Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.

Jens Gundlach, a Washingtoni Egyetem fizikusa és munkatársai a biológia és a nanotechnológia kombinálásával dolgozták ki DNS-szekvenáló (a DNS bázissorrendjét meghatározó) technikájukat. Először egy baktériumból (Mycobacterium smegmatis) különítettek el egy porin-A fehérjékkel határolt úgynevezett nanopórust, mely egy olyan csatorna, amelynek átmérője a méter egymilliárdod része. Ez pont elegendő nagyságú ahhoz, hogy a DNS egyik szála átférjen rajta.
A kutatók a pórust kálium-klorid-oldattal körülvett membránba építették be, és kisfeszültségű árammal ionáramlást hoztak létre a nanopóruson át. Az ionáramlás elektromos jellemzői annak megfelelően változtak, hogy milyen nukleotidok (a DNS építőkövei) haladtak át a nanopóruson. A DNS-t felépítő mind a négy nukleotid (citozin, guanin, adenin és timin) jól elkülöníthető jelet ad, amely megfelelő műszerrel (oszcilloszkóppal) megjeleníthető, és a kijelzőről leolvasható a vizsgált DNS szekvenciája.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői abban bíznak, hogy módszerük tökéletesítésével 10 éven belül 1000 dollár alá lehet szorítani egy ember teljes DNS-állományának (genomjának) meghatározási költségét (ami 2004-ben még 10 millió dollárba került). Ezzel minden ajtó megnyílik a személyre szabott gyógyítás előtt. Az egyéni genom ismeretében az orvosok fölmérhetik a különféle betegségek (például cukorbetegség, rosszindulatú daganatok) genetikai kockázatát, és megtehetik a szükséges megelőző intézkedéseket. A kialakult betegségeknél pedig hatékonyabb egyéni gyógymódokat alkalmazhatnak.
Forrás: PNAS
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A zsírevők túlélik
Az utcaseprő a mozgásra, a krisnás a gabonákra, a szendvicsember a teára esküszik a faggyal szemben.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.