Jöhet az ember kora a földtörténetben

A Föld egy új, a holocént, vagyis a jelenkort felváltó geológiai korba lépett - állítja egy nemzetközi szakemberekből álló csoport, benne egy Nobel-díjas kutatóval. Véleményük szerint itt az ideje, hogy a geológus közösség módosítsa a földtörténeti időskálát, helyet adva egy új szakasznak, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveztek el. Indoklásul a nagymértékű fajkihalást és a földfelszín drámai átalakulását hozzák fel.

Az egyes földtörténeti korok, korszakok határát gyakran tömeges fajkihalások jelzik. Jan Zalasiewicz és Mark Williams geológusok (Leicester Egyetem), Will Steffen klímakutató (Ausztrál Nemzeti Egyetem) és Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus (Mainz Egyetem) az Environmental Science & Technology című folyóirat legutóbbi számában írják le részletesen, miért van szükség egy új kor bevezetésére a geokronológiai skálán. A kutatók fő érve, hogy egy alapjaiban módosult környezetben élünk, mert az emberi hatás miatt bolygónk globálisan megváltozott az utóbbi két évszázadban.

Ennek legfontosabb eleme, hogy most zajlik a földtörténet hatodik igazán nagy fajkihalása, és ez várhatóan folytatódni fog a jövőben is. A Föld történetében az eddigi legnagyobb mértékű kihalás a perm és triász határán (250 millió évvel ezelőtt) következett be, amikor az ismert állatcsaládok 50 százaléka, közöttük a tengeri fajok több mint 95 százaléka eltűnt. A mostani kihalási ütem ennél nagyobb kihaláshoz vezethet.

A szerzők szerint az új kor kezdete az ipari forradalom kibontakozásával hozható összefüggésbe, de a második világháború is jelentős ugrást jelentett az emberi hatás tekintetében. Fordulópontként jelölhető ki a szén-dioxid koncentrációjának egy bizonyos szint fölé emelkedése is.

A kutatók szerint az utóbbi két évszázad eseményei (többek közt az ugrásszerű népességnövekedés, a városok terjeszkedése vagy a fosszilis energiahordozók mértéktelen kiaknázása) elegendőek voltak ahhoz, hogy óriási változások menjenek végbe bolygónkon, melyek akár millió évekre meghatározzák a Föld jövőjét. Az ember tevékenységének jelenlegi és jövőbeli hatásait persze nehéz modellezni, mert hirtelen és a természetes folyamatokhoz nehezen hasonlítható módon érintik a földfelszínt.

A változás mértéke szerintük bizonyos tekintetben a szilur időszakihoz hasonlítható, amikor egy korábban példátlan jelenség (a szárazföldi élet) radikálisan, globálisan és visszafordíthatatlanul megváltoztatta a felszíni viszonyokat.

Bányák a Nemzetközi Űrállomásról (a kép kiterjedése 9x5 km)

Évtizedes vita

Az antropocén kifejezést, annak bevezetését a földtörténeti időskálán elsőként Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus javasolta még 2000-ben. A javaslatról nagy vita alakult ki a geológus körökben, egyrészt az új kor kinyilvánításáról, másrészt arról, hogy ha el is fogadják, vajon hol lehet meghúzni ennek határát, milyen eseményhez lehetne kötni. A kritériumok szigorúak, ráadásul kétszáz év, amely bár emberi léptékkel nem kevés, geológiailag teljesen jelentéktelen ahhoz, hogy pontos választ lehessen adni. A vita így már egy évtizede húzódik.

Annyi bizonyos, hogy napjainkban mind a Föld, mind az emberiség történetében fontos változások zajlanak, a természet és a társadalom erői egyenrangúan formálják a környezetet, egyik sorsa meghatározza a másikét - mondják a kutatók. Sőt, egyes természettudósok az embert tartják a legfontosabb tájalkotó tényezőnek.

A hivatalos beveztéstől függetlenül az antropocén kifejezés használata már az egész világon elterjedt a geológus körökben, és egyre többen támogatnák a hivatalos bejegyzést. A végső döntés, ha sikerül a javaslatot napirendre tűzni, a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság (ICS) kezében lesz.

A földtörténeti időtagolás

A kőzetek egymáshoz viszonyított, relatív korának meghatározását szolgáló földtörténeti időskálát a XVIII. század második- illetve a XIX. század első felében dolgozták ki, számos európai tudós munkájának eredményeként.

Elkészítésének lehetőségét az a felismerés adta, hogy a rétegek ősmaradvány-tartalmuk alapján azonosíthatók, illetve korrelálhatók. Az 1850-es évektől a fauna-együttesek figyelembevételével a tudósok felismerték az egyidejű eseményeket az egész Földön, és egy nemzetközi egyetértéssel kialakított rendszerbe  illesztették azokat.

Az időskála abszolút időhatárokkal való azonosítása először csak becsléseken alapult. Eleinte kb. 100 millió évre becsülték a Föld keletkezésétől eltelt időszakot. Csak a XX. század elején, a radioaktivitás felfedezésével vált lehetővé, hogy a kőzetekben lévő, radioaktív elemeket tartalmazó ásványok alapján a kőzetek korát viszonylag pontosan meghatározzák. Ennek eredményeképpen a Föld korát 4,6 milliárd évben állapították meg, és a relatív földtörténeti skála abszolút időértékeket kapott.

 
Milyen korban élünk?

Földtörténeti értelemben a negyedidőszakban élünk, amelyet jelenleg hivatalosan  két korra, a pleisztocénra ("jelenhez közeli") és holocénra ("jelen") osztanak. A negyedidőszak kezdetének időpontjáról nincs egységes megállapodás, nehéz meghúzni a határát, a legelfogadottabb tanulmányok ma már 2,58 millió évvel ezelőttre (a Gauss-Matuyama mágneses pólusátfordulás idejére) teszik (a korábbi 1,8 millió évvel szemben). A pleisztocén gyakran jégkor néven is szerepel, mivel ez az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges (glaciális) periódusainak ideje. A pleisztocénnak a 11 500 évvel ezelőtt bekövetkezett gyors felmelegedés vetett véget, és jelentette a holocén kor kezdetét. A jégtakarók visszahúzódása nagyban hozzájárult az ember elterjedéséhez. A holocén tehát magában foglalja a modern ember jelenlétét és hatását a bio- és geoszférára.

Valóban példátlan lenne, hogy geológiai értelemben ilyen rövid időszak eseményei alapján új kort vezessenek be a skálán. Mégis, az antropocén a közvélemény számára még világosabbá tenné, hogy a Föld jelenét főleg az emberiség alakítja, és a jövője is a mi kezünkben van. Az emberi hatások pedig gyorsak, aminek alapján a skála gyors változtatása sem elképzelhetetlen.