Hogyan kerülhetjük el, hogy büdösek legyünk?

Nyár van, izzadunk - nem szükséges azonban, hogy büdösek is legyünk. Egyes ételek fogyasztásával elkerülhető például, hogy kellemetlen testszag alakuljon ki: ilyenek a gyümölcsök és a nyers étrend, valamint az izzadásgátló gyógyteák. Sokat egyébként nem tehetünk az izzadtságszag ellen, hiszen mindenkinek egyéni "szagprofilja" van, akárcsak az ujjlenyomat vagy a DNS-minta. Milyen funkciói vannak a hónaljszőrzetnek, és miért nem tűnt már el rég?

A nők szaga olyan, mint a hagymáé, a férfiaké pedig mint a sajté - állítja egy korábbi svájci kutatás. A szakemberek a résztvevők hónaljából vettek izzadságmintákat azt követően, hogy az alanyok szaunáztak, vagy 15 percet tekertek egy szobabiciklin. A minták elemzését követően kiderült, hogy a nők izzadsága egy szagtalan, kéntartalmú vegyületet tartalmaz, amely a hónaljban található baktériumok enzimjeivel érintkezve tiollá alakul. A tiolok viszont egyáltalán nem szagtalanok - a hagymára vagy a grapefruitra emlékeztető, kicsit kellemetlen, csípős szaguk van.

A férfiaknál ezzel szemben azt tapasztalták a kutatók, hogy olyan szaguk van, mint a sajtnak. Az izzadságban náluk egy szintén szagtalan zsírsav keletkezett, amely a már említett baktériumenzimekkel reagálva egy sajtszagú vegyületet hozott létre - írja a Telegraph beszámolója. 

A kutatást azért végezték el, hogy megtudják, ki lehetne-e fejleszteni kifejezetten a férfiak, illetve a nők izzadtsága ellen ható dezodorokat. Egyes kutatók azonban felvetették, hogy az eredményeket nem feltétlenül lehet általánosítani - ennek oka, hogy a világ egyéb részein másmilyen az emberek táplálkozása, mint Svájcban, továbbá más a genetikai állományuk is, amely szintén befolyásolja az izzadtság kémiai összetételét.

Egyedi testszagunk van

Az emlősöknek - köztük az embereknek is - egyedi, genetikailag meghatározott a testszaga, azaz a szagtípusa. Ez egyfajta szagnévjegy, amely segít az egyedek egymástól való megkülönböztetésében, sőt még a párválasztásban is szerepet játszik. Az egyedi szagtípust részben az úgynevezett fő hisztokompatibilitási rendszer (major histocompatibility complex, MHC) génjei határozzák meg. Az MHC az immunrendszer működésében játszik szerepet, és szinte minden gerincesben megtalálható.

A szagtípus-információt a testnedvek - például a verejték és a vizelet - adják át. Ezekben a folyadékokban számos, a levegővel terjedő, illékony szerves vegyület található. Többségük illatos, jobban mondva szagos, amint azt mindenki megtapasztalhatta egy tömegközlekedési járművön vagy egy tornatermi öltözőben. Ugyanakkor az állat vagy ember által fogyasztott táplálék is befolyásolhatja a testszagot, érzékletes példát szolgáltatnak erre a húsevésről vegetáriánus kosztra áttérők vagy a rendszeresen fokhagymát fogyasztók.

Megakadályozhatja-e vajon az étrendváltozás azt, hogy érvényre jusson valakinek a genetikailag meghatározott szagtípusa? A philadelphiai Monell Chemical Senses Center kutatói egy korábbi kutatásukban arra idomítottak kísérleti egereket, hogy szaglóérzékük segítségével különböztessék meg azokat a társaikat, amelyeknek eltérőek az MHC-génjeik, az étrendjük vagy mindkettő. A kutatók kémiai elemzéssel is meghatározták a különböző MHC-háttérrel rendelkező, valamint eltérő ennivalóval táplált egerek vizeletében lévő illékony kémiai vegyületek profilját. A genetikailag meghatározott szagtípus az egerek étrendjétől függetlenül megmaradt, noha az étrendváltozások jelentősen befolyásolták az egyes egerek szagprofilját. Ennek ellenére az érzékelő egerek és a kémiai elemzés is ki tudta mutatni az eredeti, alapvető szagtípust - a testszagok ezek alapján megváltoztathatatlan "szaglenyomatot" képviselnek, ami az ujjlenyomathoz vagy a DNS-mintához hasonlítható.

A fűszeres ételek nem tesznek vonzóbbá minket

Hogyan enyhíthetjük táplálkozásunkkal a kellemetlen nyári testszagot? "Sokat segíthet, ha heti egyszer gyümölcsnapot tartunk - ez másfél kiló gyümölcs elfogyasztását jelenti úgy, hogy másféle élelmiszert ezen a napon nem eszünk. A büdösség ellen jót tehet a nyers étrend is, heti egyszer vagy kétszer. Ez friss zöldség- és főzelékfélékből, illetve gyümölcsökből áll - ezekből napi fél kilogrammot érdemes betervezni étrendünkbe akkor is, amikor nincs épp gyümölcsnap. Az izzadás leküzdésében - ha valakit a túlzott izzadás jellemez - a vény nélkül kapható izzadásgátló gyógyteák is segíthetnek" - mondta az [origo] kérdésére Nógrádi Katalin dietetikus szakértő.

Kellemetlen testszag sokféle okból kialakulhat, amelynek többek között táplálkozásbeli vonatkozásai is vannak. A szervi eredetű betegségek - pajzsmirigybetegség, hormonális zavarok és a túlzott elhízás - mind okozhatnak túlzott izzadtságszagot, és ide tartozik a túlzott mértékű alkoholfogyasztás is. Ha valaki nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot - kánikulában napi három liter körül - az szintén negatívan befolyásolja a test illatát. Ha nem szeretnénk büdösek lenni, együnk lédús gyümölcsöket - dinnyét, őszibarackot, meggyet vagy szőlőt. Kerüljük viszont a mértéktelenebb koffeinfogyasztást (napi 5-8 kávé), valamint az erősen fűszerezett ételeket. A túl sok fokhagyma, bors, erős paprika, só, továbbá a zsíros élelmiszerek (felvágottak, húsok) nem tesznek minket vonzóbbá ebben a melegben - mondta a szakember.

Nem fog eltűnni a hónaljszőrzetünk

Mindnyájunknak egyedi tehát a szaga, amelyet különféle, a mellbimbók körül, a nemi szerveknél és a hónaljban található mirigyeink állítanak elő. Az állatok bűzmirigyével rokon, úgynevezett apokrin mirigyek tejszerű váladéka nagyjából 200 vegyületet tartalmaz (az izzadságmirigyek működéséről és funkcióiról lásd keretes anyagunkat). A vegyületek aránya személyenként eltérő, sőt ezeket az anyagokat a bőrön élő baktériumok tovább alakítják, egyfajta illatos "főzetté". A férfiak és a nők jellegzetes illatát a nemi hormonok eltérő aránya is alapvetően befolyásolja.

Egyedülállóan izzadunk

Bár a test hűtésére a többi emlősfaj is használja az izzadást, ez nem ugyanúgy történik, mint nálunk. Az emlősök bőrében háromféle mirigy fordul elő, az ekkrin és apokrin verejtékmirigyek, valamint a faggyúmirigyek. Az izzadás szempontjából az állatokban általában az utóbbi kettő jelenléte a meghatározó, így viszont csak korlátozott mennyiségű hő adható le. Ennek oka egyrészt az izzadtság eltérő típusa (inkább olajos, mint vizes), másrészt a párolgás nem a bőr, hanem a bunda felületén zajlik.

Az embereknél más a helyzet: nincs hosszú szőrzet, és az ekkrin típusú verejtékmirigyek is jóval nagyobb mennyiségben vannak jelen, mint a többi emlősfajnál. Testünkön mintegy 2-5 millió található ezekből a mirigyekből: az általuk termelt, 99%-ban vízből álló folyadékból nagy hőségben akár 12 liter is termelődhet egy nap (átlagos körülmények között naponta csak nagyjából fél liternyit izzadunk). A csupasz bőrfelület mellett ez is nagyban hozzájárult az emberi szervezet hűtéséhez: a folyamat fontosságát jól érzékelteti, hogy ha egy bundás állatnak a nappali hőségben is folyamatosan aktívnak kellene maradnia, akkor egyszerűen összeomlanának az életfolyamatai.

Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán szükségünk van-e még a hónaljszőrzetünkre? A legtöbben ma már szőrtelenítik magukat, márpedig ha így teszünk, az eltávolított szőrzet semmilyen funkciót nem fog betölteni - akár el is tűnhetne. Ez azonban vélhetően mégsem fog bekövetkezni, aminek több oka is van. Dr. Altbäcker Vilmos, az ELTE Etológia Tanszékének egyetemi docense az [origo]-nak korábban elmondta, hogy a hónaljszőrzet továbbra is fontos szerepet tölt be, hiszen ha leborotváljuk, akkor is muszáj parfümöt használnunk az illatok miatt. A hónaljszőrzet továbbá az izzadás párologtatásában is részt vesz, amit borotválás esetén ugyancsak kozmetikumokkal csökkentünk.

A szőrtüszők egyébként könnyen begyulladnak a borotválást követően, legalábbis amíg rövidek: ebből látható, hogy a szőrzet súrlódáscsökkentő funkciója továbbra is megmaradt. Az utóbbi ötven-százezer évben elsősorban kulturálisan fejlődtünk, és nem biológiailag, ezért nem várható a szőrzet további eltűnése sem. Mivel az emberiség létszáma mára igen magas, kicsi a valószínűsége egy szőrtelenségre hajlamosító mutáció elterjedésének, mert a mutációt hordozó egyedek elkülönülésének gyakorlatilag semmi esélye - mondta dr. Altbäcker.