Először irányítottak halrajt egy robothal segítségével

Először készítettek olyan robothalat a kutatók, melyet a valódi halak fajtársukként kezeltek. A robot segítségével sikerült rávenni a halakat arra, hogy módosítsák az úszás irányát. A halrajok viselkedésének pontosabb megismerése segítséget jelenthet abban, hogy megjósolják, milyen hatással lesznek az emberi beavatkozások a halak populációira és azok vándorlására.

A Leedsi Egyetem kutatói a gipsztestű robothalat a tüskés pikóról (Gasterosteus aculeatus) mintázták meg, és Robofishnek nevezték el. Eleinte attól tartottak, hogy a szaga miatt a halak gyanút fognak, a csoport tagjainak felismerésében ugyanis nagyon fontos szerepet játszanak a szaganyagok. Ennek ellenére a számítógépes irányítású robotot a halak azonnal elfogadták, és úgy kezelték, mint egy valódi társukat.

A kutatók a robotot két különböző szituációban is kipróbálták, az első esetben egy magányos hal mellé tették be az akváriumba, míg a második esetben egy 10 tagú halraj mellé került. Mozgását úgy állították be, hogy egy átlagos halnál gyorsabban ússzon, és arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a robothal rá tudja-e venni a többi halat arra, hogy a számukra idegen akváriumban kimerészkedjenek a számukra biztonságosnak tűnő rejtekhelyről.

A próba sikeres volt, a magányos hal a robothalhoz csatlakozva sokkal hamarabb elhagyta búvóhelyét, mintha egyedül indult volna felfedezni az akváriumot. A halraj esetében ennyire nem volt látványos a különbség, ők maguktól is viszonylag hamar előmerészkedtek. A kutatók a robothal segítségével arra is megpróbálták rávenni a többieket, hogy elkanyarodjanak, és ez mind a magányos hal, mind a csapat esetében sikerült. Ugyanakkor minél több időt töltöttek el az akváriumban a halak, annál bátrabbak lettek, és egyre kevésbé követték a valódi társaikat vagy a robotot.

A felső képen a robothal, az alsó képen pedig egy valódi tüskés pikó

Jolyon Faria, a kutatás vezetője elmondta, hogy a robot gyorsabb és határozott mozgásával tudta rávenni a többieket arra, hogy kövessék. A kutatók mostanáig kénytelenek voltak kívülről tanulmányozni a halrajok mozgását, és egyedül a környezeti tényezők megváltoztatásával tudták befolyásolni a halak viselkedését. A robothalat azonban sikerült elfogadtatni a halakkal, így lehetőségük nyílt arra, hogy a halakat tetszés szerint irányítsák, és olyan összetett helyzeteket tanulmányozzanak, mint amilyen az agresszív, a kooperatív, a ragadozó elkerülő és a szülői viselkedés. Az adatok fontos információt nyújthatnak arról, hogy az emberi beavatkozások hogyan hathatnak a halak populációira és vándorlási útvonalaira.

Egy másik robothal

2009-ben az amerikai Massechusetsi Műszaki Egyetem (MIT) mérnökei olyan karcsú robotállatokat terveztek, amelyek könnyen manővereznek azokon a területeken is, ahová az önműködő tengeralattjárók már nem tudnak behatolni. Az új robotokat olyan víz alatti feladatokra lehet bevetni, mint például a hajók, olaj- és gázvezetékek ellenőrzése, vagy kikötők, tavak és folyók felderítése, illetve a környezeti szennyezőanyagok észlelése.

Korábbi cikkünk: Megtévesztően élethű robothalak készültek - a jövő óceánkutatói