Már itthon is elérhető a fejtetvek elleni új megoldás

2010.08.24. 20:16

Különös kontraszt, hogy miközben már feltérképezték az ember genetikai állományát, a közelmúltban pedig a tetvekét is, gyermekeink továbbra is vakaródznak, mert egyszerűen képtelenek vagyunk felszámolni a fejtetvességet az óvodákban. Amerikai kutatók 2006-ban pofonegyszerű, a hajat meghagyó, hatékony kezelési megoldással álltak elő. Azóta megvan az EU-engedély is, és Budapesten megnyílt az első gyermek-fejtetvesség kezelőszalon.

Egy-két évtizeddel ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy az új évezred egy ősi, valaha közismert vérszívó, a fejtetű visszatérését hozza. E diadalmas visszatérés ráadásul az érzelmileg legérzékenyebb ponton, az óvodások és kisiskolások korosztályában sújtja legerősebben a gazdag, modern társadalmat. A nyári táborból - vagy éppen a szeptemberi tanévkezdés után - mind több gyerek tér haza élményekkel és fejtetvekkel gazdagabban. Ilyenkor a legfontosabb a hidegvér, ne titkolózzunk, és ne halogassuk a cselekvést. Alaposan tájékozódjunk, és aztán minél gyorsabban, minél hatékonyabban cselekedjünk. Nem az a szégyen, ha gyermekünk elkapta a "bogarat", hanem az, ha hosszú-hosszú időszakon át hordozza, és terjeszti is.

Az emberen élősködő tetűfaj (Pediculus humanus) egyidős az emberi fajjal, és tetveink legközelebbi rokonai a mi legközelebbi rokonainkon, a csimpánzokon élnek. A fajnak két hasonló kinézetű, de eltérő életmódú változata ismert. A ruhatetű (Pediculus humanus corporis) a fejlett országokban ma már csak a kitaszítottságban és nyomorban élő, hontalan embertársainkon él. A ruházat belső felületén rejtőzik, átadott ruhadarabokkal is terjed, és fertőző betegségeket is terjeszt. Ezzel szemben a fejtetű (Pediculus humanus capitis) kizárólag az emberi hajban él, fertőző baktériumokat nem terjeszt, és a modern jóléti társadalmak gyermekközösségeiben is elterjedt.

Miért térhetett vissza ilyen sikeresen ez az egyszer már többé-kevésbé felszámolt járvány? Talán mert az elmúlt évtizedekben a fejtetvek kiirtását kizárólag kémiai mérgeken alapuló rovarirtó szerekkel végezték. Régi, hagyományos módszer volt a fertőzött gyerek fejének kopaszra borotválása, ezt azonban ma már nem alkalmazzák. Noha ez megszabadít a fejtetvességtől, de együtt jár a gyermekközösségből való kitaszítással, megalázással és gúnnyal. A szülők érthető módon olyan megoldást keresnek, amely nem szégyeníti meg gyermeküket. A rovarirtó szerek alkalmazása ilyen módszer volt, csakhogy ennek is vannak gyengéi. A petéket nem ölik meg, ezért csak ismételt kezelés esetén hatékonyak, az ismétlés elmulasztása vagy rossz időzítése esetén a fertőzés kiújul. Másrészt a fejtetvek világszerte gyorsan alkalmazkodtak az újfajta kémiai környezethez, és ma már rovarirtóknak ellenálló (rezisztens) változataik terjednek.

Wkimedia Commons
Nőstény fejtetű (balra) és a hajra rakott petéje, a serke igen nagy nagyításban (jobbra)

A rovarirtóknál hatékonyabb eljárás a szintetikus szilikonolajok alkalmazása. Ezek alacsony viszkozitásúak (nagyon folyósak), ezért befolynak a tetvek légzőnyílásaiba, és elzárják azokat. Ez esetben is csak az ismételt kezelések lehetnek elég hatékonyak, mert a serkék nagy arányban túlélik a támadást. Az eljárás nem is veszélytelen, hiszen ezek a folyadékok igen tűzveszélyesek, ami tragédiához vezethet, ha például erősen dohányzó szülő végzi a hosszadalmas kezeléseket.

A tetvekkel folytatott versenyfutásban tehát korántsem állunk nyerésre. Ezért is keltette fel a figyelmet, mikor 2006-ban pofonegyszerű megoldással álltak elő a Utah-i Egyetem (University of Utah, Salt Lake City, USA) munkatársai. Rájöttek, hogy a fejtetvek nagyon érzékenyen függenek a környezetük páratartalmától, és a petéikkel együtt halálra száríthatók, ha nagyon nagy mennyiségű meleg levegőt fújnak a hajba. A meleg levegőt a hajréteg alá, a fejbőrre kell fújni, így viszont az nem lehet olyan forró, mint a hajszárítók légárama. Ez egy új készülékkel érhető el, amelyben a levegő hőmérsékletét fejlett számítógépes szabályozás tartja a megkívánt szinten.

Az eljárást azóta engedélyezte az Egyesült Államok illetékes hatósága, a Food and Drug Administration (FDA), a klinikai vizsgálatok eredményeit pedig a világ vezető gyermekgyógyászati lapjában, a Pediatricsban publikálták. A cikk szerint ez a ma ismert leghatékonyabb eljárás a fejtetvesség kezelésére - már ha a kopaszra nyírást nem tekintjük alternatívának. A kezelés mindössze egyszeri alkalom, és csak fél óráig tart. Sikerült megszerezni az Európai Unióban megkövetelt CE-jelölést is, ezáltal az eljárás európai - és hazai - bevezetésének utolsó formai akadálya is megszűnt. A kezelést csak erre képzett személyek végezhetik, és mint Nyugat-Európa számos nagyvárosában, Budapesten is megnyílt az első gyermek-fejtetvesség kezelőszalon (a készülékről itt találhatók információk).

 


A fejtetű irtására alkalmas, meleg levegőt fújó készülék

A fejtetvesség esetében felmerül még egy különös dilemma, hogy vajon engedjük-e óvodába-iskolába járni az olyan gyerekeket, akiknek hajában serkék, azaz a fejtetvek petéi láthatók. A mai magyar szabályozás szerint ők is járhatnak a közösségbe, noha ezt az engedékenységet a szülők és a pedagógusok egyaránt kárhoztatják, és ezért azt gyakran meg is szegik. Csakhogy a fejtetvek serkéi különös képződmények. A hajszál tövéhez ragasztott petetokban fejlődő pete áttetsző színű, szabad szemmel gyakorlatilag nem is vehető észre. Viszont a régi, üres petetokok a hajszálak növekedésével a hajzat felületére jutnak, és feltűnő fehér színűek, szabad szemmel jól láthatók. Ezek tehát egy múltbeli, hetekkel-hónapokkal ezelőtti fertőzést jeleznek. Biológiai szempontból nyilvánvalóan alaptalan volna egy gyereket kizárni a közösségből csak azért, mert hónapokkal korábban fertőzött volt, hiszen nem tudhatjuk, hogy jelenleg is fertőzött-e.

A tetvességet vagy annak vádját megbélyegzésnek, a kitaszítottság jelének érzik az emberek, és ezért sértésnek, támadásnak, megalázó helyzetnek tekintik azt. Sokan azt hiszik, hogy a fejtetvességet csak a kisebbségi csoportok gyerekeitől lehet elkapni. Ebben tévednek, hiszen például Japánban, az USA-ban vagy Nyugat-Európában is hasonló a helyzet; a jólétben élő gyerekek 1-3 százaléka jelenleg is fertőzött. Szőke, vörös és barna, göndör vagy egyenes hajú gyerekek egyaránt fertőződhetnek. Talán csak annyi a különbség, hogy a hosszabb hajúak nagyobb eséllyel kapják el a tetveket - nyilván mert az ő hajuk könnyebben hozzáér más gyerekek hajához, márpedig a fejtetű csak az ilyen közvetlen érintések során terjed. A bűnbakképzés, a megszégyenítés tehát gyakran teljesen alaptalan. A legfontosabb a gyors cselekvés: a tetvesség észlelésekor azonnal meg kell kezdeni valamilyen hagyományos vagy új kezelést, mert csak így lehet megálljt parancsolni az élősködők térhódításának.

Rózsa Lajos

KAPCSOLÓDÓ CIKK