A fogorvosunkon kívül a kardiológusunk is okkal javasolhatná, hogy ne csak egyszer, hanem naponta legalább kétszer mossunk fogat. A University College London kutatói 12 000 felnőtt vizsgálata alapján úgy találták, hogy ha elmarad a második fogmosás, akár 70 százalékkal is nőhet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A kutatócsoport 11 869, 35 éves és ennél idősebb férfi és nő adatait vizsgálta a fogmosási és szájhigiéniai szokásaikra vonatkozó saját beszámolók alapján. A szívbetegségek előfordulását később szintén nyomon követték a résztvevőknél, amihez a 3-5 évente elvégzett skót egészségügyi felmérés (Scottish Health Survey) eredményei szolgáltatták az adatokat. A vizsgálati alanyoknál nyolc éves utánkövetéssel ellenőrizték, hogy mekkora arányban jelentkezett náluk szívinfarktus vagy szívkoszorúér-betegség.
Kiderült, hogy általában véve az idősebb férfi dohányosok hajlamosak elhagyni a napi második fogmosást, de azok is kevesebbet törődtek a szájhigiéniával, akiknél cukorbetegség, magasvérnyomás vagy elhízás volt jelen. A szívbetegség kockázatát növelő említett tényezőket kizárták a statisztikai elemzésből - ezek tehát már nem számítottak bele a kockázatnövekedésbe - és meglepő módon még így is az jött ki, hogy a fogmosás gyakorisága összefügg a szívbetegségek előfordulásával. Ez a kapcsolat azután is fennmaradt, hogy figyelembe vették a résztvevők társadalmi és gazdasági helyzetét, a fogorvosi látogatások gyakoriságát, a testtömegindexet, valamint a szívbetegségek, a magasvérnyomás és a cukorbetegség családi előfordulásait - írja a Scientific American.
A British Medical Journal-ban közölt tanulmány szerzői megjegyzik, hogy bár a kétszeri fogmosás elmulasztása és a szívbetegség kialakulása között egyelőre nem sikerült ok-okozati kapcsolatot kimutatni, mégis létezhet ilyen. Az ok talán a gyulladásos folyamatokban keresendő: a krónikus gyulladások - és a szervezet ezekre adott reakciói - feltételezett kockázatnövelő tényezői a szívbetegségek kialakulásának. A fog körüli (periodontális) betegség az egyik leggyakoribb visszatérő gyulladásos fertőzés, amelyre közepesen erős mértékben reagál az immunrendszerünk.
A kutatócsoport ezt a reakciót is megmérte: a résztvevők közül 4830 személynél vettek vérmintát, amelyben a gyulladásos folyamatokra utaló két jelzőanyagot (C-reaktív fehérje és fibrinogén) kerestek. Kiderült, hogy akik kevésbé ügyeltek fogaik egészségére, azoknál magas koncentrációt mutattak ezek a vegyületek. Ez alapján feltételezhető, hogy a gyulladás jelenléte okozhatja a szív és a fogak, valamint az íny egészségi állapota közötti kapcsolatot. Az pedig, hogy az elhanyagolt fogmosás miatt nemcsak a fogaink, hanem szívünk tönkremehet, már igazán elég ok arra, hogy többször elővegyük a fogkefét.
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.