Az ember csak egy kicsit intelligensebb a delfinnél

Az ember intelligensebb a delfinnél, de csak egy kevéssel - derült ki abból a kutatásból, amelyet a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő társaságának éves konferenciáján ismertettek San Diegóban. Egy másik új kutatásban azt is meghatározták, hogy az általános intelligencia az embernél milyen agyterületekkel áll összefüggésben.

A bal oldalon narancssárgával az általános intelligencia szempontjából fontos agyterületek látszanak. A jobb oldalon ugyanezzel a színnel a fontos összeköttetéseket jelölték (Forrás: PNAS)

A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói más szakemberekkel közösen nemrég az általános intelligenciát befolyásoló agyterületeket vizsgálták - írja a ScienceDaily. A PNAS című folyóirat február 22-ei számában megjelent tanulmányban azt elemzik, hogy hogy mi is pontosan az intelligencia, és hogyan lehetne mérhetővé tenni. Jan Gläscher és munkatársai 241 olyan agysérült személy adatállományát vizsgálták, akiknek korábban IQ-teszteket kellett kitölteniük. A kutatók meghatározták az agysérülések pontos helyét, majd mindezt összevetették az IQ-teszteken elért eredményekkel. Ebből egy olyan "térképet" sikerült összeállítani, amely az általános intelligenciát befolyásoló agyterületeket mutatja.

Kiderült, hogy az általános intelligenciát nem egy-egy agyterület befolyásolja önmagában, hanem sokkal inkább az a hálózat, amely a két agyfélteke különböző területei között alakul ki. "Az intelligencia szempontjából a különféle agyterületek közti összeköttetések játszották a legfontosabb szerepet. Az tehát, hogy mennyire vagyunk intelligensek, a leginkább attól függ, hogy agyunk mennyire képes összekapcsolni egymással a különféle információ-feldolgozó folyamatokat" - mondta Gläscher.

Delfinek, majmok, emberek

Az ember intelligensebb a delfinnél, de csak egy kevéssel - derült ki abból a kutatásból, amelyet a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő társaságának éves konferenciáján ismertettek San Diegóban. A palackorrú delfinek az emberénél kisebb agyállománnyal rendelkeznek, ezzel szemben agyuk erősebben barázdált és nagyobb a felülete - ez utóbbi kiegyenlítheti a "hiányzó" tömeget.

Az emberszabásúak agya mindössze kétszer olyan nagy, mint a hasonló méretű állatok átlagos agymérete, a delfineké ezzel szemben ötszöröse a testméretük alapján várható értéknek. Az emberek agymérete a testméret alapján várt nagyság hétszerese.

A palackorrú delfinek minden követelménynek eleget tesznek, amelyek szerint az egyes példányokat egyéniségként lehetne kezelni - mondta a kutatási eredményekről Thomas White, a Los Angeles-i Loyola Marymount Egyetem etikaprofesszora. Az állatokról az is kiderült, hogy felismerik magukat a tükörben, emellett összetett feladatokat is meg tudnak oldani, ráadásul tervszerűen.

***

Rovatunk már a Facebookon  és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.