hirdetés

Húst hússal: jól jár-e, aki ősemberként táplálkozik?

Az úgynevezett paleolit étrend a kőkori ember táplálkozását ajánlja a 21. században is. Az irányzat képviselői arra buzdítanak, hogy tartózkodjunk a tejtől és a gabonaféléktől, ehelyett együnk inkább húst, gyömölcsöket, zöldséget és csonthéjas magvakat. A paleodiétával azonban a táplákozástudományi szakértő szerint több komoly probléma is akad, az érvényességét alátámasztó evolúciós magyarázat pedig gyenge lábakon áll. Ráadásul igen drága is ez az étrend.

"Lassan három hónapja a paleolit táplálkozást próbálom, és vegyesek a tapasztalataim. A szénhidrátok, illetve a cukrok előző életvitelemben betöltött szerepét nehezen tudtam megváltoztatni: a droghoz való hasonlatosság közel helytálló! Mostanság viszont már beérem heti pár kocka keserűcsokival" - írta nemrég G. Atti nevű olvasónk. Kommentjében azokra az új kutatási eredményekre reagált, amelyek szerint a finomított szénhidrátok is károsítják a szívet, sőt veszélyesebbek lehetnek, mint a telített és transz-zsírsavak.

Mint arról korábban beszámoltunk, a feldolgozott szénhidrátok szívre gyakorolt káros hatásait egy 350 000 emberen végzett átfogó felmérés igazolta. Az újabb tanulmányok eredményeiből kiindulva már az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) szakembereiben is felmerült, hogy a 2010-es táplálkozási ajánlásokat módosítsák ebből a szempontból - az amerikaiak számára kiadott hivatalos étrendi ajánlásokat ötévente frissítik. Egyelőre a legújabb eredmények elemzése zajlik, így még nem tudni, hogy lesz-e változás. Ha igen, akkor a jól ismert táplálkozási piramis is módosulna, amelynek alján jelenleg ott szerepel a kenyér, a rizs, a gabonafélék és a tészták mint ajánlott élelmiszerek.

Ez a módosítás összhangban lenne a paleolit étrend egyes ajánlásaival. Lichthammer Adrienn főiskolai adjunktus (Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar) legfrissebb írása (Új Diéta, 2010/3-4) a divatdiéták címszó alatt tárgyalja a kőkori ember táplálkozását követő étrendet - bár maga az irányzat nem új, hazánkban valóban csak az utóbbi időben vált elterjedtté.

Húst hússal

"Sok gyümölcs, zöldség, hús. Az édesítéshez maximum mézet használok. Kerülöm a lisztet, a tejet, a krumplit, a cukrot, a hüvelyeseket, a rizst és a tésztákat" - írja a paleolit étrendet kipróbáló olvasónk, aki az utóbbi időben saját bevallása szerint jobb közérzethez és frissebb, tisztább szellemi kapacitáshoz jutott. Emellett eltűnt róla a kezdődő "úszógumi", szálkásodó izomzata viszont megjelenőben van.

"Ha a tápanyagarányokat tekintjük, a paleodiétában az állati eredetű táplálékok 65%-ban, míg a növényi eredetű táplálékok 35%-ban vannak jelen. Nagy a fehérjearánya, mintegy 25-30% a javasolt 12%-kal szemben, a szénhidrátaránya viszont igen kicsi - 30-35% a javasolt 55-58%-kal szemben. A jelenlegi ajánlásokhoz hasonló a zsír: 35-40%, nagy, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavaránnyal és kis omega-6/omega-3 zsírsavaránnyal" - írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének kiadványában Lichthammer. A paleolit étrend nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, rostot és vitaminokat, a sófelvétel ugyanakkor csekély.

Forrás: http://thedailyeater.com/

A paleolit diéta táplálkozási piramisa, alul a húsokkal

A fentiek alapján két "különösen kiemelt veszélyforrást" tilt meg ez az étrend. Az egyik csoport a tejtermékeket foglalja magában, a másik pedig a tésztaféléket (gabonából készült termékek). Az ásványi anyagokkal és vitaminokkal dúsított élelmiszerek (fűszerek, szódavíz és üdítőitalok, sör, liszt, rizs, kukorica, burgonya, chips stb.) szintén nem ajánlottak. A diéta szerint kerülendők az ízesítővel és édesítővel ellátott termékek is, hasonlóan a babfélékhez, a cukorhoz, az olajhoz, a mogyorófélékhez vagy a keményítőtartalmú ételekhez. A hús azonban nem kerülendő. Hiszen a kőkori ember tápláléka a húsok, halak mellett a gyümölcsök, zöldségek, magok és a méz voltak. Az elsőre kedvezőnek tűnő paleolitikus étrenddel azonban több komoly probléma is akad - írja az Új Diéta cikke.

A paleodiéta: előnyök, hátrányok

"Az első problémát az jelentheti, hogy a paleolitikum emberének élettartama a fele volt a mai átlagos életkornak, ezért nem tudhatjuk, hogy egy nem kőkori táplálkozás következtében milyen betegségek manifesztálódhattak volna körükben. További nehézséget okoz, hogy az életmódbeli és a környezeti tényezők is egészen mások voltak, hiszen nem volt környezetszennyezés, levegőszennyezés, és a stressz sem volt olyan fokon és formában jelen az emberek életében, mint manapság" - mondta az [origo]-nak Lichthammer. Az elhízást tekintve elmondható, hogy a paleolitikum embere sokkal többet mozgott, mint ma élő kései utóda. Az energiabevitel egyenlő volt a -leadással, napjainkban azonban ez már nem így van - az elhízás megjelenése ennek a következménye.

Forrás: AFP

Vlad Averbukh 29 éves New York-i fiatalember a kőkori emberek táplálkozási szokásait követi, nyers húst eszik

A magas állati eredetű fehérjebevitel egyébként több betegség előfordulásában is szerepet játszhat: cukorbetegség esetén megnő a vesekárosodás veszélye, a genetikailag krónikus veseelégtelenségre hajlamos egyéneknél pedig ez a tényező is elősegítheti a betegség kialakulását. A köszvényt a történelmi korokból ismerjük: a betegség köztudottan az uralkodó osztály körében fordult elő, és manapság már kimutatható az összefüggés a túlzott mennyiségű állati eredetű fehérjefogyasztás és a betegség megjelenése között.

A paleodiéta szószólói a gabonafogyasztás elleni érvként a lisztérzékenységet is felhozzák, azonban az időtávlatokat tekintve ez az érv is sántít. "A lisztérzékenység esetében meg kell említeni, hogy őseink már 23 000 éve ismerték és készítették vadárpából a kőkorszaki kenyeret. Ez azt jelenti, hogy az emberiség sokkal korábban találkozott a gabonafélékkel, mint ahogy a domesztikáció (a gabonafélék termesztése - a szerk.) bekövetkezett, hiszen milyen alapon kezdték volna termelni a kérdéses gabonákat, ha nem lett volna ide vonatkozó tapasztalatuk? Tehát nem felfedezték, hanem elkezdték termeszteni azokat. Napjainkban a gabonafélék a fő rostforrásaink, bevitelük pedig még mindig nem éri el javasolt mennyiséget" - mondta Lichthammer.

Ugyancsak az érvek között szerepel, hogy a csontritkulás a paleolitikumban szinte nem fordult elő. Ennek oka azonban Lichthammer szerint az élethosszban és az életmódban (fizikai aktivitás és a szabad levegőn történő tartózkodás) keresendő, nem pedig a táplálkozásban. "A mai kor emberének javítani kell a kalciumbevitelén, amit a tej- és tejtermékek fogyasztásával tudunk elérni. A paleolitikum embere több halat fogyasztott, étrendjében így jobb volt az omega-3 és az omega-6 zsírsavak aránya: ha a szív- és keringési megbetegedéseket nézzük, ez követendő példa" - mondta a szakember.

Lichthammer szerint okulnunk kellene az örökségünkből, de mindezt a realitások talaján kell kezelni. Szerinte nem érdemes megfeledkeznünk mai tudásunkról sem, amelyet komoly táplálkozástudományi vizsgálatok és kutatások támasztanak alá. "Az indokolatlanul tartott diéta az étrend egyoldalúsága mellett komoly hiányállapotokhoz és egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet" - mondja a szakember.

Drága diéta

A paleolit diéta egy másik hátránya az ára: Magyarországon a szélesebb néprétegek nem tudnak megfizetni egy ilyen étrendet. A csirke-, hal-, marha- és sertéshús, liba, kacsa, kagyló, rák, birka, kecske és pulyka fogyasztása felváltva javasolt, a legtöbb embernek ez azonban biztosan nem fér bele a költségvetésébe. Egy kilogramm háztáji csirke jelenleg 500, a csirkemell 790, a pulykamell pedig 1290 forintért kapható az egyik húsforgalmazó akciós ajánlata szerint. A csirkemellfilé van ahol még drágább is, az egyik nagy áruházláncban például akciósan szintén 1290 forint. A csirkecomb ára ugyanitt 500-600 forint között mozog.

A kagyló vagy a rák fogyasztása szintén nem tartozik az olcsó élelmiszerek közé. Egy alacsonyabb fizetésű magyar számára tehát csak a gyümölcsök és a zöldségek maradnak - ezeket megfizethető áron lehet akár rendszeresen is beszerezni, legalábbis nyáron.


Gyenge evolúciós magyarázatok

A régi vagy pattintott kőkorszak - szaknyelven paleolitikum - körülbelül 2,4 millió éve kezdődött és 11 500 éve ért véget: az emberiség történetének 99,5%-a esik erre az időszakra. Ennek alapján akár logikusnak is tűnhetne az a gondolatmenet, miszerint az emberi faj az akkori étrendhez alkalmazkodott, és azóta sem tudott átállni az újfajta, gabonaféléket és tejtermékeket is tartalmazó táplálkozásra. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha az evolúció megállt volna; mivel nem így történt, nehezen fogadható el ez az okfejtés.

"A napról napra bővülő genomi információknak köszönhetően egyre világosabban látjuk, hogy az emberi génkészlet folyamatosan változik. Sőt, a paleolitikum óta gyorsulóban van a genom változása: az egyre nagyobb lélekszámú emberi populációk egyre több génvariáns - allél - kialakulását, majd elterjedését teszik lehetővé. Számos olyan allélról tudunk, amely az elmúlt párezer év során jelent meg és terjedt el nagy sebességgel. Ezek közül sok a helyi körülményekhez való alkalmazkodásban segített, például az adott területen gyakori kórokozók ellen nyújtott védelmet, de számos olyan esetről is tudunk, ahol a táplálkozási szokások vagy szexuális preferencia teremtették meg a feltételeit az evolúciós változásnak" - írja a Critical Biomass blogbejegyzése, ahol alapos elemzést olvashatunk ezzel kapcsolatban.

A szakmai hivatkozásokat mindenhol pontosan feltüntető írás még számos egyéb ponton kritizálja a paleodiéta létjogosultságát alátámasztásztani hivatott érveket. Az evolúció működésétől függetlenül is nyilvánvaló marad: mindenki maga dönti el, milyen étrendet választ, de vegyük figyelembe, hogy idővel minden egyoldalú diéta egészségügyi problémához vezethet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat