Magyar őssejtsiker az asztmás roham kezelésében

Az Egyesült Államokban dolgozó magyar kutató, dr. Németh Krisztián tervezte azt a kísérletet, amelynek eddigi eredményei alapján az őssejtek egyik típusa az asztmás roham kezelésében is hatékonynak bizonyulhat. A szakemberek szerint ez az első adat arra, hogy a csontvelői őssejteket a súlyos allergiás gyulladások mérséklésére is alkalmazni lehetne. A munkacsoport legújabb tanulmányát az Amerikai Tudományos Akadémia lapja, a PNAS legfrissebb száma közölte.

A súlyos tünetekkel járó asztmás roham kezelésében jelenleg az jelenti az egyik fő problémát, hogy a már rendelkezésre álló módszerek nem minden esetben hatékonyak a tünetek enyhítésében. Az enyhébb asztma kezelése a hörgőtágító és a gyulladáscsökkentő szerek alkalmazásával ma már megoldható, a betegek egy kisebb hányada azonban nem reagál ezekre, vagy a mellékhatások miatt nem alkalmazhatóak náluk ezek a készítmények. A felmérések szerint az asztmás páciensek nagyjából 5-10%-a szenved el átlagosan évente egy asztmás rohamot, ami a szokásos asztmaterápiával nem kezelhető eredményesen.

Ezek a betegek a belélegezhető készítmények és a hosszú hatású hörgőtágító kezelés ellenére is folyamatosan kínzó tünetekkel küszködnek. Gyakran szorulnak sürgős kórházi vagy intenzív osztályos kezelésre, továbbá korlátozott a fizikai terhelhetőségük és a munkaképességük. Azokban az esetekben, ahol a tünetek a rendszeres gyógyszerszedés mellett is fennállnak, tablettás formában is szükségessé válhat a gyulladáscsökkentő szerek adása, ez viszont akár komoly mellékhatásokat is eredményezhet.

Ezen segíthetne egy teljesen újfajta őssejt-terápia, amelyet elsőként magyar kutatók alkalmaztak sikerrel. Az egyelőre egereken kipróbált kezelés eredményei reményt adnak rá, hogy a távolabbi jövőben azokat a betegeket is hatékonyan lehessen kezelni, akik számára az orvosok jelenleg nem tudnak hatásos gyógymódot kínálni.

Már zajlik a hazai klinikai próbák előkészítése

A kísérlet tervezését és a laboratóriumi munka nagy részét egy fiatal magyar kutatóorvos, dr. Németh Krisztián végezte. Németh a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának munkatársa, az utóbbi években azonban már az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetekben (NIH) végezte kutatásait, dr. Mezey Éva vezetésével. A kutatók eredeti célkitűzése az volt, hogy kiderítsék, hogyan lehetne a csontvelői őssejteket bőrgyógyászati, illetve immunológiai betegségek kezelésére használni.

A mostani kísérleteket egereken végezték: a vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az asztma tüdőt érintő súlyos tüneteinek enyhítésében vajon használhatóak-e a csontvelőből kivont speciális őssejtek. Ezeket az őssejteket már többször alkalmazták a csontvelő-átültetést követő problémák és egyes autoimmun eredetű kórképek kezelésére: az új eredmények alapján az is remélhető, hogy az allergiás eredetű gyulladásos folyamatok enyhítésében is alkalmazni lehet majd őket. A NIH kutatói a Semmelweis Egyetemmel és a Szent László Kórház kutatóival együttműködve tervezik a klinikai vizsgálatok (emberi próbák) első fázisának beindítását különböző betegségekben, amelyek között az asztmában való alkalmazás is szerepelhet.

Őssejtek az allergiás eredetű gyulladások enyhítésére

Németh és munkatársai a csontvelői őssejtek egyik típusát, az úgynevezett sztrómális csontvelői őssejteket alkalmazták. Ezek a csontvelőben olyan sejtekből erednek, melyek nem a vérképzésben, hanem elsődlegesen a csont, a porc- és a zsírszövet megújításában (regenerálásában) vesznek részt. Hasonló őssejteket különítettek el (izoláltak) a zsírszövetből es a köldökzsinórvérből is, arról azonban még kevés adat áll rendelkezésre, hogy az utóbbi két őssejt-típus milyen hatást gyakorol az immunrendszerre. A gyulladásos folyamatok csökkentésében történő használhatóságukat emiatt csak a jövő kísérletei fogják tudni eldönteni.

A kutatók olyan egerek szervezetébe juttatták be a csontvelői őssejteket, amelyekben parlagfű-pollenek segítségével váltottak ki asztmás tüneteket. A sejteket az allergén anyagok beadását követő 14. napon kapták meg az állatok: a kutatók azt tapasztalták, hogy az őssejtek megvédik az egereket a súlyos asztmás és allergiás tünetek kialakulásától. 

A szerzők feltételezése szerint az őssejtek tüdőre gyakorolt védő hatása a sejtek azon képességének köszönhető, hogy gyulladáscsökkentő anyagok helyi kiválasztásával képesek jelentősen enyhíteni a tüdőben lezajló gyulladásos reakciót. Ezáltal jelentős mértékben csökkentik a légutakban letapadt nyák mennyiségét, ami megakadályozza az oxigén felvételét. Az asztmás rohamra jellemző ijesztő légszomjat a légutakban felgyülemlő nyák és a légutak egyidejű összehúzódása okozza: mivel az őssejtek csökkentik a nyáktermelődés mértékét, a légutak megnyílnak.  

"Szerteágazó kutatásunk középpontjában egy lenyűgöző sejt, a csontvelői mesenchymális őssejt áll: ez a sejttípus egyszerre rendelkezik őssejt tulajdonságokkal - azaz képes különböző szövetek közvetlen utánpótlására - ugyanakkor úgy is funkcionál, mint egy immunsejt. Ez azt jelenti, hogy beleszólása van az összetett gyulladásos folyamatok irányításába. Naponta születnek olyan újabb adatok, amelyek elősegítik, hogy jobban megértsük a csontvelő speciális őssejtjeinek működését: ezekből az is kiderülhet, hogy miként tudnánk a sejtek említett tulajdonságait a gyógyításban is kihasználni" - mondta az [origo]-nak dr. Németh Krisztián.

"Vitathatatlan, hogy az Egyesült Államokban a kutatásra szánt erőforrások megkönnyítik a tudományos munkát. Azt az erkölcsi es szellemi támogatást azonban, amit magyar mentoraimtól kaptam, nem pótolhatja semmi" - mondta Németh.