Védtelenek lennénk az agyi hazugságvizsgálattal szemben

Egy San Diego-i cég szerint az orvosi vizsgálatokra használt agyi képalkotó eljárással csaknem biztosan meg lehet mondani, hogy valaki hazudik-e. Más szakemberek szerint a gondolatolvasás ennyire még nem fejlett, a jövőben azonban már valóban felmerülhet a magánszféra megsértésének lehetősége. Az agytevékenység mérése alapján egy indiai nőt már megpróbáltak börtönbe zárni.

Hazudni egyszerű, azt azonban már nehéz megmondani, hogy valaki valóban hazudott-e. Az ókori Kínában például bevett módszer volt, hogy a gyanúsítottak szájába rizst tettek, amit meg kellett rágniuk. Ha a rizs száraz maradt, akkor úgy gondolták, hogy a bűntény miatti feszült idegállapot gátolja a nyálelválasztást, így feltételezhető a gyanúsított bűnössége. A középkorban a boszorkányság bizonyítására próbáltak hasonlóan megbízható hazugságvizsgáló módszereket felhasználni: ezek egyike volt a vízpróba, vagy más néven boszorkányfürösztés. Ennek során összekötözték a vádlott kezeit és lábait, majd egy kötélen a vízbe lógatták. Ha valaki nem merült el, az csak azért fordulhatott elő, mert az ördög segítette, a próba tehát a boszorkány bűnösségét bizonyította. Ha elsüllyedt, az a vádlott ártatlansága mellett szólt: a gyanúsítottat ilyenkor azonnal szabadon is engedték.

Ma már ennél kifinomultabb hazugságvizsgálati módszerek léteznek, de egyelőre mi sem rendelkezünk olyan eszközzel, amely száz százalékos biztonsággal megmondaná, hogy valaki hazudik-e. Poligráfokat ugyan alkalmaznak a bírósági gyakorlatban is, ezek azonban nem elég pontosak. Még a poligráfos vizsgálat hívei is elismerik, hogy a szerkezet nem is valódi hazugságvizsgáló, hanem csak egy olyan készülék, amely a kérdezett személyek élettani reakcióit méri meg. A bőrellenállás, az izzadás vagy a légzés változásai ugyan sok mindent elárulhatnak, a kiértékelésnél azonban újabb torzító tényezőt jelent a vizsgálatvezető személy gyakorlottsága.

Életfogytiglani börtön az agyi aktivitás vizsgálata alapján

Mivel a technológiai fejlődés nem állt meg a poligráfoknál, ma már ezeknél jóval kifinomultabb eszközök is a rendelkezésünkre állnak. Az indiai Maharashtra államban egy Aditi Sharma nevű nő lett a világon az első olyan személy, akit az agy elektromos aktivitását vizsgáló eljárás eredményei alapján próbáltak meg elítélni. A kihallgatás során harminc elektródát helyeztek el Sharma fején, majd a nőnek csukott szemmel és csendben kellett hallgatnia az ellene felhozott vádak felolvasását: "Arzént vettem a boltban, majd találkoztam Udit-tal, és neki adtam az arzénnel kevert édességeket." A vizsgálatvezető eközben egy számítógépen követte nyomon az agytevékenység változásait: az EEG-jelek számítógépes kiértékeléséből arra következtetett, hogy Sharma emlékszik a gyilkosság részleteire. A nő mindent tagadott, majd fellebbezett az ítélet ellen, első fokon azonban életfogytiglani börtönre ítélték az agyi hazugságvizsgálat eredményei alapján - írja Tom McNichol a Californai Lawyer cikkében.

Az USA-ban a fent említett eljárást még sosem alkalmazták, jelen van viszont egy fejlettebb agyi képalkotó eljárás, a funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI). Az fMRI-t elsősorban az orvosi diagnosztikában használják a különféle betegségek felismerésére, néhány magáncég azonban a hazugságvizsgálatban is alkalmazni kezdte a készüléket. Az fMRI-vizsgálatban az oxigén-felhasználás mérésével következtetnek a véráramlás intenzitására: minél aktívabb egy agyterület, annál több vér áramlik át ezeken a részeken, az fMRI képeken pedig annál erősebben fog "felvillanni" az adott agyi régió.

Hogyan vehető mindebből észre, ha valaki hazudik? Egyre több kutatási adat utal arra, hogy ha nem mondunk igazat, agyunk meghatározott régiói aktívabban kezdenek működni. 2005-ben három, egymástól függetlenül végzett laboratóriumi vizsgálat is igazolta, hogy fMRI-vel az esetek 76, illetve akár 93%-ában is pontosan elkülöníthetőek az igaz és a hamis állítások. A biztató eredmények nyomán még az Amerikai Védelmi Minisztérium is tanulmányozni kezdte az fMRI-készülékek hazugságvizsgálatban történő alkalmazhatóságát, azt azonban nem tudni, hogy az amerikai kormány - például a CIA - kipróbálta-e már a módszert. Annyi ismert mindössze, hogy a guantánamói fogolytábor egyik katonai ügyésze korábban felvette a kapcsolatot a No Lie MRI nevű San Diego-i céggel.

A bíróságok még nem, de magáncégek már alkalmazzák a módszert

"Az ügyész azt szerette volna tudni, elértünk-e valamit az amerikai bíróságoknál: a cél az lenne, hogy az fMRI-vizsgálatok eredményeit is elfogadják bizonyítékként. Ez arra utal, hogy bár egyelőre tartózkodóak, de az amerikai kormány is érdeklődik a módszer bírósági alkalmazása iránt" - mondta a California Lawyer kérdésére Joel Huizenga, a No Lie MRI ügyvezető igazgatója. Huizenga 2002-ben alapította cégét, 2006 decembere óta pedig ötezer dollárért minden nála jelentkezőnek elvégzi a kért vizsgálatot. Az igazgató szerint az általuk használt készülék megbízhatósága 90% körül van, de az újabb fejlesztésű eszközökkel tíz éven belül akár a 99%-os pontosság is elérhető lesz.
 
Ha ez megtörténik, és valamelyik amerikai bíróság elsőként fogadja majd el az fMRI-vizsgálat eredményét, onnantól az igazságszolgáltatásban is hamar elterjedhet ez a gyakorlat. A Wired 2009 márciusában már beszámolt róla, hogy San Diego-i védőügyvédek az USA-ban elsőként nyújtottak be olyan kérvényt, amely az fMRI-vizsgálat eredményeit érvényes bizonyítékként fogadtatná el a bírókkal.

Az fMRI-vizsgálatokban az agyi vérellátás változásaiból következtetnek az egyes agyterületek aktivitására (Fotó: Wisconsin Egyetem)

A módszernek számos előnye lenne a poligráfos vizsgálattal szemben, hiszen itt nem egyszerűen a hazugsággal összefüggésbe hozható stresszreakciókat mérik. Az eredményeket pedig nem a vizsgálatvezető személy, hanem a számítógép értékeli ki, így kizárhatóak a vizsgáló gyakorlatlanságából fakadó szubjektív tévedések is. Nem számít az sem, hogy a vizsgálatvezetőnek milyen előfeltevései vannak az üggyel kapcsolatban: az ebből fakadó torzító hatást szintén ki lehetne küszöbölni.

A magánszféra védelme a vádlottakat is megilleti

Dr. Kovács József bioetikus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese az [origo] kérdésére elmondta, hogy az fMRI-vel végzendő hazugságvizsgálatoknál először is meg kell különböztetnünk a jelenlegi és a jövőbeli helyzetet. Mivel az fMRI-vizsgálatok a mostani készülékekkel még korántsem nevezhetőek elég megbízhatónak, kifejezetten káros lenne az eljárás bírósági gyakorlatban történő bevezetése. A poligráf megbízhatóságával kapcsolatban is számos tudományos kétely merül fel, ezeknek a vizsgálatoknak a hatékonysága azonban nem mérhető össze azzal, ha kis túlzással már a gondolatainkban is képesek lennének olvasni. Hosszabb távon viszont mindez akár meg is valósulhat, hiszen az fMRI-vizsgálatok egyre tökéletesebbek lesznek, így agytevékenységünk változásaiból is egyre több információt lehet majd kiolvasni a segítségükkel.

"Az fMRI-vel végzett hazugságvizsgálatok ugyanazt a problémát vetik fel, amit a pszichológiai tesztek is, vagyis hogy pontosan mit tudhatnak meg rólunk. A vizsgálatokhoz feltétlenül szükséges az adott személy beleegyezése, de hogyan egyezhetünk bele valamibe akkor, ha nem tudjuk, hogy mi fog kiderülni? Egy pszichológiai tesztet nem lehet a vizsgálati alany akarata ellenére elvégezni, egy fMRI-vel támogatott hazugságvizsgálatot azonban elvileg igen. Jelenleg mindez még itt sem lehetséges, egyelőre ugyanis ezeknél a vizsgálatoknál is szükség van az alanyok együttműködésére. A fejlettebb módszerek esetében azonban ez már nem feltétlenül lesz így, ezért lenne szükség a hasonló eljárások alkalmazásának minél pontosabb szabályzására" - mondta dr. Kovács József.

Komolyan sérülhet tehát a magánszférához való jog, ami azonban a vádlottakat is megilleti. A poligráfnál ugyanez a probléma nem merül fel, hiszen itt konkrétan nem a hazugságot vizsgálják, hanem különféle élettani változásokat mérnek. Ez azért nem ugyanaz, mintha belelátnának a fejünkbe - mondta dr. Kovács. "A bíróságokon sem kötelezhetnek bennünket arra, hogy terhelő vallomást tegyünk saját magunkra, vagy közeli hozzátartozóinkra. Egy mainál modernebb eljárás bírósági bevezetésével ez talán megváltozna, így az egész mostani jogi gyakorlat is átalakulhatna. Milyen szerepük maradna például a védőügyvédeknek onnantól, ha valakinek "olvasni" lehetne egy műszer segítségével a gondolatai között?" - tette fel a kérdést a szakember.

A hazugságvizsgálat is egyre inkább az üzletről szól

Az oktatással és az agykutatás pénzügyi támogatásával is foglalkozó magánalapítvány, a Dana Foundation 2008-as jelentésében külön is kitér az fMRI-vel végzett hazugságvizsgálatokkal kapcsolatos kérdésekre. Az internetről szabadon letölthető, magyar nyelvű dokumentum szerint komoly vitákat váltott ki a neuroetikával foglalkozó szakemberek között, hogy a hazugságvizsgálat is egyre inkább üzleti tevékenységéggé kezd válni.

"Habár a kutatások még előzetesek és az eredmények sem teljesen egyértelműek, két cég is sietve kezdett fMRI-alapú hazugságvizsgáló eszközök és szolgáltatások fejlesztésébe: a Cephos Corporation és a No Lie MRI. A cégek által megjelölt lehetséges alkalmazások között találhatók a bűnügyi nyomozás, a feltételes szabadlábra helyezés, gyermekek őrizetbevétele, a kémelhárítás, valamint biztosítási és állambiztonsági kihallgatások" - írja a jelentés neuroetikával foglalkozó fejezete.

A kiadvány megemlíti a Stanford Egyetemen dolgozó Henry Greely és a British Columbia Egyetemen kutató Judy Illes 2007-es, American Journal of Law and Medicine című folyóiratban közölt cikkét is. A tanulmány szerzői az fMRI-alapú hazugságvizsgálatok mihamarabbi szabályozásra hívják fel a figyelmet: a technológia ígéretes, de az eddigi vizsgálatok a való életben nem bizonyítják kellő pontossággal a megbízhatóságát. Ez még inkább igaz akkor, ha a kísérletekben tesztelt hazugságok mesterséges és triviális természetét is tekintetbe vesszük - idézi Greely és Illes tanulmányát a Dana Alapítvány anyaga.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalnak (FDA) a gyógyszerekhez hasonlóan szigorú szabályozást kellene kidolgoznia a hazugságvizsgálati eljárások pontosságával, hatékonyságával és nagy mintaszámú vizsgálatokkal történő bizonyításával kapcsolatban. Emellett az engedélyeztetési folyamaton át nem esett eljárások reklámozását is törvénytelennek kellene nyilvánítani - írják a szerzők.

Forrás: Dana Foundation, Az agykutatás legújabb eredményei (2008)