A bogarak, a pillangók és más rovarok feltűnő színei régóta izgatják a fizikusok és a biológusok fantáziáját, eddig azonban még nem sikerült utánozni a természet legszínesebb felületeit. Ennek oka elsősorban az, hogy ezeket a színeket nem színanyagok (pigmentek) hozzák létre, hanem a rovarszárnyon lévő mikroszkopikus szerkezetekről visszaverődő fény.
Mathias Kolle, a Cambridge-i Egyetem kutatója munkatársaival az indonéz fecskefarkú lepkét (Papilio blumei) tanulmányozta. Elektronmikroszkóp alatt vizsgálva kiderült, hogy a szárnypikkelyeket tojástartóra emlékeztető formák alkotják. Ezeket a szerkezeteket ráadásul 11 egymáson elhelyezkedő kutikula- és légréteg építi fel, ennek hatására jönnek létre a pillangó élénk színei (a kutikula a rovarok kültakarója).
A Papilio blumei szárnypikkelyeinek fénymikroszkópos képe
Külön érdekesség, hogy a pillangó színei megfelelő optikai eszközzel nézve nem zöldnek, hanem jóval feltűnőbb élénk kéknek látszanak. A fajtársak valószínűleg ezt a kék színt látják, és ez hozza össze a párokat. A ragadozók viszont csak a zöld színt érzékelik, ami jól beleolvad a trópusi erdő hátterébe.
A kutatóknak a szárny alapos vizsgálata után különféle nanotechnológiai eljárásokat használva sikerült szerkezetileg azonos másolatot készíteniük a pillangó szárnypikkelyeiről. Ezek a másolatok ugyanazokat az élénk színeket reprodukálták, mint az eredeti pillangószárny, számoltak be eredményeikről a kutatók a Nature Nanotechnology folyóirat hasábjain.
A szárnypikkely felülete pásztázó elektronmikroszkóppal nézve
A kutatók szerint ezeket a mesterséges szerkezeteket fel lehetne használni bankjegyek és más értékes eszközök hamisítás elleni védelmére. Még finomítani kell a rendszert, de a jövőben feltűnhetnek a pillangó színei a bankjegyeken vagy akár az igazolványokon is.
Forrás: Nature Nanotechnology
* * *
Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.