Az egérutat is bezárták az éhező daganat előtt

Sugárkezelés után gyorsan kiújulhat egy-egy daganat, pedig a kezelés a tumort tápláló ereket is súlyosan károsítja. A daganat azonban egy tartalék módszert vet be: sejteket toboroz maga köré a csontvelőből, és ezek segítségével építi újra saját vérellátását. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatóinak sikerült gátolni ezt a folyamatot: az éhező tumor előtt a második út is bezárult, és vérellátás nélkül maradt. A kutatók már embereken is kipróbálnák az ígéretes módszert.

Ha egy szervezetben a fejlődő daganat mérete eléri az 1-2 milliméteres nagyságot, a helyi vérkeringés már nem nyújt számára elegendő oxigén- és tápanyagellátást. A daganatot alkotó tumorsejtek éheznek, oxigénhiányos állapotba kerülnek. Ennek hatására a daganat olyan kémiai anyagokat bocsát ki a környezetébe, amelyek hatására a közeli erekből új erek ágaznak le, és indulnak a daganat felé. Ezek az erek behálózzák a daganatot, amely ezek után tovább növekedhet. Az alábbi animáción is látható folyamatot érújdonképződésnek (idegen szóval angiogenezisnek) nevezik.

A rákkutatók már jó néhány éve rájöttek: ha valahogy sikerülne megakadályozni a daganatba vezető új erek kialakulását, akkor a rákos sejtek "éhen halnak", és a daganat fejlődése megáll. Ez alapozta meg egy új gyógyszercsalád, az érképződés-gátló szerek fejlesztését, amelyek mára bekerültek a klinikai gyakorlatba. E modern terápiás szereket Magyarországon is alkalmazzák bél-, emlő és tüdődaganatokban (a hatásmechanizmust lásd például ezen az animáción).

Létezik azonban egy másik útja is annak, hogy a daganatok új ereket fejlesszenek ki maguknak. Az egyik legnagyobb halálozású daganat az agyat megtámadó glioblasztóma. A sugárkezelés átmenetileg összezsugorítja ugyan a tumort, de szinte minden esetben heteken-hónapokon belül kiújul. Kevés beteg marad életben a diagnózis után két évvel.

 

 

A kaliforniai Stanford Egyetem orvosi karának (Stanford University School of Medicine) kutatói már korábban rájöttek: azért ilyen gyors a kiújulás, mert a megtámadott (sugárkezelt) daganat egy másik módszert használ arra, hogy új ereket növesszen magának, és ezzel biztosítsa a vérellátását. Ebben az esetben a daganat nem a környező ereket serkenti új erek leágazására, hanem csontvelői eredetű sejteket "toboroz" maga köré, és ezek hoznak létre új ereket ott, ahol korábban soha nem voltak erek. (Ezt az embrionális kutatásokból ismert elsődleges érhálózat-képzést vaszkulogenezisnek nevezik a szakemberek.)

"A sugárkezelés a daganat körüli ereket bélelő sejteket is elpusztítja. A daganat ezek hiányában nem képes érújdonképződést elindítani, így egy tartalék megoldást kell bevetnie, hogy ismét felépítse a vérellátását" - mondta Martin Brown professzor, a vizsgálatok egyik vezetője.

A kutatók most arról számoltak be, hogy ezt a folyamatot is sikerült gátolni. Egy hatóanyag (AMD3100 jelzéssel) alkalmazásával megakadályozták a daganat számára a csontvelői eredetű sejtek "toborzását", így az éhező tumor előtt a második út is bezárult, és vérellátás nélkül maradt.

A kutatók eddig egereken próbálták ki a módszert. A kezelt egerekben a 100 napos követési idő alatt sem újult ki a daganat, míg a kezeletlen egerekben igen, és ezek a 70. nap környékén elpusztultak. Emberi szöveteket is vizsgáltak: a sugárkezelt betegekből vett daganatos agyszövetben sokkal nagyobb volt a "toborzástért" felelős molekulák mennyisége, mint a sugárkezelés előtt vett mintákban. Bár egyelőre csak az említett glioblasztómát vizsgálták, véleményük szerint másfajta daganatok is így próbálják túlélni a sugárkezelést. "Azt gondolom, hogy a következő lépés a módszer embereken való kipróbálása" - mondja Brown.

A vizsgálatok eredményei 2010. február 22-én jelentek meg a Journal of Clinical Investigation című szaklapban.