Vágólapra másolva!
Életének 87. évében elhunyt Niederhauser Emil történész, akadémikus, a kelet-európai történelem szaktekintéje. Pozsonyban született, előbb Debrecenben, majd az ELTE-n tanított. Fő kutatási területei közé tartozott a kelet-európai társadalmak múltja, a nemzetek születése és fejlődése. A Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.
Vágólapra másolva!

Március 26-án, 87 éves korában elhunyt Niederhauser Emil történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Kelet-Európa történetének világhírű szaktekintélye - közölte pénteken internetes oldalán az MTA. A Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Niederhauser Emil Pozsonyban született 1923-ban, az ottani és a budapesti egyetemen tanult, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak. 1949-től a Kelet-európai Tudományos Intézet, majd a Történettudományi Intézet kutatója, később osztályvezető, 1986-1990 között igazgatóhelyettes, végül kutatóprofesszor. 1951-től kelet-európai és egyetemes történelmet tanított a Debreceni Egyetem, 1984-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1987-től tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

Elsősorban a kelet-európai társadalmak múltjával, a térség nemzeteinek születésével, fejlődésével foglalkozott, nem egy területen megelőzve a legújabb nyugati nemzetteóriák szempontjait, téziseit. Az összehasonlító Kelet-Európa-kutatás hazai megalapozója volt, a térség minden mai és régi nyelvének ismerőjeként hatalmas tudásanyag birtokában. Írásai számos országban megjelentek.

Szívesen foglalkozott parasztságtörténettel, a multi-etnikus birodalmak sorsát alakító politikusokkal, a Habsburgokkal, Romanovokkal, akár Erzsébet királynéval, Metternichhel, Talleyranddal. Az egymással sokszor ütköző, tudatalakító kelet-európai történetírások történetéről úttörő jelentőségű nagy kritikai művet írt. Még megérhette e könyvének japán nyelvű kiadását.