hirdetés

Budapesten is bemutatták az új bakonyi dínót

2010.05.28. 11:38

Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk.

Mint arról szerdán már röviden beszámoltunk, Ősi Attila és kollégái egy új dinoszauruszfaj, az Ajkaceratops kozmai felfedezéséről közöltek cikket a Nature 2010. május 27-ei számában. A leletek a Bakonyban található iharkúti lelőhely felső-kréta rétegeiből kerültek elő, és pénteken mutatták be őket a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az [origo] a fiatal paleontológust kérdezte a felfedezésről.

[origo]: Meddig vezethető vissza a dinoszauruszok iránti lelkesedése?
Ősi Attila: 17 éves koromban láttam egy filmet Michael Novacek amerikai paleontológusról és az ő mongóliai dinoszaurusz kutatásairól. Annyira lenyűgözött a téma, hogy gimnazistaként írtam neki egy levelet, hogy én is szeretnék dinoszauruszokat kutatni a Góbi-sivatagban. Az akkor már híres kutató vette a fáradságot és válaszolt a levélre, és küldött egy National Geographic számot a témával foglalkozó cikkel. A történet poénja, hogy hét évvel később, már dinoszauruszokkal foglalkozó paleontológusként bekopogtam a dolgozószobájába a New Yorki Természettudományi Múzeumban, és ő még emlékezett erre a levélre...

Honnan jött az ötlet, hogy Iharkúton kellene dinoszauruszokat keresni?
Geológus hallgatóként gondolkoztam el azon, hogy kizárt, hogy Magyarország területén egykor ne éltek volna dinoszauruszok. Igaz, hogy a legtöbb magyarországi középidei - a dinoszauruszok korában képződött - kőzet tengeri körülmények között rakódott le, de a kréta időszakból ismerünk szárazföldi üledékeket is a Bakonyban. Így ezeket a lelőhelyeket kezdtem el szisztematikusan végigjárni. Néhány sikertelen próbálkozás után, a bauxit kutatásban jártas kollégák javaslatára kerestem fel az iharkúti külfejtést. Az első csontok véletlenszerű felfedezése után szinte megállíthatatlanul követték egymást az események, egészen a mai napig.

Mennyi ősmaradvány rejtőzik még az iharkúti lelőhelyen?
Reményeim szerint még évtizedekig lehet gyűjteni ezen a páratlan lelőhelyen, amely eddig szinte minden nyáron szolgált valamilyen kellemes meglepetéssel. A problémát az okozza, hogy a csonttartalmú rétegek enyhén lejtenek a hegy belseje felé, így mindig egyre több meddő kőzetet kell eltávolítani a számunkra fontos rétegek fölül.

Forrás: Ősi Attila

Magyar lelőhely, Magyar Dinoszaurusz Expedíció, magyar high-tech terepjáró

Az őslénytani kutatásokban nagyon fontos a személyes tapasztalat és az összehasonlítás. Miket látott a világ ismertebb dinoszaurusz lelőhelyei és fontosabb gyűjteményei közül?
Szerencsére sokfelé eljutottam a különböző pályázatok és kutatási programok révén. Teljesült a régi álom, 2006-ban részt vehettem egy kínai-amerikai expedíció munkájában a Góbi-sivatagban. Az elmúlt években fontos dél-amerikai lelőhelyeket és anyagokat láthattam Argentínában és Brazíliában. A jelentősebb gyűjtemények közül talán a New Yorki és a londoni Természettudományi Múzeumot érdemes megemlíteni.

Forrás: Ősi Attila

Ősi Attila a terepen, munka közben, az elmaradhatatlan kalapban

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Az Ajkaceratops kozmai, az új magyar dinoszaurusz fejének rekonstrukciója (részletes leírását lásd lent). A fiatal kutató tudományos felfedezéséhez gratulált és köszöntőt mondott Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is


Az iharkúti lelőhely felfedezése és története

Az ezredforduló előtt hazánk igen szegény volt dinoszauruszokban. Csontmaradványokat nem is ismertünk a mai Magyarország területéről, mindössze lábnyomok kerültek elő a mecseki alsó-jura feketekőszén bányászata közben (Komlosaurus carbonis). A most már nemzetközileg is ismert és elismert iharkúti lelőhelyen 2000-ben bukkant az első csontokra Ősi Attila, aki akkoriban az ELTE geológus hallgatója volt. Azóta az ő vezetésével minden nyáron több hetes ásatás keretében gyűjtenek be újabb és újabb maradványokat a főleg egyetemi hallgatókból álló expedíciók.

Forrás: [origo]

Az iharkúti lelőhely

Az egy évtizedes kitartó munka eredményeképpen számos fontos és értékes lelet került elő a felhagyott és részben visszatemetett bauxitkülfejtés csonttartalmú rétegeiből. Mindjárt a második évben egy 4,5 méter hosszúságot elérő páncélos dinoszaurusz (Hungarosaurus tormai) részleges csontvázát fedezték fel, amelyet később további részleges csontvázak és csontok követtek. További dinoszauruszok is ismertek erősen töredékes és részleges formában a lelőhelyről, a kisméretű növényevőktől és a jóval nagyobb (kb. 4 méter hosszú) ragadozóktól a most leírt Ajkaceratopsig.

Forrás: Ősi Attila

A Hungarosaurus tormai rekonstrukciója

Ráadásul a dinoszauruszok mellett számos egyéb állat- és növényfaj maradványaira is rábukkantak a kutatók. A növénymaradványok (hatalmas Araucaria-félék elszenesedett törzsei, levéllenyomatok, magvak, pollenek) trópusi-szubtrópusi klímát jeleznek. A nagyon változatos késő-kréta állatvilágban többek között különböző halak, szalamandra-szerű kétéltűek, méteres édesvízi teknősök, szárazföldi gyíkok és különböző krokodilok fordulnak elő. Ez utóbbiak közül az egyik legkülönlegesebb és legfontosabb leletet egy különleges krokodil szinte teljes épségben megőrződött koponyája jelenti (Iharkutosuchus makadii).

Forrás: Ősi Attila

Az Iharkutosuchus makadii krokodilfaj koponyája

Néhány törékeny madárcsont mellett egy speciális pteroszaurusz, vagyis repülő őshüllő is napvilágra került (Bakonydraco galaczi). A 3,5-4 méteres szárnyfesztávolságú repülő hüllőnek a hosszú, fogatlan állkapcsai kerültek elő. Valószínűleg a mai gólyákhoz hasonlóan falatozta a halakból, esetleg dögökből álló ebédjét a sekély vízi területen.

Forrás: Ősi Attila

A Bakonydraco galaczi alsó állkapcsa

Az egykori vízi ökoszisztéma csúcsragadozója egy Mosasaurus-féle ragadozó gyík volt, ami többek között azért számít szenzációs felfedezésnek, mert ezt a csoportot korábban csak tengeri üledékekből ismerték, itt pedig édesvízi környezetből kerültek elő a csontjai. A lelőhely üledékföldtani vizsgálata alapján megállapították, hogy az iharkúti terület egykor egy folyóágakkal, holtágakkal szabdalt ártér volt a késő-kréta korszak szigetének szélén.


A legújabb értékes lelet

Mint arról szerdán röviden beszámoltunk, a Bakonyban zajló dinoszaurusz-ásatások eddigi legjelentősebb eredményeként egy új "szarvas dinoszaurusz", egy Ceratopsia került elő a Csehbányai Formációból. Az értékes lelet azt bizonyítja, hogy nemcsak bennszülött és gondwanai eredetű - azaz a nagy déli szuperkontinensről érkezett - dinoszauruszok éltek Európában a kréta időszakban, hanem ázsiai eredetű bevándorló csoportok is megjelentek a területen. A Ceratopsiák (vagyis a szarvakkal rendelkező dinoszauruszok) nagyon változatosak és gyakoriak voltak a kréta időszakban (145-65 millió évvel ezelőtt). Eddig azonban általánosan elfogadott volt az a vélemény, hogy az előfordulásuk és virágzásuk Ázsiára és Észak-Amerika nyugati részére korlátozódott. A többi kontinensről mostanáig csak erősen vitatott maradványaik kerültek elő (például bizonytalan fogmaradványok Belgiumból és Svédországból). A számos dél-európai késő-kréta lelőhelyről eddig egyáltalán nem kerültek elő Ceratopsia leletek.

Forrás: Nature

A Ceratopsiák közé tartozó Ajkaceratops csőrmaradványa

Négy példány maradványai kerültek elő, amelyek különböző korú egyedektől származnak. A legnagyobb töredék körülbelül 1 méteres testhosszra utal, ami jóval kisebb, mint a közeli rokon fajok mérete. Annak megállapítása azonban további leleteket igényelne, hogy vajon ez is olyan törpenövésű faj volt-e, mint amilyeneket az európai késő-kréta szigetekről máshonnan is leírtak (lásd korábbi cikkünket: Igazolták a nagy Magyarosaurus létezését). Az Ajkaceratops kozmai nemzetségneve Ajka városára, míg a fajnév Kozma Károly geológusra utal. Az Ajkaceratops a Ceratopsiákon belül a Coronisauriákhoz tartozik, és az eddig ismert dinoszauruszok közül a Bagaceratops-hoz és a Magnirostris-hoz hasonlít a legjobban. Mindkét nemzetséget a kelet-ázsiai késő-kréta lelőhelyekről ismerjük.

Forrás: Ősi Attila

Az Ajkaceratops és az ázsiai rokon koponyája (feketén az a csőrrész, amit most megtaláltak)

A magyarországi lelet egyértelműen igazolja, hogy a Ceratopsiák a korábbi elképzelésekkel szemben Európában is bizonyosan jelen voltak a késő-krétában. A kissé eltérő korú svédországi fogmaradványok arra utalhatnak, hogy a csoport legalább két különböző alkalommal is eljutott az európai területekre. A paleontológusok eddig úgy jellemezték az európai késő-kréta dinoszaurusz faunát, mint endemikus és gondwanai fajok keverékét, amelyből teljesen hiányzanak a jellegzetes ázsiai és észak-amerikai csoportok. Az Ajkaceratops azt bizonyítja, hogy ez az ősföldrajzi elképzelés túlságosan leegyszerűsíti a tényeket, és emiatt újraértelmezést igényel. Az iharkúti terület az egykori Tethys-óceán nyugati részén helyezkedett el, az Afrika és Európa között húzódó, bonyolult szerkezeti felépítésű szigetlánc egyik tagjaként. Az ázsiai rokonságú Ajkaceratops minden bizonnyal szigetről szigetre átjutva érkezett meg keleti irányból az iharkúti területre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat