A zsírok helyett a cukrok lehetnek a szív fő ellenségei

Az utóbbi időben számos olyan kutatási eredmény látott napvilágot, amelyek szerint a finomított szénhidrátok még veszélyesebbek lehetnek, mint a sokat támadott telített zsírsavak. A laikus csak kapkodja a fejét az évente változó táplálkozási tanácsok láttán, ám a lényeg egyszerű: együnk mindenből mértékletesen, és törekedjünk az étrendünk minél tudatosabb összeállítására. Amin mégis érdemes lehet változtatnunk, hogy csökkentjük a cukrozott üdítőitalok vagy a hozzáadott cukorral készült élelmiszerek fogyasztását.

Nyugodtan sütizhetünk - de csak mértékkel

Egy friss amerikai felmérés szerint az utóbbi években öt nagy gyorsétterem-lánc is jelentősen csökkentette a sütéshez használt olajok transz-zsírsav tartalmát. Ebben mi sem különbözünk az Egyesült Államoktól, hiszen a legismertebb hazai gyorsétterem már 2007 októberében gyakorlatilag a nullára csökkentette ételeinek transz-zsírsav mennyiségét. Ennek hallatán akár nyugodtan hátra is dőlhetnénk, hiszen mi sem örvendetesebb, mint az, hogy az egészségtelennek mondott gyorsételek is egyre egészségesebbek lesznek.

Örömünk azonban nem tarthat sokáig, hiszen a legújabb eredmények alapján máris újabb veszély fenyeget minket: a transz- és a telített zsírsavak helyett most a finomított szénhidrátok kerültek a kardiológiai kutatások célkeresztjébe. Egy több korábbi vizsgálat elemzésével készített összegző felmérés arra az eredményre jutott, hogy nincs semmilyen kimutatható összefüggés a telített zsírok elfogyasztott mennyisége és a szívbetegségek kialakulásának kockázata között - írja a Scientific American beszámolója.

Mégsem a telített zsírsavak a szív fő ellenségei?

Aki figyelemmel kíséri az egészségtudományi kutatásokkal kapcsolatos híreket, tudhatja: a szívbetegségek fő okozói a transz- és a telített zsírsavak. A transz-zsírsavak mesterségesen előállított vegyületek, amelyek az olajok keményítése során jönnek létre. A transz-zsírokat tartalmazó ételek hosszú távon történő gyakori fogyasztása azáltal okoz káros elváltozásokat, hogy a zsírmolekulákból kialakuló koleszterin idővel lerakódik az ereink falában. A transz-zsírsavak növelik a szervezetre ártalmas koleszterin szintjét, és csökkentik a védő hatású koleszterin mennyiségét. Koleszterinből ugyanis kétféle van, egy ártalmas és egy jótékony hatású: vélhetően a "jó" és a "rossz" koleszterin megfelelő aránya az, amely képes lehet megakadályozni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

A koleszterin-hipotézis szerint a szívbetegségek fő oka a túlzottan magas összkoleszterinszint, ami idővel érelmeszesedést okoz

Az iménti állítás jelenleg is általánosan elfogadott a szakemberek körében. De valóban csak a telített és a transz-zsírsavak felelnek a rossz táplálkozásra visszavezethető szívbetegségekért? A Scientific American által idézett legutóbbi elemzésben csaknem 350 000 ember napi élelmiszerbevitelét követték nyomon 5-től 23 évig. Az analízisbe bevont tanulmányok azt is figyelemmel kísérték, hogy a résztvevők mekkora arányánál alakul ki szív- és érrendszeri betegség. Az elemzés meglepő módon semmiféle összefüggést nem tudott kimutatni a telített zsírok fogyasztása és a szívbetegségek kockázata között. 

Kevés szénhidrát, hatékonyabb fogyás

Az újabb kutatások a jelek szerint szakítanának a hagyományos nézettel, miszerint a szívbetegségek fő oka a magas koleszterinszint. A zsírok helyett sokan már a finomított szénhidrátokra koncentrálnak inkább - a cukorfogyasztást az eddigi táplálkozási ajánlások nemigen akarták korlátozni, így kis túlzással annyi tésztát, kenyeret, gabonapelyhet és süteményt ehettünk, amennyit csak akartunk (természetesen az ésszerű határokon belül). A New England Journal of Medicine-ben 2008-ban megjelent tanulmánya szintén jól érzékelteti a telített zsírokkal kapcsolatos probléma lényegét: a közlemény szerzői 322, mérsékelten elhízott személy étrendjét követték nyomon két éven keresztül.

A résztvevők háromféle étrendet fogyasztottak. Az egyik csoport az Amerikai Szív Társaság ajánlásainak megfelelő, zsír- és kalóriaszegény táplálékot ette, a második csoport pedig mediterrán diétát kapott (ezt az étrendet a sok zöldség és a vörös húsok alacsony mennyisége jellemzi). A harmadik csoport egy alacsony szénhidráttartalmú, de a kalóriabevitel szempontjából kötetlen étrendet követett. Annak ellenére, hogy a kevés szénhidrátot fogyasztó csoport ette a legtöbb telített zsírsavat, mégis náluk tapasztalták a "jó" és a "rossz" koleszterin legoptimálisabb arányát. Ez a csoport ráadásul kétszer hatékonyabban fogyott, mint az alacsony zsírtartalmú diétát fogyasztó társaik.

Semmi sem kizárólag fekete vagy fehér

Az imént idézett kutatás természetesen nem állítja, hogy a telített zsírsavak egészségesek lennének, sőt. Amit viszont állít, hogy a feldolgozott, finomított szénhidrátok még a telített vagy a transz-zsíroknál is rosszabbak lehetnek. Igaz-e ez? "A különböző kutatások időről időre máshova helyezik a hangsúlyt. A táplálkozástudománnyal kapcsolatos ismereteink emiatt szinte napról napra megújulnak. Nehéz azt állítani egy dologról, hogy az csak fekete vagy csak fehér. Az, hogy az éppen vizsgált tényező káros-e a szervezetre, attól is függ, hogy milyen forrásból, milyen mennyiségben és milyen más táplálékokkal együtt fogyasztjuk az adott tápanyagot" - mondta az [origo] kérdésére Schmidt Judit dietetikus.

Egy szelet csokoládé vagy egy csokis bukta még bőven belefér 

Az újabb eredmények a szakértő szerint valóban azt mutatják, hogy ahogyan a zsírok (a koleszterin, a jellemzően állati termékekből származó telített zsírsavak és a kényelmi termékekben megtalálható transz-zsírsavak) hosszú és rövid távon is rossz hatással bírnak az érrendszerre, úgy a finomított cukrok túlzott fogyasztása is hasonló hátrányokkal járhat. Dr. Dean Ornish amerikai kardiológus a Szívbetegségek visszafordítása (Reversing Heart Disease) című könyvében is felhívja rá a figyelmet, hogy a süteményekben, kekszekben, cukrozott üdítőkben, fánkokban előforduló finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása szintén növeli a szívbetegségek kockázatát.

Milyen mechanizmus áll a finomított szénhidrátok érkárosító hatása mögött? A feldolgozott cukrok - egyes elméletek szerint - gyulladást okozhatnak az erekben, aminek hatására a szervezet immunrendszere aktiválódik. Az érfalban azonban olyan apró maradandó károk keletkezhetnek, amelyek megnövelik az érszűkület, majd az érelzáródás kockázatát. Mindez akár úgy is összefoglalható, hogy a finomított cukrok túlfogyasztása öregíti a szervezetet - mondta Schmidt.

Hozzáadott cukor nélkül

Étrendünk összeállításakor sosem elég egyszerre csak egyetlen étrendi tényezőt figyelni. Ha csak a zsírtartalomra koncentrálunk, figyelmen kívül hagyhatjuk az élelmiszerek, ételek cukortartalmát, ami még egy csökkentett zsírtartalmú (light) termékben is igen nagy lehet. Néha belefér egy kis kitérő: ehetünk sütit és csokit is, de mindig tartsunk mértéket. Olvassuk el a termékek címkéjén az összetevők listáját és a tápanyagtartalomra vonatkozó információkat is. Keressük a hozzáadott cukor nélkül készült feliratot vagy ízesítsünk otthon friss gyümölccsel, esetleg egy kevés mézzel vagy csak kevés cukrot tartalmazó házilekvárral - javasolja a dietetikus.

A kutatási eredmények folyamatosan változnak, a táplálkozástudománnyal és dietetikai tanácsadással foglalkozó szakemberek fő üzenete azonban ugyanaz marad. A tudatosság és a mértékletesség sosem hanyagolható el, és mindig törekedni kell a minél természetesebb eredetű ételek beszerzésére, elkészítésére. Ezáltal egészen biztosan csökkenthetőek a táplálkozásunkból eredő kockázatok.