A legújabb amerikai vizsgálat sem talált kapcsolatot a 2009-ben beadott H1N1- és szezonális influenzavakcinák, valamint egy időnként bénulással is járó idegrendszeri kórkép, a Guillain-Barré szindróma előfordulása között. A betegség az egészséges népesség körében tízmillió emberből átlagosan százat érint évente, és a tanulmány szerint most sem utal arra semmi, hogy az influenza elleni oltások váltanák ki ezt a kórképet.
A szezonális és az új típusú influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban már sokat hallhattunk a Guillain-Barré szindrómáról (GBS). Ez egy ritka autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer a szervezet saját idegsejtjeit támadja meg. A betegséget az 1976-77-es influenzaszezonban hozták először kapcsolatba az influenza elleni vakcinákkal, az USA-ban alkalmazott egyik védőoltás ugyanis körülbelül a kétszeresesére növelte az egyébként igen ritka kórkép előfordulását. Ekkor egymillió oltás után további 9 eset jelentkezett. Ezt a vakcinát azonnal betiltották, és azóta is figyelik a betegség előfordulását az oltási szezonokban. Hasonló jelenséget ezt követően nem tapasztaltak, és az sem bizonyosodott be, hogy 1976-77-ben valóban a vakcina okozta az esetszámok növekedését. Ehelyett azonban jelentős összefüggést sikerült kimutatni a GBS és az élő influenzafertőzés, azaz a GBS és maga a betegség között - írta a Eurosurveillance című szaklap egy korábbi tanulmánya.
Az amerikai neurológiai akadémia legutóbbi éves találkozóján jelentették be, hogy a Guillain-Barré szindróma előfordulása az idei influenzaszezonban is alacsony maradt az USA-ban, a kórkép gyakorisága tehát a H1N1 elleni újfajta védőoltás hatására sem növekedett. Az elsőként a torontói konferencián ismertetett tanulmány szerzői az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) és a szintén amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) legfrissebb adatait használták. A kutatók tehát kizárólag amerikai, részben az orvosok önkéntes bejelentésein alapuló adatsorokat néztek, amelyek az oltások beadását követő időszakban rögzítetették a GBS előfordulási gyakoriságát.
Ezekben 2009 végéig 35 bejelentés fordult elő a Guillain-Barré szindrómával kapcsolatban: mindez azt jelenti, hogy tízmillió H1N1 vakcinával beoltott személyre átlagosan 3,5 GBS kórképbejelentés jutott. A GBS eseteket egy kivételével a vakcináció kezdetét követő hat héten belül jelentették a hatóságoknak. Ezek közül 23 esetben az oltás beadása utáni két héten belül jelent meg a betegség. Összesen 33 beteg került az intenzív osztályra Guillain-Barré szindróma miatt, akik közül egy meghalt, egy pedig lebénult - olvasható az EurekAlert beszámolójában.
A Guillain-Barré szindrómás esetek aránya a szezonális influenzavakcinák beadását követően ennél valamivel magasabbnak bizonyult. 2009-ben az USA-ban 57 GBS esetet jelentettek olyankor, amikor a szezonális vírustörzs elleni oltást valaki nem együtt kapta meg a H1N1 elleni vakcinával. Eszerint tízmillió beoltott személyre átlagosan 7,3 GBS bejelentés jutott. Összehasonlításképpen: a betegség előfordulása az egészséges népesség körében tízmillió emberből évente átlagosan 100 megbetegedés. Az amerikai oltási szezonban néhány hónap alatt mért adatok ennél jóval alacsonyabbak, így semmi nem utal arra, hogy a bármelyik típusú oltás növelte volna a GBS előfordulási gyakoriságát.
"Bár az eredmények még előzetesnek tekinthetőek, a bejelentett GBS esetek sem a 2009-es H1N1, sem pedig a szezonális influenzavakcinák beadásával nem mutatnak értékelhető összefüggést. A vakcinák ebből a szempontból tehát teljesen biztonságosak voltak, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne követnénk továbbra is nyomon a Guillain-Barré szindróma előfordulását az oltások beadását követően" - mondta Nizar Souayah, az új tanulmány egyik szerzője.
A kutatók hozzáteszik, hogy az FDA-hoz érkezett bejelentések önkéntes módon történnek, így a betegség előfordulását ezek az adatok alul- vagy felülbecsülhetik. Az FDA-adatsorok alapján nem lehetséges az oltás és a betegség kialakulása közötti ok-okozati kapcsolat felállítása sem. A GBS előfordulása így csak annyit jelez, hogy a kórkép az oltást követő időszakban jelent meg.
Az ÁNTSZ-től kértünk hazai adatokat, amelyeket későbbre ígértek.
* * *
Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A zsírevők túlélik
Az utcaseprő a mozgásra, a krisnás a gabonákra, a szendvicsember a teára esküszik a faggyal szemben.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.