A Hayabusa-űrszonda mintagyűjtő kapszuláját Japánba szállították, és egy héten belül kinyitják. Ezt követően derülhet ki, hogy a hányatott sorsú űreszköznek sikerült-e mintát vennie az Itokawa kisbolygóból. Az első vizsgálatok alapján tökéletes állapotban van a berendezés.
Június 22.
A Hayabusa-űrszonda sikeresen landolt mintagyűjtő kapszulája június 18-án megérkezett a japán Samagiharaban lévő mintakezelő központba. A programot vezető Junichiro Kawaguchi szerint a berendezés tökéletes állapotban van, a hőpajzs szinte újnak látszik, azaz jól vizsgázott a szonda légköri belépését lassító rendszer. A tervek alapján egy héten belül nyitják ki a mintatgyűjtőt, majd néhány hónapos, maximum féléves részletes elemzést követően lehet pontosan megállapítani, került-e minimális mennyiségű minta a kisbolygó felszínéről a kapszulába.
Korábbi információk
Új képek a kisbolygóról visszatért kapszuláról

Mint arról korábban beszámoltunk (lásd lent), vasárnap visszatért a Földhöz a japán Hayabusa-űrszonda, és mintagyűjtő kapszulája magyar idő szerint 16 óra körül landolt Dél-Ausztráliában. A képen a kapszula és az ejtőernyő látható (forrás: JAXA)

A kapszula sértetlenül ért földet, ami űrtörténeti esemény: még soha nem landolt a Földön egy kisbolygóról visszatért szerkezet (forrás: JAXA)

A kapszulát Japánba szállítják, és néhány héten belül felnyitják a belső részt is. Ekkor derül ki, sikerült-e mintát hozni a kisbolygó anyagából (forrás: JAXA)
Korábbi információk
Vasárnap visszatért a Földhöz a japán Hayabusa-űrszonda, és mintagyűjtő kapszulája magyar idő szerint 16 óra körül landolt Dél-Ausztráliában, a Woomera település melletti elzárt területen (Woomera Prohibited Area). Sikerült fogni a kapszula rádiójelét, és röviddel a landolás után az egyik keresőhelikpoter meg is találta a szerkezetet - írja a Spaceflightnow.com nevű űrkutatási hírportál a Hayabusa-program hivatalos Twitter oldalára hivatkozva.

Az űreszköz anyaegysége szétszakad és elég a Föld légkörében, a mintagyűjtő kapszula azonban folytatja útját a felszín felé, lásd a jobb oldali apró fényes pontot (forrás: NASA/JPL-Caltech/SETI Institute/University of North Dakota). További képek itt. A kapszula útjának egy része ezen a videón is látható
Mint előzetes összeállításunkban olvashatták, a Hayabusa az Itokawa kisbolygót látogatta meg, és lehetséges, hogy landolása során sikerült mintát vennie annak anyagából. Egyelőre nem tudni, van-e valami a kapszulában, de a kapszula landolása mindenképpen történelmi esemény az űrkutatásban: ez az első eset, hogy egy ember alkotta szerkezet egy kisbolygóról tért vissza a Földre. A szakértők szerint bioveszély nincs (lásd korábbi anyagunkban).
Gyere haza! Látványos film a Hayabusa küldetéséről, japán hanggal, angol feliratokkal. 2010. június 13-án sikerült a visszatérés
A legújabb számítások alapján a Hayabusa 12,2 kilométer/másodperc sebességgel, az ausztráliai leszállóhelyhez viszonyított vízszintessel 12 fokos szöget bezáró útvonalon lépett be a légkörbe. A meteorként fellángoló kapszula a -6 magnitúdós fényességet is elérte. A karbonszálas hőpajzsnak körülbelül 5000 Celsius-fokot kellett kibírnia.

Illusztráció: mintegy 10 kilométeres magasságban a hővédő pajzs egy része levált, és kinyílt az űreszköz ejtőernyője (forrás: Akihiro Ikeshita/JAXA)
A Hayabusa fő egysége a tervek szerint szintén belépett a Föld légkörébe, és néhány kilométerrel követte a róla korábban (magyar idő szerint 13 óra körül) levált kapszulát. A fő egység aztán elégett a légköri súrlódástól. A japán irányítók utoljára 15.28-kor tudtak kapcsolatot teremteni a hányatott sorsú űreszközzel, amely hétéves küldetése során közel kétmilliárd kilométert tett meg, és kétszer is landolt az Itokawa kisbolygón.
A mintagyűjtő kapszulát a legkorábban kedden vagy szerdán szállítják Japánba, és egy speciális laboratóriumban nyitják fel, szigorú óvintézkedések közepette, néhány héten belül.
Végül két illusztráció a küldetésről. A felső képen a Hayabusa az Itokawa kisbolygóhoz közelít (az égitest képe a valós felvételek alapján készült); az alsó képen a mintavétel egyik pillanata látható, de egyelőre nem tudni, sikerült-e a művelet.


Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.