroinisták többsége - de nem mindenki - használt megelőzőleg kannabiszt, de ez egy időbeli kapcsolat, és nem oki. Ez még inkább igaz lenne az alkoholra, a cigarettára és még sok minden másra. A kannabisz veszélyei mindazonáltal valóban nem elhanyagolandók, de ezek elsősorban nem abból adódnak, hogy más drogokat is használnának a fogyasztói. A többség nem megy tovább" - mondta Demetrovics Zsolt.

Mit tudunk a kannabisz és a mentális zavarok kialakulásának kapcsolatáról? A kérdéssel az utóbbi időben számos új tudományos kutatás foglalkozott, mégis nehéz teljesen egyértelmű állításokat megfogalmazni. "A kannabisz növelheti a kockázatát más mentális zavaroknak, de ez hasonlóan igaz az alkoholra és a dohányzásra is. Csak erről kevesebbet beszélünk" - mondta Demetrovics.