Hatvan évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a magyar főváros nemzetközi repülőtere. Azóta újabb terminálok épültek és jelenleg is intenzív fejlesztések zajlanak a légikikötőben. Az évforduló kapcsán felidézzük a múlt legfontosabb mérföldköveit, valamint bemutatjuk a jövő korszerű, épülőfélben lévő terminálját, a SkyCourt-nak, vagyis az Égi Udvarnak nevezett létesítményt, mely a remények szerint Közép-Európa vezető légiforgalmi központjává teszi majd Ferihegyet.

Egykoron ilyen, Li-2-es repülőgépekkel indult el a légiforgalom Ferihegyen
Hatvan évvel ezelőtt, 1950. május 7-én szállt le az első, Budaörsről átrepülő Li-2-es utasszállító repülőgép Ferihegyen, és ezzel kezdődött a polgári repülés a mai repülőtéren. Az első évben még mindössze 7133 utast indított és fogadott Ferihegy, ma ez a szám meghaladja az évi nyolcmilliót.
A Ferihegyi repülőtér mai területét már 1938-ban kijelölte a főváros egy polgári-katonai repülőtér céljaira, azonban a II. világháború közbeszólt. Ferihegyen - bár megindult az ifj. Dávid Károly által tervezett utasforgalmi épület kivitelezése - elsősorban a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt.
A repülőteret 1944-ben több szövetséges bombatámadás érte, emiatt csak 1950-re épült újjá, és május 7-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licencváltozata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később a sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épület meg mai teljes hosszában, vagyis 3000 méteren az 1-es futópálya.

A mai egyes terminál jellegzetes tornyai köszöntötték évtizedeken át a Budapestre repülővel érkezőket. A műemléknek nyilvánított épületkomplexum felújítása után is megőrizte eredeti arculatát

Az 1-es terminál a Google Maps műholdképén. A tervezők elgondolása szerint az épületek egy repülőgéptörzsét és szárnyait, míg a tornyok a két motort ábrázolják felülnézetből

Napjainkban az 1-es terminál és környéke elsősorban a fapados járatokat és a teherszállító gépeket fogadja. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb a luxemburgi Cargolux légitársaság, mely a jelenleg legnagyobb méretű, Ferihegyre rendszeresen járó géptípussal, a Boeing 747 Jumbo-val bonyolítja le forgalmát
1974-re az utasforgalom meghaladta az évi egymillió főt, és a mai 1-es terminál már nem győzte a forgalmat. Emiatt 1977-ben megkezdődtek az új irányítótorony, a párhuzamos 2-es futópálya (3700 m) és az új műszaki bázis, a javítóhangárok építése. 1985-ben készült el a mai 2A terminál épülete (24 000 m2), amely napjainkban a schengeni járatok utasait kezeli. A folyamatosan növekvő forgalom miatt további fejlesztésekre volt szükség, így 1998-ban adták át a mai 2B terminált (30 000 m2).
2002-ben jelentős szervezeti változás is történt a repülőtéren, az addigi Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságból (LRI) kivált a légiforgalmi irányítás (HungaroControl), és megalakult a repülőteret jelenleg is üzemeltető Budapest Airport Zrt. A privatizációt követően 2006. januárjától brit irányítás alatt működött a Budapest Airport Zrt., majd 2007 júniusától a német HOCHTIEF AirPort (jelenleg HOCHTIEF Concessions AG) vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75 %-át, míg a részvények 25% +1 szavazatnyi része a magyar állam tulajdonában maradt.
Az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékű fejlesztési projektre vállalt kötelezettséget. A BUD Future nevű fejlesztési program központi eleme, a 40 000 m2 alapterületű új központi utasforgalmi csarnok, a SkyCourt (Égi Udvar) már épül, és várhatóan az év végétől összeköti a 2-es terminál két szárnyát.

Így néz ki jelenleg a SkyCourt építési területe
A ferihegyi 2-es terminál ugyanis az elmúlt években - nyári csúcsidőszakokban - elérte kapacitásának felső határát, a fejlesztés így elkerülhetetlenné vált, ezt egyébként a privatizációs szerződés is előírta. A SkyCourt egy sor olyan létesítményt jelent, amelyek az utasok gyorsabb és kényelmesebb kiszolgálását teszik lehetővé:
- 28 új utasbiztonsági csatorna,
- 50 új határátlépő pont,
- 21 új beszállókapu,
- 80 új utasfelvételi (check-in) pult,
- 16 új önkiszolgáló jegykezelő automata.

Egy sor egyéb más fejlesztés mellett az elmúlt években megújult mindkét futópálya fénytechnikai rendszere is
|
Miközben a világ számos nagy repülőterén külön infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy a világ jelenlegi legnagyobb repülőgépét, az Airbus A380-ast fogadni tudják, addig Ferihegyen ezt még csak tervbe sem vették. A két, teljes fedélzeti szinttel rendelkező óriásgéphez nem épülnek tehát utashidak, így ha a jövőben egy ilyen gép hazánkba látogat, akkor csak a forgalmi előtéren nyílik majd lehetőség a kiszolgálására. |
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.