Becsaphatnak minket az olcsó géntesztek

Az egyre olcsóbb és gyorsabb, postán is megrendelhető személyes genetikai tesztekhez nem kell orvosi vizsgálat, ám korántsem biztos, hogy hiteles információkhoz jutunk a betegségekre való hajlamainkról. A Science cikke egy kitalált példán mutatja be ennek tragikus következményeit. Probléma az is, hogy az internetre feltöltött adatok illetéktelenek kezébe kerülhetnek, és egyre gyakoribb a génlopás, amit számos országban már bűncselekménynek minősítettek.

Egyre több cég kínál egyszerű, kizárólag otthoni mintavételt igénylő genetikai vizsgálatot az embereknek. Ez sokak számára igen vonzó lehet, hiszen nincs szükség orvosi konzultációra. Ehelyett postán kapjuk meg a genetikai mintavételhez szükséges eszközüket, DNS-ünket pedig visszaküldjük a cégnek. Az eredményekről akár e-mailben is kérhetünk értesítést, így elvileg gyorsan megtudhatjuk, hogy hibás génváltozataink milyen betegségekre hajlamosítanak bennünket.

Bizonyos esetekben - például a kopaszodás vagy az elhízás esélyeinek előrejelzésében - a személyes genetikai tesztek használatának nincsen igazán komoly tétje. Lehetséges, hogy a jóslat nem válik be, és mégis megkopaszodunk, esetleg annak ellenére is meghízunk, hogy a teszteredmények hatására egészségesebb táplálkozásra tértünk át. Ilyenkor persze bosszankodhatunk azon, hogy hiába fizettünk a genetikai vizsgálatért (ma már néhány száz dollárért is elérhetők), de sem a kopaszság, sem a túlsúly nem jelent akut problémát. Az elhízás hosszabb távon ugyan veszélyezteti egészségünket, de összehasonlíthatatlanul nagyobb a kockázat, ha a személyes genetikai teszt egy esetlegesen halálos betegség kimutatásánál téved.   

Betty áttétes petefészekrákban hal meg

A postán igényelt genetikai tesztek külföldön már nem számítanak újdonságnak: az USA-ban például a tévében vagy az interneten is több éve jelen vannak azok a reklámok, amelyek az otthoni tesztek kipróbálására csábítanak.

Mi ezzel a probléma? A genetikai és a genomikai kutatások valóban nagy ütemben fejlődtek az elmúlt években, így azt gondolhatnánk, hogy ma már minden igen egyszerűen működik. Charis Eng és Richard R. Sharp, a Cleveland Klinika genetikus munkatársai új írásukban egy fiktív esettanulmány bemutatásával szemléltetik, hogy mindez miért sokkal bonyolultabb, mint ahogy első hallásra tűnik.

A Science Translational Medicine című folyóiratban kommentárként közölt cikk egy kitalált páciens, Betty példáján illusztrálja a személyes genetikai tesztek jelenlegi hiányosságait. Betty egy negyvenéves, egészséges afroamerikai nő, aki anyjával együtt keresi fel háziorvosát: a nőnek jelenleg semmilyen panaszai nincsenek. Az orvos összesíti Betty addigi kórtörténetét, majd sorra veszi a nő családjában korábban előforduló betegségeket is, három generációra visszamenően (lásd az ábrán). A nő 65 éves anyjánál 39 évesen emlőrák alakult ki, nagyanyjánál pedig - aki azóta már meghalt - 45 évesen emlőrákot, 50 évesen pedig petefészekrákot diagnosztizáltak. A családi kórtörténet alapján az orvos valószínűsíti, hogy mind az anyánál, mind pedig a nagymamánál az emlő- és petefészekrák örökletes típusa lehetett jelen, így a jövőben Bettynél is az átlagosnál nagyobb eséllyel alakulhat ki ez a betegség.

Az emlő- és a petefészekrák örökletes típusára a BRCA1 és a BRCA2 mutációi hajlamosítanak, a pontos kockázat azonban nem ismert. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a betegség kialakulásának esélye még azokban a családokban sem egyforma, amelyek ugyanazt a mutációt hordozzák és ugyanahhoz az etnikumhoz tartoznak. A példában szereplő Betty az afroamerikai népességhez tartozik: ennek azért van jelentősége, mert körükben az említett mutációk miatt nagyobb eséllyel alakulhat ki örökletes emlő- és petefészekrák.

Az orvos Bettyt és édesanyját is tájékoztatja a fentiekről, és azt javasolja nekik, hogy keressenek fel egy daganatos betegségekkel foglalkozó genetikai szakrendelést. Betty azonban visszautasítja a tanácsot: arra hivatkozik, hogy korábban már elvégzett egy otthoni genetikai tesztet, amely többféle ráktípusra is egyaránt alacsony kockázatot mutatott (ez az ábra alsó felén látható). Hét évvel később az asszonynál áttétes petefészekrák alakul ki, amelybe a hagyományos kemoterápiás kezelés ellenére is belehal.

Forrás: Science Translational Medicine

Felül (A) Betty családjának kórtörténete, alul (B) pedig Betty személyes genetikai tesztjének eredményei láthatóak (nyolcféle SNP, azaz pontmutáció vizsgálata). Az A ábrán kék színnel vannak jelölve azok a nők, akiknél daganat alakult ki (Betty anyja és nagymamája). A B ábrán látható, hogy bár Bettynél később áttétes petefészekrák fog kialakulni, a teszt csak a keserű ízérzékelést mutatja fokozottnak (narancssárga négyzet). Az emlőráknál ezzel szemben az átlagosnál kisebb kockázat mutatkozik (kékkel), a petefészekrákra pedig semmit nem jelez a teszt. A szürke négyzetek az összes lehetséges genotípus maximálisan lehetséges hatásait mutatják a nyolcféle SNP-nél. Forrás: Science Translational Medicine

Hasznosabb lett volna az orvosi genetikai vizsgálat

Mi a fenti, kitalált történet tanulsága? Bettynek és édesanyjának fel kellett volna keresnie egy olyan szakembert, aki a daganatok genetikai hátterével foglalkozik. A szakértő Betty anyja számára felajánlotta volna a BRCA1 és a BRCA2 mutációit kimutató orvosi vizsgálatot, hiszen nála korábban már megjelent a betegség. Ennek során kiderülhetett volna, hogy hosszabb génszakaszokon is hiányoznak-e egyes bázisok az anyánál, illetve jelen vannak-e nála génátrendeződések. Ha sikerül olyan mutációt kimutatni, amely kifejezetten erre a családra jellemző, akkor Bettynek is felajánlhatták volna a rák kialakulását előrejelző genetikai vizsgálatot. Ennek során már eleve az anyánál azonosított és a családban öröklődő mutációt keresték volna - írja Eng és Sharp.

Ha kiderül, hogy Betty is hordozó, akkor több lehetőség közül is választhat. Elvégzik nála azokat a vizsgálatokat, amelyeket a magas emlőrák-kockázattal jellemezhető személyeknél szokás, például egy MRI-vizsgálatot. Szóba jöhetnek továbbá a rák megelőzésére szolgáló sebészeti beavatkozások is, mind az emlő, mind a méh és a petefészkek tekintetében. Az öröklődő petefészekráknál jelenleg az utóbbi az egyetlen ismert életmentő megoldás. A mutációk következtében kialakuló áttétes daganatok egy részénél a speciális gyógyszeres kezelés is hatékony lehet: ha Bettynél is ismerik a rák kialakulásának pontos okát, nem a hagyományos kemoterápiát alkalmazzák - írják a szerzők.

Az egyszeri genetikai vizsgálat nem jelent támpontot

A személyes genetikai tesztek a saját egészségünket közvetlenül nem érintő veszélyeket is rejtenek. Mi garantálja, hogy adatainkhoz egyedül mi, illetve a vizsgálatot végző cég férhessen hozzá? "A genetikai adataira ki-ki másként tekint. Van, aki fél megismerni azokat, van aki kíváncsi rá, van aki büszke, és van aki fokozottabban védené. Napjainkban a genetikai adatok kiszivárgásától való félelem mellett egyszerre van jelen a genetikai tesztek internetes hirdetése is" - mondja Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója.

Az internet személytelen, mert nem kell arcot adni egy genetikai vizsgálathoz, így sokak számára talán vonzó megoldásnak tűnhet. Egyelőre azonban mégsem lehet egy interneten megrendelt genetikai vizsgálatot úgy tekinteni, mint az elektronikus vásárlás egyéb formáit, hiszen itt fokozottan védendő, szenzitív adatok cserélnek gazdát. A genetikai vizsgálat egyszeri elvégzése pedig önmagában nagyon ritkán jelent támpontot. Ahol ilyen vizsgálatot végeznek, ott általában többféle vizsgálat együttes értelmezése révén jutnak diagnosztikai vagy terápiás következtetésre. Nem egységes a gyakorlat abban sem, hogy milyen jelzőanyagokat (markereket) vizsgálnak - mondta a szakértő.

"Aki a hálón kéri le genetikai adatait, nem árt, ha tudja, hogy napjainkban eddig soha nem látott biológiai és genetikai adatbányászat folyik. Soha ennyi biológiai mintát nem gyűjtöttek biobankok és más kutatások számára. A genetikai titkok megismerése révén olyan személyes információkba nyílhat betekintés, amelyet az egyén titkolhatott, vagy maga sem tudott róluk: ilyen például a későbbi életkorban kialakuló betegségekre utaló hajlam. A személyes szabadságjogokat és a személyes adatok feletti rendelkezést a genetikai adatok esetében az is nehezíti, hogy a genetikai adat értelmezése szakorvosi feladat, ezért a genetikai tanácsadás keretében kerül sor az előrejelző genetikai teszt eredményének értelmezésére. A legtöbb európai ország által elfogadott oviedói egyezmény szerint a genetikai előrejelző vizsgálatot csakis orvosi vagy orvosi kutatási célból és a megfelelő genetikai tanácsadás biztosításával lehet végezni" - mondta Sándor Judit.

Forrás: EPA

A CEU szakértője szerint nem ritka az úgynevezett génlopás sem. A kételkedő családtagok vagy mások ilyenkor titkos (nem bíróság előtt folyó) származás-megállapítási vizsgálat céljából csennek el biológiai mintát akár kiskorú gyermektől is. Ezt a génvadászatot, illetőleg a hozzájárulás nélkül végzett genetikai vizsgálatot bűncselekménnyé nyilvánították több országban is.

Azt sem árt tudni, hogy míg a világszerte működő legtöbb biobank kódolt vagy anonimizált adatokkal dolgozik, sokan ma már illúziónak tekintik az adatok teljes titkosságának biztosítását. Sándor Judit példaként Ruth Chadwick angol filozófust idézi, aki odáig is elment, hogy szerinte ideje lenni feladni az adatok titkosságának garantálását. Egy komplex rendszerben - a minták elektronikus úton történő többszöri továbbítása során - ez már nem feltétlenül lehetséges, így sokkal inkább az őszinteség elvét kéne követni (lásd még keretes írásunkat).

A hibás génváltozatok és a betegségek kapcsolata

A tanulmányban szereplő fiktív történetben egy olyan betegségről volt szó, amelynél egyetlen gén mutációi vezetnek a kórkép kialakulásához. Ebben az esetben egyértelmű a betegség kialakulásának genetikai oka. A jelenleg forgalmazott személyes genetikai tesztek azonban nem ezeket a génmutációkat keresik, hanem az úgynevezett egyedi variációkat. Minden ember genetikai állományában az örökítőanyag csaknem 10 millió alkotóelemében van különbség egy másik emberhez képest: az alkotóelemek (nukleotidok) ezeken a pontokon térnek el két ember között. Ezek az egyedi variációk az úgynevezett pontmutációk vagy "sznipek" (angolul SNP-k, a Single Nucleotide Polymorphism szavakból). Ezeket próbálják kimutatni a személyes genetikai tesztekkel (bővebben lásd korábbi cikkünket is: Postára a nyállal! - Már 399 dollárért beleláthat saját génjeibe).

Miért jelent gondot, ha kizárólag az egyedi variációk alapján szeretnék meghatározni egy betegség kockázatát? Az egyik, hogy bár az elmúlt néhány évben igen sok betegséget hoztak összefüggésbe az egyedi variációkkal, 2008 végéig csak az esetek 7%-ában sikerült ismételt vizsgálatokkal is igazolni ezeket a kapcsolatokat. Ha pedig csak az ismételt vizsgálatokkal is megerősített SNP-betegség kapcsolatokat vesszük számításba, akkor egyelőre csak a betegségek 1-3%-áról állíthatjuk biztosan, hogy összefüggenek az egyedi variációkkal - írja a Science Translational Medicine cikke. 

Ha a tanulmányban szereplő példánál maradunk: az összes emlőrákos eset mindössze 2%-ában igazolódott eddig az SNP-k szerepe. Az öröklődő emlő- és petefészekrákot okozó BRCA1 és a BRCA2 mutációk ezzel szemben az összes emlőrákos eset 7%-át teszik ki. "Az adatok jól illusztrálják, hogy bár a gyakori betegségekre valóban lehet genetikai hajlamunk, az egyedi variációk általában csak a népesség teljes betegségterhének igen csekély részéért felelősek. Mivel a postán visszaküldhető genetikai tesztek az egyedi variációk kimutatására építenek, jelenlegi állapotukban komoly korlátokkal rendelkeznek a klinikai használhatóságot tekintve" - írja Eng és Sharp.    

A Személyes Genom Program

"A genetikai adatokról úgy hittük, hogy azok az egyén legféltettebb titkai. Nemcsak a meglévő betegségekbe, de a hajlamosító tényezőkbe és az egyéni érzékenységbe is bepillantást engednek, nem beszélve a származásra és az eredetre vonatkozó becslésekről. Önkéntesek részvételével a teljes nyíltság jegyében jött létre az úgynevezett Személyes Genom Program. A kezdeményezés nyílt felhívás arra, hogy ki-ki hagyja hátra bizalmatlan megrögződésekből származó védőburkait, és adja arcát, orvosi adatait egy nagyszabású genetikai kutatáshoz, amelynek eredményeiről aztán később maga is meggyőződhet" - mondta Sándor Judit.

Az egyes betegcsoportok vagy egészséges önkéntesek által működtetett genetikai adatbank egyre növekszik: a résztvevők azt a nézetet vallják, hogy a tudás mindig jobb, mint a bizonytalanság, és több választási, alkalmazkodási lehetőséget teremt, ha az egyén bizonyos nehézségekre előre felkészülhet.



KAPCSOLÓDÓ CIKK