Súlyosabb volt az idei influenza, 130 halott H1N1 miatt

A H1N1 eddig 130 áldozatot szedett Magyarországon. Ezzel a középmezőnyben vagyunk Európában, de részletesebb adatok csak nyárra várhatók. A vírus egyelőre mérsékelt aktivitású, de a veszélyeztetett csoportoknak továbbra is javasolják az oltást.

Az ÁNTSZ szerdán 11 órakor tartott sajtótájékoztatót a 2009-2010-es influenzaszezon számainak előzetes értékeléséről. Eszerint a mostani járvány súlyosabb volt, mint egy átlagos évben, amikor csak szezonális törzsek fertőznek. Mint ismeretes, most a világjárványt okozó (pandémiás) vírus, a H1N1 is jelen volt, illetve még jelen is van.

A H1N1 eddig 130 áldozatot szedett Magyarországon. Ez százezer lakosra vetítve 1,3 fő, ami nagyjából megegyezik a kanadai halálozási adatokkal. Kanadát azért emelték ki, mert ott is csak az számít hivatalosan H1N1-es halálozásnak, amit laborvizsgálattal igazolnak. Ezen kívül mindkét ország a jelentősen átoltott országok közé tartozik, vagyis a népesség nagy százaléka kapta meg a H1N1 elleni védőoltást. Kanadában ez 54%-os érték, Magyarországon 30% körül van (mi ezzel az első 10-ben vagyunk a világon, Európában pedig az első 5-ben).

Más európai országokban a halálozás 0,5-3 fő között volt (szintén százezer főre vetítve), de az adatokat egyelőre nem lehet érdemben összevetni, mert a halálozás okának megállapítása országonként eltérő (van, ahol már a tünetek alapján is megállapítják).

Ami bizonyos: Magyarországon az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulóknak körülbelül 1%-a, 5142 fő került kórházba influenza vagy súlyos influenzaszerű megbetegedés miatt. Ebből 584-en kerültek intenzív osztályra, és ezeknek kétharmada lélegeztetőgépre. Ilyen adatok egy "sima" szezonális járványnál nincsenek. A pandémiás H1N1 variáns által okozott, ismertté vált megbetegedések száma a legutóbbi adatok szerint 2131-re nőtt.

 

Újdonság a szezonális járványtól eltérő kormegoszlás is: mint arról már többször beszámoltunk, a veszélyeztetett csoportokon kívül a H1N1 főleg a fiatalabb korosztályra veszélyes. Viszonylag sok halott volt az egyébként egészséges emberek, illetve az állapotos kismamák között, de erről pontosabb adatokat még nem közöltek. Részletesebb elemzés júliusra várható, nemzetközi szinten is.

A H1N1 vírus jelenleg mérsékelt aktivitású, de a veszélyeztetett csoportoknak (krónikus betegek és várandósok) továbbra is javasolják az oltást. Jelenleg négyen vannak lélegeztetőgépen Magyarországon. Biztosan nem tudni, milyen lesz a H1N1 és a szezonális törzsek tavaszi aktivitása, de Falus Ferenc szerint idén nem valószínű a tavaszi influenzajárvány. A korábbi adatok alapján 10-ből 8 évben tapasztalható tavaszi járvány is, ami idén talán el is maradhat - mondta Falus.

Az új influenza eddigi hazai halálozási adatai

Az új influenzában eddig meghaltak közül 1 csecsemő, 3 gyermek, 14 fő pedig 14-29 éves volt. A betegek 63,8%-a a 30-64 évesek, 22,3%-a pedig a 65 éven felüliek korcsoportjába tartozott. A meghaltak 81%-ának volt krónikus alapbetegsége. A krónikus alapbetegséggel nem rendelkező (19%) meghaltak közül 4 fő terhesség, 9 fő pedig elhízás miatt tartozott a fokozottan veszélyeztetettek kockázati csoportjába - írja az ÁNTSZ influenzafigyelő szolgálatának legutóbbi jelentése.

Az elsők között kezdtük meg a pandémiás védekezést

Hazánkban az elsők között állt rendelkezésére az új influenza ellen hatékony, hazai gyártású vakcina, amelyet a WHO is jóváhagyott. "Magyarország a világon az elsők között, 2009 szeptemberében kezdte meg a pandémiás influenza elleni oltási kampányát, alaptalan tehát a magyar oltási kampányt elkésettnek nevezni" - mondta Falus Ferenc.

A mai sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a jövő évi, három komponenst tartalmazó oltás tartalmazni fogja az új influenzát okozó influenza A H1N1(v) jelű, elölt vírustörzset is. Az új oltóanyag 2010 szeptemberének végére, vagy október elejére fog elkészülni Falus Ferenc szerint. Dr. Oroszi Beatrix epidemiológus az [origo] kérdésére elmondta, hogy jelenleg nem tartják valószínűnek a H1N1 újabb mutációjának széleskörű elterjedését, mivel a vírus eddig elég stabilnak bizonyult, de természetesen nincs kizárva ez a lehetőség sem. Ebben az esetben a háromkomponensű új oltás mellé egy újabb pandémiás vakcinát is ki kellene fejleszteni.

A H1N1 elleni magyar védőoltás jellegzetessége, hogy egész elölt vírust tartalmaz, míg több külföldi védőoltás csak a vírus egyes darabjait (hasított vírusokat). Az egész vírust tartalmazó vakcinák erősebb immunválaszt váltanak ki, azaz hatékonyabbak, s ezért kisebb mennyiségű vírus van az oltóanyagban, amely kevesebb mellékhatással jár. A védettség kialakításához pedig egyetlen oltás elegendő, szemben számos úgynevezett alegység-vakcinával, amelyekből két oltás alakítja ki a védettséget - mondta az [origo]-nak korábban dr. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója.

Sokan megijedtek az oltástól, mert megjelentek olyan híresztelések is, hogy a vakcinákban fémes higany van, ami idegrendszeri bénulást okozhat. Valójában azonban egy olyan szerves higanyvegyület (tiomerzál) van benne nagyon kis koncentrációban, amelyet a vakcina tisztaságát biztosítandó, már évtizedek óta használnak, és egy hét alatt kiürül a szervezetből.

Ellentmondásos információk terjedtek a várandós kismamák oltásáról is. Az ő szervezetük természetes módon legyengített állapotban van, hogy idegrendszerük ne pusztítsa el a magzatot, amely az apai gének miatt félig "idegen testnek" számít. Éppen emiatt azonban jobban ki vannak téve a vírusoknak, s ezért nagyon fontos, hogy őket is beoltsák. A szomorú tapasztalatok sajnos valóban igazolták ennek a jelentőségét, ugyanis több várandós kismama is kórházba került a vírustól kialakult szövődmények miatt, és többen meg is haltak.

Falus Ferenc hangsúlyozta, hogy a várandósok, a cukorbetegek, a szívbetegek és az asztmások oltása továbbra is ajánlott, hiszen bár már túlvagyunk a járvány csúcsán, kisebb helyi járványok még mindig előfordulhatnak.