Vágólapra másolva!
Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a kézmosás valóban megnyugtathatja a lelkiismeretünket. Most az is kiderült, hogy ugyanez a cselekedet a döntéseink helyességével kapcsolatos kételyek eloszlatásában is hatékonyan segít.
Vágólapra másolva!

A kutatók Macbeth-effektusnak nevezik az emberek azon vágyát, hogy tisztálkodásba kezdjenek akkor, ha korábban valami bűnös vagy számukra vállalhatatlan dolgot követtek el. Egy korábbi kutatásból már kiderült, hogy mindez nem pusztán jelképes cselekedet, hiszen a kézmosás tényleg elősegíti, hogy lelki értelemben is tisztábbnak érezzük magunkat. Spike Lee és munkatársai azonban továbbgondolták az akkori eredményeket, és újabb vizsgálatba kezdtek a tisztálkodással kapcsolatban.

A Michigan Egyetemen dolgozó Lee és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy a kézmosás a döntéseink miatt érzett későbbi kételyeinket is képes-e enyhíteni. A pszichológiában kognitív disszonanciának nevezik azt a jelenséget, amikor bizonyos helyzetekben belső feszültséget élünk át: ilyen az is, amikor döntéshelyzetbe kerülünk, és mérlegelnünk kell a választásunk nyújtotta előnyöket és hátrányokat. Miután döntöttünk, gyakran még sokáig tépelődünk azon, hogy vajon jól választottunk-e.

Lee és munkatársai a Science-ben megjelent tanulmányukban bebizonyították, hogy a döntés utáni kézmosás képes jelentősen mérsékelni a választást követő kényelmetlen érzéseinket.

Szappanteszt

A kutatók első kísérletükben 40 diákot kértek meg rá, hogy soroljanak be tíz darab CD-t aszerint, hogy mennyire kedvelik őket. Miután megvolt a sorrend, mindenkinek el kellett döntenie azt is, hogy az ötödik, vagy inkább a hatodik helyre sorolt lemezt szeretné-e inkább megtartani.

Ezt követően jött a szappanteszt: a csoport egyik felének ránézésre kellett megítélnie, hogy egy bizonyos szappanmárka mennyire lehet jó, a résztvevők másik fele viszont ki is próbálta a terméket. Ezután mindenkit megkértek, hogy újra állítsa fel a CD-k közötti sorrendet.

Kiderült, hogy a második rangsorolásnál azok, akik nem mostak kezet, a korábbinál magasabb pozícióba tették az eredetileg ötödik vagy hatodik helyre sorolt CD-t. Ezek a résztvevők most már a harmadik vagy a negyedik legjobb lemeznek választották azt, amelyiket a kettő közül meg szerettek volna tartani. Azt a CD-t viszont, amelyiket nem tarthattak meg, két hellyel hátrébb, a hetedik vagy a nyolcadik helyre tették a listán. A kézmosást mellőző csoport tehát utólagosan jobbnak értékelte a kiválasztott lemezt, vagyis önigazolásba kezdett: ez nem volt meglepő, hiszen a kutatók eredetileg is ezt várták.

Azok viszont, akik kezet mostak, a második rangsorolásnál is ugyanabba a pozícióba helyezték a választott CD-t, mint az első alkalommal. Választásukat tehát nem próbálták utólagosan megmagyarázni maguknak: a megtartandó lemezt ugyanannyira látták vonzónak, mint korábban - olvasható a New Scientist beszámolójában.

A választott lekvár is jobb ízű

A kutatók még egyszer megismételték a kísérletet, de ezúttal négyféle lekvárral, szappan helyett pedig fertőtlenítő kendőket használtak. Ekkor is ugyanaz az eredmény jött ki, mint az első vizsgálatban. Azok, akik nem használták a törlőkendőket, sokkal finomabbnak érezték a választott lekvár ízét, és kevésbé finomabbnak azt, amelyiket elutasították. Azok viszont, akik a döntés után megtörölhették a kezüket a kendővel, továbbra is nagyjából egyformán sorolták be a lekvárok ízét.

A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy mindennapi cselekvéseink sokkal komolyabb pszichológiai hatást gyakorolnak ránk, mint gondolnánk. "Az emberek többsége a választott dolgok pozitív tulajdonságait fogja utólag hangsúlyozni, és a negatív vonásait annak, amit elutasított. A döntéseinket így utólag jobbnak látjuk, mint amilyenek valójában. Meglepő módon a kézmosás képes semlegesíteni ezt a hatást" - mondta Lee.