Amerikai kutatók rájöttek, hogy a kihalt állatok csontjaiból és fogából megállapítható, hogy hány fokos lehetett a maradvány tulajdonosának testhőmérséklete. Ennek alapján pontot tehetnek a vita végére, hogy hideg- vagy melegvérűek voltak-e a dinoszauruszok.

Elefánt fejének hőfényképe
A csontokban, a fogakban és a pikkelyekben egy bioapatit nevű ásvány képződik. A bioapatit keletkezésekor a szén és az oxigén két nehéz izotópja (szén-13, oxigén-18) gyakrabban képez csoportokat az ásványrétegben, mint ami a véletlenszerű elrendezés alapján várható lenne. A hő azonban az atomok szétszórásával megzavarja ezt a csoportosodási folyamatot, ezért 5 Celsius-fokon jóval több ilyen szén-13 és oxigén-18 kötéssel találkozunk, mint 100 Celsius-fokon. A csontokban és a fogakban lévő szén-13 és oxigén-18 kötések többi szén-oxigén kötéshez viszonyított arányának meghatározása alapján tehát meg lehet becsülni egy adott élőlény testhőmérsékletét.
Az izotóparány meghatározásához Robert Eagle, a pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) geokémikusa munkatársaival savban oldott fel fogzománc-, csont-, illetve héjdarabkákat, és a keletkezett szén-dioxid-gázt tömegspektrométerrel elemezte. A gázban lévő szén-13 és oxigén-18 kötések mennyisége tükrözi, hogy milyen mértékben csoportosultak ezek az izotópok a bioapatitban.
Eagle és csoportja először ma is élő állatokon tesztelte a módszert, és egy-két Celsius-fok pontossággal meg tudták határozni például az ázsiai elefánt és a nílusi krokodil testhőmérsékletét. Ezt követően egy késő pleisztocénből származó gyapjas mamut testhőmérsékletének megállapítása következett. Az eredmények alapján ez nagyjából 38 Celsius-fok lehetett, ami megfelel annak, ami egy elefánthoz hasonló méretű állat esetében várható. A tizenkét millió éves aligátor- és orrszarvú-ősmaradványokon is a ma élő leszármazottakéhoz hasonló hőmérséklet-eredményeket kaptak.
Az igazi kihívás azonban most következik majd, a kutatócsoport a közeljövőben kezdi a dinoszauruszmaradványok izotópos vizsgálatát. Reményeik szerint véglegesen eldönthetik a régi vitát, hogy állandó vagy változó testhőmérsékletűek voltak-e a dinoszauruszok, azaz a madarakhoz vagy a hüllőkhöz álltak-e közelebb ezek az állatok. Eddig a csontokban lévő oxigén-18 mennyisége alapján próbáltak erre következtetni, ez a módszer azonban nagyon pontatlan, mert az izotóp szintje a csontokban a környezettől függően változó. A most kidolgozott módszer feltehetően sokkal pontosabb eredményt ad majd.
Forrás: PNAS
* * *
Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.