Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek

A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.

Fejlődő embriók a hím tűhal költőtasakjában

A csikóhalaknál, a tűhalaknál (Sygnathidae család) a hímek lesznek "vemhesek". Az apa veszi gondjaiba a nőstény ikráit, és az embriók fejlődése számos fajban speciális költőtasakban zajlik egészen a kikelésükig. Az embriók itt védett helyen vannak, és az apa gondoskodik az oxigén- és a táplálékellátásukról.

Egyes tűhalfajoknál olyan nagy az apai szerepvállalás, hogy a hímek nem tudnak annyira gyors ütemben párosodni, mint a nőstények. Ezért a nőstények vetélkednek a hímekért, és olyan vonások fejlődtek ki náluk, amelyek segítenek a hímek meghódításában. A szokásos nemi szerepek ilyen megfordulása jól dokumentált számos tűhal esetében. Arra azonban nem volt válasz, miért kezdődött kifejlődni a költőtasak a hímeknél az evolúció folyamán.

A Texasi A&M Egyetem biológiai tanszékének két kutatója, Kimberley Paczolt és Adam Jones az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában, a PNAS-ben vázol föl egy lehetséges megoldást erre a kérdésre. Eszerint a szülők és az utódok, valamint az anyák és az apák közt érdekellentétek feszülnek. Természetesen az anyák és az utódok hasznot húznak abból, ha a lehető legtöbb gondozást sikerül kicsikarni az apából. Az apa szaporodási kilátásait azonban ronthatja, ha minden erőforrását egyetlen "fészekalj" kikeltésére összpontosítja.

Az apának az az érdeke, ha csak a legjobb minőségű peték gondozására koncentrál. A tűhalak ezért gyakran megszabadulnak a kisebb termetű nőstényektől származó - feltehetőleg gyengébb minőségű - petéktől. Ez megtörténhet a peték kilökődésével vagy felszívódásával. Ez utóbbi esetben a hím még plusz energiaforráshoz is jut. Így tehát az apák képesek a saját érdekükben - és a gyengébb nőstények rovására - befolyásolni azt, hogy mely petékből nevelik fel az utódaikat.

A Sygnathus scovelli tűhal nősténye

Paczolt és Jones kísérleteiből kiderült, hogy a hím tűhalak valóban előnyben részesítik párzáskor a nagyobb nőstényeket. Valóban megfigyelték, hogy a nagy termetű, jó minőségű nőstényekkel való párzás után a hímek nagy valószínűséggel fölnevelték az utódaikat, míg a kisebb, gyengébb nőstényekkel való párzásokból származó peték jó része felszívódott a hímekben.

A kutatók szerint tehát a tűhalak költőtasakja több feladatot is ellát. Biztonságot és táplálékot nyújt az utódoknak, és figyelemfelkeltő jelként szolgál a nőstények számára. Ezenkívül azonban lehetővé teszi a hímeknek, hogy nagyobb befolyást gyakoroljanak a szaporodásra. A hímek gondozó szerepük révén "beleszólhatnak" abba, hogy mely nőstényektől származó utódokat akarják fölnevelni, és mely petéktől akarnak megszabadulni.

Forrás: Nature

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk