Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elő a sejt egy adott fehérjét.

Egy élőlény valamennyi sejtje tartalmazza a felépítéséhez szükséges genetikai információkat. A genom (genetikai-állomány, a DNS-molekulák) dezoxiribonukleotidok sorából áll. A kódoló szakaszokat a sejt különféle fehérjékké fordítja le, amelyek elengedhetetlenek a szervezet növekedéséhez és működéséhez. A fordításhoz a sejt a genetikai kód által meghatározott dekódoló eljárást használja, amely megszabja, milyen fehérje készüljön egy adott bázissorrend alapján. A genetikai kód hárombetűs (hárombázisos) csoportokból álló rendszere az 1960-as évek eleje óta ismert.
A zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Svájci Bioinformatikai Intézet (SIB) kutatói egy új, úgynevezett szubkódot azonosítottak a genomban. Ez a szubkód azt határozza meg, hogy milyen gyorsan szintetizáljon a sejt egy adott terméket. A fölfedezésnek számos érdekes következménye van. Először is új szempontokat nyújt a dekódoló gépezet működésének megértéséhez, másodszor lehetővé teszi, hogy a génkifejeződési sebességgel kapcsolatos információkat közvetlenül kiolvassák a kutatók a génszekvenciából. Ez jelentős gyakorlati haszonnal bír, mivel eddig ehhez az információhoz csak nagyon munkaigényes és drága kísérleti módszerekkel (például úgynevezett microarray technikákkal) lehetett hozzájutni.
"A sejtnek nagyon gyorsan kell reagálnia a sérülésekre, például a DNS-károsodásra vagy az erős mérgekre, amilyen az arzén" - magyarázza Gina Cannarozzi, a kutatás egyik résztvevője. "Az új szubkód lehetővé teszi számunkra, hogy megtudjuk, mely gének kapcsolódnak be rögtön a káros hatások után, és melyeknél hasznosabb, ha lassan fejeződnek ki. A tanulmány egyik előnye, hogy ezt az információt most már egyedül a kódoló szekvencia elemzéséből megszerezhetjük."
Az új szubkód bepillantást nyújt a molekuláris szintű sejtfolyamatokba is. A proteintermelést lehetővé tevő fordítás minden élő sejtben specializált "gyárakon", a riboszómákon történik. Az új szubkód felfedezése ezért a riboszómák működéséről is több információt árul majd el.
A szabályozás új módjának felfedezése számos gyakorlati felhasználási lehetőséget rejt magában. Segítségével hatékonyabban lehet majd előállítani egyes gyógyászatban használt szereket. Számos gyógyszert, például az inzulint ugyanis úgy állítják elő, hogy a fehérjét kódoló gént idegen gazdában, például baktériumokban vagy élesztőgombákban fejeztetik ki, az új szubkód segítségével pedig optimalizálni lehetne az idegen gazda által termelt anyag mennyiségét.
* * *
Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.