Egy olasz orvos a szklerózis multiplex gyógyítását ígéri a betegeknek

Vágólapra másolva!
A szklerózis multiplex nevű, idegrendszeri eredetű betegség ma még gyógyíthatatlan. Egy olasz orvos, dr. Paolo Zamboni azonban olyan műtétek végzésébe kezdett, amellyel állítása szerint jelentősen és szinte azonnal javíthatók a betegek tünetei. A jelenleg csak külföldön hozzáférhető beavatkozásért egymillió forintot kell fizetni, kérdés azonban, hogy minden betegnél hatékony-e ez az eljárás. A hazai szakemberek egyelőre óvatosak, hiszen egyikük sem ismer olyan publikációt, amely minden kétséget kizáróan bizonyította volna a betegség vénás eredetét.
Vágólapra másolva!

A szklerózis multiplex (SM) gyógyíthatatlan, krónikus gyulladásos idegrendszeri megbetegedés. A fiatal európai és észak-amerikai felnőttek körében fordul elő a leggyakrabban. A betegség nők között kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál, és általában a huszadik és a negyvenedik életév között jelentkezik először. A betegség az esetek nagyjából 70 százalékában autoimmun eredetű, vagyis a beteg saját védekező rendszere támadja meg a központi idegrendszert. Az idegrostok védőborítását ilyenkor az agyban és a gerincvelőben található immunsejtek pusztítják el. Az idegrendszeri károsodás az érzékelés megváltozását, látási és járási zavarokat, bénulásokat és krónikus fáradtságot okoz.

Miután gyógyíthatatlan kórképről van szó, minden olyan kezelési módszer reménykeltő, amely hirtelen és látványos javulást eredményez. Paolo Zamboni olasz orvos felvetése szerint a szklerózis multiplex a nyaki vénás keringés elégtelenségéből fakad, így sikeresen kezelhető akkor, ha kitágítják a nyaki vénákat, például a más betegségeknél is alkalmazott ballonos módszerrel.

Zamboni egy előzetes tanulmányban azt találta, hogy az általa megvizsgált betegek döntő többségénél a vért az agyból elvezető nyaki vénás problémák fordulnak elő. Az olasz orvos olyan műtétekbe kezdett a sikeres kezelés érdekében, amelyek során érsebészeti beavatkozással megnyitja ezeket a vénákat: az értágítást követően a 65 SM páciens 73%-ánál tapasztalt áttörő javulást, köztük a saját, szklerózis multiplexben szenvedő feleségénél is.

Vénatágító műtét Lengyelországban

Zamboni állítása tehát az, hogy ha az összeszűkült vénákat kitágítják, akkor helyreállítható az agy normális keringése, a betegség tünetei pedig napokon belül részben vagy teljesen megszűnnek. Ha a kezelési eljárással részletesen foglalkozó, magyar nyelvű blogra kattintunk, számos olyan videót találunk, amelyen a kezelés előtt, illetve utána is megtekinthetjük meg a betegeket.

Az egyik ilyen páciens Mónika, akinél idén júniusban Lengyelországban végezték el a vénatágító műtétet. A beavatkozásért egymillió forint körüli összeget kellett fizetni. Mónika - saját bevallása szerint - azóta jobban érzi magát, és úgy gondolja, jobb lett a keringése: megszűnt például a fejében jelentkező nyomás és a megmagyarázhatatlan kábultság. A korábbinál sokkal kevésbé érzi magát kimerültnek, és a vizelési problémái is elmúltak - mondta a beteg az MTV1 Nappali című műsorában.

Hiányoznak a klinikai vizsgálatok

Magyarországon egyelőre nem engedélyezik az SM betegek vénatágító műtétjét, aminek egyetlen fő oka van: a hazai szakemberek nem tekintik bizonyítottnak Zamboni állítását, amely szerint a nyaki vénaszűkület minden esetben összefüggene a szklerózis multiplex-szel. A vénás tágításokat ugyan rutinszerűen végzik a test más szerveiben, például a vesében vagy a májban, a nyaki vénák esetében azonban nem tisztázottak a beavatkozás veszélyei. "Megítélésünk szerint jelenleg az egyetlen etikus és elfogadható eljárás a megfelelő módszertannal végzendő, véletlenszerű betegkiválasztáson alapuló klinikai vizsgálathoz való csatlakozás. Kontroll nélküli esetsorozatokból megbízható következtetés nem vonható le, ezért ilyen tevékenység nem támogatható" - mondta az [origo]-nak dr. Vécsei László, a Neurológiai Szakmai Kollégium elnöke.

Száz százalék helyett csak a betegek felénél találtak vénás eltérést

Dr. Komoly Sámuel, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának vezetője azt az állásfoglalást idézte, amelyet a Szklerózis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének Orvosi Tanácsadó Testülete (SMBOE OTT) fogadott el a vénatágító beavatkozással kapcsolatban. Az állásfoglalás szerint Zamboni és munkatársai az általuk felsorolt agyi vénák elfolyászavarára utaló eltéréseket csak szklerózis multiplexben tudták kimutatni, egészségesekben viszont nem. Ezzel szemben más szerzők a nyaki gyűjtőér (juguláris véna) billentyűelégtelenségét 29-38%-ban egészségesekben is igazolták. Egy másik, Doppler-ultrahang alkalmazásával közzétett és 500 vizsgálat előzetes eredményét tartalmazó vizsgálat szerint a Zamboni doktor által közölt 100% helyett csak az SM betegek 55%-ában találtak olyan vénás eltéréseket, ami megakadályozza a vér normális áramlását az agyból a szív felé.

Az SMBOE OTT a bizonyító erejű vizsgálatok hiányában csak gondosan megtervezett klinikai vizsgálat keretében tartja elfogadhatónak, hogy SM betegekben is megvizsgálják a központi idegrendszer károsodott vénás elvezetésének krónikus fennállását, és ha ez kimutatható, elvégezzék annak tágítását.


Szubjektív beszámolókra nem lehet alapozni

"Meggyőző közlemény arra nézve, hogy a betegek profitáltak ebből a beavatkozásból bármit is, mostanáig nem jelent meg. Vannak azonban szubjektív jelzések: egyes betegek úgy érezték, mintha bizonyos tüneteik javultak volna a műtétet követően. Ez viszont csak akkor válik bizonyítékká, ha ezt egy orvos is alá tudja támasztani. Például, ha valaki melegebbnek vagy hidegebbnek érzi a lábát, az egy szubjektív érzészavar, ami mindannyiunkkal előfordulhat. Egy hasonló érzés nem jelent objektív javulást vagy rosszabbodást egy olyan összetett betegség esetében, mint a szklerózis multiplex" - mondta az [origo] kérdésére dr. Jakab Gábor, a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai kórházának főorvosa, a Szklerózis Multiplex Ambulancia vezetője.

Azok a betegek, akik sok pénzt fizetnek ezért a beavatkozásért, például Lengyelországban, azonnal szeretnék érezni a beavatkozás hasznát - mondta a szakember. A valódi javulás azonban csak akkor lenne megállapítható, ha a beavatkozás előtt és után is elvégeznének egy részletes neurológiai vizsgálatot. A betegek azt sürgetik, hogy Magyarországon is végezzenek vénatágító beavatkozásokat. A szomszédos országok mintájára hazánkban is elindult egy tudományos vizsgálat előkészítése, melynek célja az SM betegek nyaki vénás rendszerének teljeskörű vizsgálata, beleértve a kontrasztanyagos érfestést is. A megfelelő etikai engedély megszerzése után lehetővé válhat a kóros véna tágítása is. "A műtét nem veszélytelen, ezért hazánkban az Országos Egészségbiztosítás Pénztár csak akkor fogja támogatni ezt a beavatkozást, ha összegyűlnek az eljárás hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatos meggyőző bizonyítékok" - mondta a főorvos.