Megtaláltuk a magyar dinoszauruszfestőt

"Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy Magyarországra eljutnak a képeim" - mondta az [origo] Tudomány rovatának Julius T. Csotonyi, a magyar származású dinoszauruszfestő, akinek képeit világszerte felhasználták már könyvekben és múzeumi kiállításokon. Mi is véletlenül találtunk rá, amikor felfigyeltünk egy amerikai tudományos blog egyik illusztrációjára. A pécsi származású kutató-művész ötéves volt, amikor családja Kanadába költözött, és reméli, hogy hamarosan együtt dolgozhat magyarországi múzemumokkal is.

Julius T. Csotonyi az egyik alkotásával

Kihalt állatokat rajzolni nem könnyű dolog, mert a legjobb esetben is csak csontok, esetleg egy-két szőrcsomó vagy toll maradt meg belőlük. A magyar származású biológus, Julius T. Csotonyi szabadidejében dinoszauruszok és más egykori lények ábrázolásával foglalkozik. Rajzai már bejárták a világot, több kiállításon és könyvben is felhasználták a képeit.

[origo]: Hogyan kezdődött? Mikor kezdett el dinoszauruszokat rajzolni?
Julius T. Csotonyi: Mindig rajzoltam dinoszauruszokat, amióta csak emlékszem, de 2005-ben kezdtem el komolyabb céllal rajzolni, amikor közreműködtem Dougal Dixon A dinoszauruszok képes enciklopédiája (The Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs) című könyvében. Kétségtelenül az első felismerhető rajzomat 3 éves koromban készítettem, ami egy kakas volt. Manapság egyre több bizonyíték igazolja a dinoszauruszok és a madarak rokonságát, ezért én úgy tartom, hogy már 3 évesen a kedvenc állataimat kezdtem el rajzolni.

Mennyi idő alatt készül el egy rajz?
A kép méretétől és a technikától függ. Egy montanai itatót ábrázoló képemnél egyszerre csak egy-egy ecsetvonást végeztem, és 1,5 hónapba telt, amíg befejeztem. Más képek, például a háttér nélküli Darwinius, egyetlen éjszaka alatt készült el. Egy 19 méter széles falfestmény, amelyet a Houstoni Természettudományi Múzeum számára készítettem, 3 hónap alatt lett kész, de ez a kép a hátterében több fényképes elemet is tartalmaz.

Honnan jön az ötlet, hogyan is nézhetett ki egy állat? Honnan veszi hozzá az ihletet?
Hogy megtudjam, milyenek lehettek, először paleontológusokkal beszélgetek, és elolvasom a róluk szóló szakcikkeket. Bár még mindig vannak dolgok, amelyeket úgy kell kitalálni, azért ma már nagyon sokat tudunk a fosszilis maradványokból. Nemcsak a csontjaik elrendeződéséről, hanem az izomzatukról, belső szerveikről, bőrükről, tollazatukról és még a színükről is. Az Anchiornis festményhez (lásd a galériában - a szerk.) például egyaránt támaszkodtam az eredeti tudományos közleményben megjelent, fosszíliát ábrázoló fényképre, és a későbbi adatokra a tollak színére vonatkozóan.

Általában nemcsak az állatokat, de az élőhelyüket is lerajzolja. Mennyi utánajárást igényel emiatt egy kép elkészítése?
Különös figyelmet szentelek az állatok környezetének, mert a velük egy időben előforduló növények gyakran nagyon különböznek a ma élőktől. Az alkotásaimon próbálom ezt a különbséget érzékeltetni, mert sokkal inkább tudományos illusztrátornak tartom magam, mint egy rögtönző művésznek, így felelősségteljesen igyekszem minél pontosabban ábrázolni a környezetet. Ezzel a hozzáállással egy kép nagyon sok munka is lehet. Először el kell olvasnom a tudományos közleményeket, amelyek nemcsak a dinoszauruszt, de a környezetében élő növényeket is leírják, amelyeket le szeretnék rajzolni. Néha még ennél több utánajárást is igényel a dolog. A houstoni falfestmény elkészítésénél például elutaztam Kanada nyugati partvidékére, hogy erdőket, part menti környezetet és olyan fákat fényképezzek, melyek közeli rokonai azoknak a fajoknak, amelyeket ábrázolni szerettem volna a képemen.

Sinosauropteryx prima. További képekért kattintson a fotóra!

Milyen technikával készülnek a rajzok? Számítógépen vagy papíron?
Korábban sokkal többet dolgoztam ecsettel és ceruzával. A Sinosauropteryx képen (lásd fent - a szerk.) például a környezet fényképes, de az állatot hagyományos vízfestékkel festettem, majd bescanneltem, és egybeolvasztottam a háttérrel. Ma már csak akkor használok ceruzát vagy ecsetet, ha a digitális technológia alkalmatlan a rajz elkészítésére. Újabban jobban szeretem a digitális munkát, de a honlapomon megtalálhatók a nem digitális rajzok is.

Melyik a kedvenc rajza?
Nehéz egy ilyen kérdésre válaszolni. Igyekszem mindig fejleszteni a módszereimet és a képzettségemet, így többnyire az éppen aktuális rajzaim azok, amelyekkel a legelégedettebb vagyok. Ha egyet kellene választanom, akkor az a festmény lenne, amely egy itató köré gyűlt állatokat ábrázol 77 millió évvel ezelőtt, Montanában. Ez is a houstoni kiállításra készült, eredeti méretében 2 méter széles a kép. Nagyon szerettem kidolgozni a sok apró részletet, és nagyon tetszik az előtérben a növényzet által alkotott keret, amihez az ihletet Douglas Hendersontól, az egyik legnagyobb dinoszaurusz illusztrátortól vettem. (Henderson szakértőként közreműködött a Jurassic Park című filmben is - a szerk.)

Az alkotó kedvenc képe
További képekért kattintson a fotóra!

Biológusként kötődik a munkája valahogy a dinoszauruszokhoz? Mivel foglalkozik?
A biológiai hátterem sokszor nagyon hasznos a rajzolásnál. Ökológiával és mikrobiológiával foglalkozom. A mikrobiológiai kutatásaim szélsőséges körülmények között élő fotoszintetikus és fémrezisztens baktériumokra irányulnak, például amelyek az óceánok mélyén lévő vulkáni hasadékokban fordulnak elő, vagy a sós forrásokban, ahol a körülmények egy kicsit hasonlóak a Mars felszínéhez. Noha elsőre úgy tűnhet, hogy ennek nem sok köze van a kihalt állatokhoz, fontos megjegyezni, hogy a baktériumok már jóval a dinoszauruszok előtt is itt voltak, s a működésük közrejátszott az akkori atmoszféra kialakításában, és valószínűleg ugyanúgy segíthették a növényevő dinoszauruszok emésztését, mint ahogy most ez történik a szarvasmarhák esetében. Az ökológiai hátterem közelebbi kapcsolatban áll a paleoművészeti munkáimmal, segít a megértésben, hogy milyen kapcsolatban álltak egymással az állatok és a növények a közösségekben, s ezáltal még élethűbbek lesznek a képeim.

Nyilvánvaló a kérdés: miért nem lett önből paleontológus, ha ennyire szereti a dinoszauruszokat?
Szeretek ábrázolni dolgokat, és a paleoművészet számomra olyan, mint a paleontológia krémje. Végül is a paleontológia nagyobb részt arról szól, hogyan működtek ezek a történelem előtti ökoszisztémák, és most nekem jut a munka legélvezetesebb része, hogy ábrázoljam egy hosszú és nehéz kutatás gyümölcsét. Nagyon szeretem a dínókat, de inkább rekonstruálom a környezetüket a paleontológusok segítségével, semmint hogy kiássak egy új dinoszauruszt. Így egy nagyon gazdag tudományos háttérre támaszkodhatom, ami még érdekesebbé teszi számomra a munkát.

Hol jelentek meg eddig rajzai?
A műveimet világszerte felhasználták már könyvekben és múzeumi kiállításokon Kanadában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Oroszországban és Ausztráliában is. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan nagy kiállításokon jelenhetnek meg az alkotásaim, mint amilyen például a kanadai Dromhellerben fog nyílni 2010 májusában a világ legnagyobb dinoszaurusz múzeumának és parkjának számító Royal Tyrrell Museumban, a múzeum 25. évfordulóján. A legnagyobb csavar a történetben, hogy pont ennek a múzeumnak a dinoszauruszképei ihlettek meg engem 11 éves koromban, akkor, amikor a múzeum megnyílt.

Mi volt a legnagyobb sikere?
A legnagyobb munkám kétségkívül az a 19 méter széles falfestmény a Houstoni Természettudományi Múzeumban, amely 2008-ban a Dinoszaurusz Múmia CSI: Krétai Tudományos Nyomozás (Cretaceous Science Investigation) című kiállításra készült, melyen egy nagyon jó állapotban maradt, mumifikálódott dinoszauruszt is kiállítottak. Szintén sikerként könyvelem el, hogy én készítettem a National Geographic Grave Secrets of Dinosaurs című könyvének a borítóján látható rajzot.

Láthattuk már esetleg az alkotásait Magyarországon?
Még sosem jelentek meg a munkáim magyarországi múzeumokban vagy könyvekben. Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy Magyarországra eljutnak a képeim. Remélem, hogy hamarosan lehetőségem lesz együtt dolgozni intézményekkel abból az országból, ahonnan származom, hogy folytassam ezt a fantasztikus munkát, hogy minél többen megismerjék ezt a világot.

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.