Új leletek alapján a kétéltűek mintegy 20 millió évvel korábban terjedtek el a szárazföldi környezetekben, mint ahogyan azt jelenleg a tankönyvekben olvashatjuk. A Fedexia striegeli névre keresztelt állat a késő-karbon időszak szárazabbá és melegebbé váló éghajlatán élt.
A húsevő kétéltűek új faját és új nemzetségét írták le az észak-amerikai Pennsylvania állam nyugati részéről. A Carnegie Természettudományi Múzeum munkatársai szerint a Fedexia striegeli névre keresztelt állat nyújtja a legkorábbi bizonyítékot a szárazföldi gerincesek széleskörű elterjedésére. A fosszilis koponyát még 2004-ben találták a pittsburgh-i nemzetközi repülőtér közelében. Az ősmaradvány körülbelül 300 millió éves (karbon időszaki) kőzetekből került elő. A lelet 20 millió évvel idősebb, mint az eddig ismert hasonló ősmaradványok, ami arra utal, hogy ennek a csoportnak a szétterjedése és változatossá válása jóval korábban bekövetkezett, mint eddig gondolták.
A Fedexiát a rendkívül jó megtartású koponya alapján írták le. A hasonló leletektől eltérően a 11,5 cm hosszú koponya 3 dimenziós állapotban őrződött meg ilyen hosszú időn keresztül, mivel meglepő módon nem lapította szét a később rátelepülő rétegek hatalmas nyomása. Még a középfül csontok is sértetlenül, az eredeti pozíciójukban maradtak meg. Az állat fajneve a felfedező amatőr gyűjtő, Adam Striegel nevét őrzi, míg a nemzetségnév a FedEx vállalatra utal, amely a lelőhely tulajdonosa.
![Forrás: [origo] Forrás: [origo]](http://static3.origos.hu/i/1003/20100317fedexia1.jpg)
A Fedexia a kétéltűek egyik kihalt csoportjához, a trematopsidákhoz tartozott, amelyek körülbelül 70 millió évvel a dinoszauruszok megjelenése előtt éltek. Majdnem az összes többi karbon időszaki kétéltűtől eltérően, amelyek nem nagyon merészkedtek ki a vízből, ez a ritka és változatos csoport főleg a szárazföldön élt. Talán csak párzáskor és a peték lerakásakor tértek vissza a vízbe. A szárazföldi élethez való sikeres alkalmazkodásuk annak az eredménye volt, hogy akkoriban hosszú időn keresztül a korábbinál jóval szárazabbá és melegebbé vált az éghajlat.
A karbon időszakban a Déli-sark körül óriási jégtakarók alakultak ki, ami gyorsan váltakozó globális éghajlatot eredményezett. Nyugat-Pennsylvania abban az időben az Egyenlítő közelében helyezkedett el, és rengeteg csapadék zúdult a területére. A mocsarak, amelyekből később kőszén képződött, és a nedves körülményeket igénylő kétéltűek virágzásnak indultak ezen a vidéken. Azonban fokozatosan egyre több víz esett csapdába a sarki jégtakarókban, emiatt a tengerszint csökkent, és egyre több terület került szárazra. Sok más területtel együtt Nyugat-Pennsylvania is szárazabbá és melegebbé vált. A kőszénmocsarak kiszáradtak, sok növény kihalt.

Amikor az éghajlat trópusiból félszárazzá vált, a kétéltű populációk fokozatosan egyre inkább alkalmazkodtak a szárazföldi környezetekhez. A Fedexia és a hozzá hasonló fajok gyakoribbak, változatosabbak és elterjedtebbek lettek, mint azok a kétéltűek, amelyek még mindig a hűvösebb és nedvesebb környezetek lététől függtek. Habár a Fedexia és más szárazföldi kötődésű gerincesek megjelenése az ősmaradványok alapján látszólag hirtelen történt, a paleontológusok szerint egyes fajok már néhány millió évvel korábban megjelentek. Ezek azonban többnyire olyan területeken fordultak elő, ahol az ősmaradványok képződésének nagyon rosszak voltak a feltételei. A klímaváltozás hatására azonban robbanásszerűen elterjedtek azokon part menti területeken is, ahol a nagymennyiségű üledék felhalmozódása elősegítette az ott élő állatok maradványainak fosszilizálódását.
* * *
Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.