Forró nyarak, enyhe telek 2040-ig Magyarországon

Egy hétfőn bemutatott tanulmány szerint 2021-2040 között több lesz a forróbb, hőségriasztásos nyári nap Magyarországon. Az enyhébb ősz és tél miatt viszont elszaporodhatnak a kártevők, erősebbek lesznek a járványok. Kevesebb lesz a csapadék, de hirtelen sok hullhat belőle - az idei 140 év óta a legcsapadékosabb május volt.

A felmelegedés Magyarországon az Alföldet sújtja majd leginkább, ahol akár két héttel is nőhet a szélsőségesen magas hőmérsékletű időszakok hossza egy évben, és ennek jelentős egészségkárosító hatása lehet - erre a következtetésre jutott a hazai klímaváltozás különböző hatásait elemző tanulmány, a Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság című kiadvány hatvan szerzője.

A Magyar Tudományos Akadémián hétfőn bemutatott kötet egyike azoknak az összegzéseknek, amelyek elkészítését Pálinkás József, az MTA elnöke által kezdeményezte. A Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke által koordinált stratégiai programot összegző kötet szerint Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük. Ennek jegyében a szerzők felhívják a figyelmet az épített környezet fenntarthatóságára, a zöldterületek elengedhetetlen fejlesztésére és a környezettudatosabb építkezés szükségességére.

A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: eszerint 2021-2040 között a hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább, s a legnagyobb emelkedés (1,4 Celsius-fok) az őszi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé, s akár 12-15-vel is csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat, az enyhébb téli időjárás következményeképpen viszont elszaporodhatnak a kártevők.

Az Alföld egyes térségeiben 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama. A tartósan meleg időjárás próbára teszi az emberi szervezetet, a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek, a hőségriasztások idején pedig növekszik a halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma.

A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb csapadék hullik. A csapadék szempontjából a Kárpát-medence választóvonal lesz: északabbra több lesz belőle, délebbre viszont kevesebb. Magyarországon a legnagyobb szárazodás télen várható, de mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Ezzel együtt lesznek extrém események, mint ahogyan ez idén májusban történt. "Az elmúlt 140 évben, amióta vannak feljegyzéseink, ez volt a legcsapadékosabb május" - mondta Bozó László.

A tanulmány szerzői, akik az alkalmazkodás módjait, valamint a fenntartható fejlődés érdekében szükséges teendőket is felvázolják, három társadalmi forgatókönyvet állítottak össze. Az oktatási és humántőke-központú forgatókönyv arra mutat rá, hogy a társadalmi részvétel jelenlegi formái egy 10-15 százaléknyi diplomással rendelkező társadalomban alakultak ki. Amennyiben a diplomások számaránya eléri a 25 százalékot és tovább nő, úgy ennek az új képzettségű és világnézetű csoportnak új részvételi formákat kell kínálni, ellenkező esetben programozhatók a nehezen kezelhető társadalmi feszültségek.

Az iparkamarai forgatókönyv a gazdaság logikáját helyezi előtérbe. Eszerint a változások sebessége tovább növekszik, a kiszámíthatóság nehézségei pedig a fejlett gazdaságok számára is problémát jelenthet. Gyakoribbá válhatnak a nemzetközi súrlódások, a kormányok pedig legfeljebb középtávú tervek készítésére lesznek képesek, mert a hosszú távú előrejelzések folyamatos pontosításra szorulnak. A harmadik, a lassú növekedés forgatókönyve elismeri a gazdasági növekedés fontosságát, azzal a kitétellel, hogy az nem járhat a társadalmi feszültségek növekedésével. A kötet szerint nem az egyes forgatókönyvek tiszta megjelenése, hanem azok különböző elegyei várhatók.

A tudósok mindezek fényében új nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kidolgozását szorgalmazzak, amelynek számolnia kell a gazdasági válság hatásával és az olajkészletek véges voltával is. Az új stratégiáról az Országgyűlésnek kell határoznia, s megfelelő garanciákat kell a határozatnak tartalmazni arra, hogy az kormányzati ciklusokon keresztül is érvényben maradjon. Ugyanis hosszú távú nemzeti érdek a természeti erőforrások, elsősorban a talaj, a víz, a levegő és az ásványi nyersanyagok megőrzése az alapvető emberi szükségletek biztosításához.