Kép párosodó hím békákról: a vegyszerek hatása

Véglegesen megváltoztathatja a békák nemét az egyik leggyakrabban használt növényvédőszer, derül ki az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának legfrissebb számából.

Az atrazin az egyik leggyakrabban használt növényvédőszer a világon, csak az Egyesült Államokban 36 ezer tonnát használnak el belőle évente. A vizek körforgásába bekerülve az esők révén a vegyszer a használattól 1000 kilométernyire is kifejtheti hatását, ősi élőhelyeket és használaton kívüli területeket veszélyeztetve. A dózis mértékétől függően hormonzavarokat okozhat minden gerinces állatcsoportban, s ez különösen igaz a kétéltűekre, amelyekben ezermilliomodnyi mennyiségben is veszélyes.

A vizsgálat során a frissen kikelt ebihalakat atrazinos vízben nevelték. A kutatók speciálisan kitenyésztett dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis) hímeket használtak, s ennek köszönhetően egyértelműen tudták, hogy az állatokban bekövetkező változások mind hormonális zavarokból fakadnak. Az ivarérettség elérésekor a 40 kísérleti békából 36-nál külsőleg rendben találtak mindent, de a tesztoszteronszintjük csökkent, s ennek hatására ivarmirigyeik is kisebbek voltak. Négy esetben az állatok elnőiesedtek, és a korábbi, hasonló vizsgálatokkal szemben újdonság, hogy ez az átalakulás teljes mértékű és tartós volt. Két állat sikeresen párosodott is az egészséges kontroll hímekkel, s életképes petéket raktak. A kifejlődött utódok mind hímek voltak, ami igazolja, hogy az atrazinnak kitett, nősténnyé alakult békák valójában genetikailag hímek voltak.

Párosodó békák - az alsó példány egy teljesen elnőiesedett hím

Környezetünkbe egyre több olyan vegyszer kerül ki, amely megzavarhatja az élőlények hormonháztartását. A vizekben történő megjelenésük már igen csekély koncentrációban is veszélyt jelent az állatokra, és egyelőre nem lehet őket maradéktalanul kiszűrni az ivóvízből sem, ahová a vízkörforgás során visszakerülhetnek. Ezek a vegyületek többek között öröklődési, fejlődési rendellenességeket okozhatnak. A legszembetűnőbb a nemi működést megzavaró hatás, ami az állatok között például hermafroditizmust és nemváltást okozhat, utóbbi következtében több fajnál is erősen a nőstények javára tolódik el az ivararány. Az ember esetében a sperma minőségének romlásáért, az egyre nagyobb arányú megtermékenyülési problémákért és egyes ráktípusok (főleg emlő- és hererák) előfordulásának növekedéséért okolják a hormonszennyezést - írja a Vízminőség.hu honlap.

Dr. Solymosné dr. Majzik Etelka, a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal velencei Növényvédőszer Analitikai Laboratóriumának vezetője az [origo]-nak korábban elmondta, hogy hazánkban az atrazin tartalmú növényvédő szereket már nem használják, így ennek köszönhetően ezek maradékai és bomlástermékei is eltűntek az általuk vizsgált vizekből.

A ZW nem-meghatározási rendszer

Bizonyos fajok, állatcsoportok esetében az XY alapú nem-meghatározás helyett a ZW alapú rendszert használják, amelynél nem a hím (Z), hanem a nőstény (W) határozza meg az utód nemét. A hímek a homogaméták (ZZ), míg a nőstények normál esetben heterogaméták (ZW). A mostani vizsgálatban használt békák anyja olyan genetikailag módosított nőstény volt, amely ZZ kromoszómákkal rendelkezett, s egy átlagos, ZZ kromoszómájú hímmel párosítva az utódai genetikailag 100 százalékban hímek lettek.

Forrás: PNAS

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.